Az egyházi életben a 2017-es év a fatimai jelenések 100. évfordulójának jegyében zajlott. A katolikus egyház az év folyamán szinte mindenütt megemlékezett erről a katolikusok számára egyik legismertebb Mária-tiszteletet erősítő évfordulóról. Zarándokutak, rózsafűzér-imadélutánok, első szombat reggeli imák, fohászok szóltak és szólnak Szűz Máriához, sorsunkért, megmaradásunkért, a keresztény egyház védelméért.

A fatimai jelenésekről mindezidáig nem jelent meg összefoglaló jellegű kiadvány. Hiánypótló a német történész és újságíró, dr. Michael Hesemann 2017-ben a Magyar Nyugat könyvkiadó által magyar nyelven megjelentetett könyve.

Mint ismeretes, a portugáliai Fatimában 1917-ben három gyermeknek összesen öt alkalommal megjelent a Szűz Mária. A Szűzanya a jelenések során három titkot bízott a gyermekekre, Jácintára, Ferencre és Lúciára, amelyek jelentőségéről XII. Piusz pápa (1939-1958) a következőket mondta: „A fatimai üzenet a Mária által véghezvitt legerősebb isteni beavatkozás az egyház és az emberiség történetében az apostolok halála óta.”

A könyv részletesen ismerteti az egyes jelenések leírását, üzenetét, a gyermekek meghurcoltatásának történetét, s arra is választ kapunk, hogy miért csak 2000-ben került nyilvánosságra a harmadik titok üzenete. A pokol szörnyű látomását megjelenítő első titkon túl a Szűzanya ugyanis a második titokként a következő profetikus üzenetet közvetítette 1917 nyarán:
„Oroszország (…) tévtanait az egész világon elterjeszti, háborúkat és az egyház üldözését idézi elő. A jókat megkínozzák, a Szentatya sokat fog szenvedni, és egész nemzetek pusztulnak el. Végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodik. A Szentatya fel fogja nekem Oroszországot ajánlani, amely megtér, és a világra a béke időszaka köszönt.”
A Szűzanya később egy harmadik titkot is a gyermekekre bízott, amely olyan szörnyű képsorokat tartalmazott, hogy 2000-ig egyetlen pápa sem vállalta a nyilvánosságra hozatal felelősségét; mindaddig a katolikus egyház egyik legféltettebb titkának számított. Ebben a látomásban egy idősödő, fehér ruhába öltözött főpap jelent meg, aki a gondok súlya alatt görnyedve egy félig lerombolt, nagy városon ment keresztül, és akit végül meggyilkoltak.
Sokáig mindenki úgy hitte, hogy a titok csak a múltra vonatkozik; a látomásban a XX. század szörnyű háborúinak és keresztényüldözésének szimbolikus megjelenítését látták, amelynek csúcspontja a II. János Pál pápa ellen 1981. május 13-án, az első fatimai jelenés 64. évfordulóján elkövetett merénylet volt.

A könyvben a szerző megszólaltatja a fatimai titokról XVI. Benedek emeritus pápát, és több egyházi méltóságot, s arra is választ kapunk, hogy hogyan vizsgálja az egyház a Mária-jelenéseket.

Lelkiséget tápláló forrás…

A könyvben arról ugyancsak olvashatunk, hogy az 1921-ben felépült jelenési kápolnát zarándokok ezrei látogatják, évente közel 5 millióan keresik fel a szent helyet.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar a határon túli magyar területek püspökeivel 2006-ban, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, a nemzeti imaévben vett részt Fatimában egy háromnapos zarándokúton, ahol a nemzet lelki megújulásáért kérték a Szűz Mária anyai oltalmát. Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek a szentbeszédet követően felajánlotta a magyar nemzetet Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Ennek teljes szövege is olvasható a könyv utószavában, melyet dr. Perger Gyula PhD plébános, püspöki referens írt.

A könyv mélyen elgondolkodtató egyházi és politikai összefüggésekre világít rá, rendkívül izgalmas és olvasmányos stílusban. Dr. Seregély István, nyugalmazott egri érsek így ajánlja figyelmünkbe a könyvet: „Noha nem hittankönyv, de lelkiséget tápláló forrás. A keresztény gyökereitől elszakadni látszó európai ember körében szolgálja Isten gondviselésének ügyét. XVI. Benedek pápa szerint Fatimának a jövőt érintően is van jelentősége.“