Családias hangulat, ízletes káposztaleves, a forralt bor és a kalács illata, karácsonyi énekszó – ez töltötte be december 16-án a Magyar Jelenlét Házát. A kassai ünnepváró összejövetelre több mint százan látogattak el a szervezők és a kassai magyarok nagy örömére. Valamennyien akár rokonokhoz érkeztek volna.
A Rovás új belvárosi otthonában ezúttal is mindenki megtalálta a kedvére valót. Október végén, a MaJel átadásakor a vezetőség kifejezésre juttatta, hogy teret kíván biztosítani a város környező településeinek is a bemutatkozásra, arra, hogy célkitűzésükhöz híven, Kassa magyarjaival együtt ők is jelen tudjanak lenni. Ennek értékes példája volt, hogy a Kassa-környéki Áj, Szádelő, Szádudvarnok-Méhész, Péder és Tornahorváti „gazdái és gazdasszonyai“ hagyományos népi ételekkel vendégelték meg az összejövetel résztvevőit.
Az asztalokról egy héttel az év legszebb ünnepe előtt nem hiányozhatott a mákos doboska vagy bobajka, a mákos pucu, a pipis, a tubu, a diós és mákos patkó, de a pogácsa és többi kihagyhatatlan finomság sem. Az udvaron kolbászt és hústermékeket vásárolhattak a látogatók Rózsa Péter konyhájából, de voltak csodás üvegékszerek és könyvvásár is.
Major Imre és társai forralt bort, a cserkészek pedig páratlanul finom káposztalevest kínáltak. „A falvak ma elhoztak magukkal minden földi jót. Az embereket érdekli, hogyan készülnek a hagyományos ételek. Az volt a célunk, hogy akár a rokonok, összejöjjenek, beszélgessenek. A Rovás közössége olyan, mint egy nagy család. A munka összekovácsol minket. Megosztjuk a feladatokat, mert csak úgy működik és csak úgy élvezheti mindenki a szervezetbeli önkéntes munkát, ha rá abból egy kevés jut. És ez a sok kevés egy nagy kerek egésszé áll össze. Számunkra a karácsonyban a legfontosabb az emberek közötti szeretet, megértés és az egymásra való odafigyelés. Ne feledjünk el fölfelé és befelé nézni, mert az Isten bennünk van. Aki megtalálja, teljes mértékben át tudja élni a karácsony szentségét és lelki ajándékait“ – nyilatkozta portálunknak Kovács Ágnes, a Rovás igazgatónője, aki mesélt az ünnep családi körben megélt hagyományairól is: „Szerencsére a négyhetes adventi időszak elég hosszú ahhoz, hogy az ember fokozatosan díszítgesse otthonát. Ezt nagyon élvezem. A mézeskalács illata is nagyon fontos része az ünnepre való ráhangolódásnak. Mivel nagyon gyorsan elfogy, a fára nem jut belőle, de minden díszt magam készítettem a lányommal, ezért is nagyon becses ez a fa. Nálunk hagyomány, hogy a nagyszülők nálunk, mi pedig náluk kántálunk. “
A karácsony mágiája
A rendezvény különlegessége volt a Varga Anikó színművész által vezetett kétnyelvű dramatizált játéksorozat is. „Én nagyon szeretem a karácsonyi készülődést, imádom a közös programokat. Úgy érzem, hogy karácsonykor valami mágia működik, s ez közösségi élményt ad. Az emberek ilyenkor befogadóbbak és érzékenyebbek. Úgy veszem észre, igyekeznek elcsendesedni, nem csak az ajándék vásárlásában élik ki magukat – én is erre törekszem. Ezért érdeklődtem a Rovásnál, készítenek-e karácsonyi rendezvényt, mert szívesen csatlakoznék. Ma egy korban és létszámban folyamatosan változó csoporttal dolgoztam. Arra törekedtem, hogy jól érezzék magukat a gyerekek. Játszottunk, nevettünk, élveztük“ – jellemezte a nagy népszerűségnek örvendő foglalkozást a színésznő, aki otthon, családi körben tölti majd az ünnepeket. Itthon és Magyarországon is több karácsonyváró foglalkozást tartott idén, és színészképzést szintén vezet a helyi konzervatóriumban. Számára nagyon izgalmasan indul az új esztendő. „Szerepet kaptam Martin McDonagh Leenane szépe című darabjában. Márciusban kezdjük a próbákat a Tháliában, már nagyon várom. Az Eva Nova rendezője, Marko Skop egy újabb szomorú történetet kezd forgatni januárban Árvában. A filmben Kassai Csongor lesz a férjem. Februárban pedig egy négyszereplős tájelőadást létrehozó szlovák csapat tagjaként is dolgozom majd“ – mesélte portálunknak.
A sikeres karácsonyváró rendezvényen fellépett a Kicsinyek Kórusa Velkey Mária vezetésével és színvonalas előadását „csomagolta a fa alá“ a Péderi Kórus is.
