1943-ban két falu – Egyházfa és Pénteksúr – egyesítéséből jött létre a mai Egyházfa. Első okleves említése 1308-ból származik. A község temploma azonban sokkal régebbi, mint a falu első írásos említése, román kori része, amely a főút felől látható, a 13. század közepén épült. A templomot a huszadik század elején kibővítették. Tavaly a hívek adományából megújult.
Egyházfa Pozsonytól alig 30, Szenctől, a járási székhelytől pedig 5 kilométerre található település. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint lakóinak száma 508, ebből 265-en vallották magukat magyarnak. Az asszimiláció ezt a települést is érinti, hiszen korábban, amikor csak 458 lakosa volt, ötvennel több volt a magyar, mint 2011-ben.
Egyházfa temploma a 13. század első felében épült, román stílusban, eredetileg valószínűleg Szent Andrásnak szentelték a templomot, amire az utal, hogy a települést az oklevelek 1332-ben Szentandrásfalva, 1481-ben Szentandrássúr néven említik. A templom patrónusa ma a Rózsafüzér Királynője. Az emlekhelyek.csemadok.sk honlap szerint „az épületet 1933-ban teljesen kiforgatták eredeti mivoltából: lebontották a román kori szentélyt és a hajó fölső részét, majd egy hatalmas neoromán ízlésű „hajót” toldottak a templom keleti oldalához.
Szent István, Szent András és Szent Emerícius a vitrázsablakokon (Fotó: NT/Felvidék.ma)
A belsőt kazettás síkmennyezettel fedték be, a falak neobarokk dekorációt kaptak.” Régi Szent András patrocíniumát is ekkor változtatták meg a Rózsafüzér Királynőjére. Kovács László és Görföl Jenő a Középkori templomok Pozsony vármegyében című kötetben azonban azt írják: „Arra, hogy mikor változott a védőszent, nincs írásos utalás, föltételezhető azonban, hogy egyházas helyként a falu már Szent István korában létezhetett, hisz a több Súr nevű település utalhat Szent István azon rendeletére is, hogy „tíz falu építsen egy templomot”. A település nevében szereplő „Egyház” előnév több helyen ennek bizonyítéka.”
Román stílusú templom, átépítéssel
Kovács László szerint „A román kori templomot először gótikus, majd barokk stílusban átalakították. a legjelentősebb átalakítás azonban 1933-ban történt. Ekkor teljesen megváltoztatták a román kori alaprajzát, mely az alábbi volt: a nyugati homlokzaton torony, téglalap alakú hajó, keleten félköríves szentély.
Ugyanis a román kori szentélyt lebontották és helyére új, nagyobb hajót építettek. Ezáltal a román kori hajó lett a szentély, az oltár pedig a torony alatti részbe került. (Egyébként a nyugat felé néző szentély teljesen szokatlan a templomépítészetben.)
A korábbi sekrestye felőli, mára már befalazott bejárat, a sekrestye a másik oldalra került (Fotó: NT/Felvidék.ma)
A román kori épületből kizárólag a mai szentély, a valamikori hajó falai maradtak meg. Boltozata ennek is a korai barokk korban készült dongaboltozat, a gótika korából pedig egy csúcsíves portálé maradt meg a szentély falában, mely akkor a sekrestyébe vezetett. A torony alapjai román koriak, a felső része azonban barokkos jellegű. A torony alatti mai kapuzat a román kori portálé helyén van, a torony déli oldalán gótikus bejáratot vágtak a toronyba való följutás érdekében.”
Az oltár (Fotó: NT/Felvidék.ma)
Családok fizették az ablakok felújítását
Ahogy a bevezetőben írtuk, a templom most megújult. A munkálatok ugyan még nem fejeződtek be, hiszen a templom újabb, 1933-ban megépült részét még ki kell festeni, de a régebbi rész, amely műemlékvédelem alatt áll, elkészült.
A felújítási munkálatok menetét ottjártunkkor Mgr. Gajdoš Pál atya és Sillo Igor építész, helyi képviselő ismertették. A templomban a legnagyobb átalakítás az új részen történt meg, ahol kicserélték az ablakokat, a korábbiakat csodásan megfestett vitrázsablakok váltották fel. Egy ablak cseréje egyenként 3500-3800 euróba került – mondja Gajdoš Pál atya, mindegyiket egy-egy család fizette.
A plébániához Egyházfán kívül Hegysúr és Nagyborsa tartozik, mindegyik falunak van saját ablaka – tudjuk meg a plébánostól. Sillo Igor pedig hozzáteszi: sikerült olyan mestert találni, aki maga teljesen elkészítette az ablakokat, a legtöbben ugyanis vagy csak a keretet, mások csak az üveget készítik. Cserba László viszont vállalta a teljes munkát, így nem kellett két mestert foglalkoztatni. Az ablakok belső részén egy üveglap van, majd azon van a vitrázs és kívülről még két üveg. Az ablakok akkor igazán csodásak, amikor átsüt rajtuk a nap, bent pedig már kezd sötétedni.
Szűz Mária és szülei a falvak ablakain (Fotó: NT/Felvidék.ma)
Az ablakokon láthatjuk Szűz Máriát és szüleit, és a padlástérben is vannak ablakok – magyarázza az atya. Két ablak nyitható, hogy szellőztetni is lehessen.
Érdekességek
A felújítási munkálatokat nehezítette, hogy műemlékké nyilvánították a templom Árpád-kori részét. Ahogy Sillo Igor magyarázza, a jogszabályok értelmében az egész templom annak minősül, nem csak a régebbi része. A műemlékvédőkkel együtt kellett működni a felújítások során, minden egyes rész kibontásáról, majd a felújításokról egyeztetni kellett velük. A velük folytatott munka sok adatot feltárt a templom múltjáról.
Sillo Igor egy érdekességre is felhívja a figyelmet, az oltár jobb oldalánál a fal mintha meg lenne döntve. Kiderült, hogy az eredeti fal elé még egyet húztak, a kettő között pedig van egy nagyjából 15 centiméteres rés. Annak funkciójára nem sikerült rájönni, de feltételezhető, hogy így szerették volna szigetelni. Az építész azonban hangsúlyozza, hogy ez csak feltételezés.
A korábbi bejárat előtt üveggel takarták le az eredeti padlózatot (Fotó: NT/Felvidék.ma)
A templom román kori része is fehérre meszelt, ezért felmerült a kérdés, voltak-e freskók, hiszen a középkorban előszeretettel festettek freskókat, amelyeken keresztül a hívek megismerték a bibliai jeleneteket, vagy a szentek életét. Kérdésemre Sillo Igor elárulta, a műemlékvédők nem találtak arra utaló nyomokat, hogy lettek volna falképek az Árpád-kori templomban.
Sírok a templom alatt
A román kori templom ősi falai alatt, az oltár előtt sírt találni. A sírkő ma is megvan, azt is felújították. Nyolcvan év után most nyitották ki először. A sírban nemesek nyugszanak, a borsai Szüllő családnak szintén itt van a végső nyughelye. Az oltár előtt, a falban van borsai Szüllő Géza (1831-1896) királyi tanácsos, tanfelügyelő, országgyűlési képviselő és felesége Olgyay Berta (1843-1899) síremléke is.
Gajdoš Pál atya búcsúzóul elmondta: mielőtt lefedték volna a kriptát, elhelyezett ott egy üzenetet. Nem titkolja annak tartalmát sem, a kripta felnyitásának időpontját jegyezte le, mellékelt egy lapszámot a Mi Újság elnevezésű plébániai kiadványból, és egy jegyzéket arról, hogy mit találtak. Arra kérdésre, vajon üzent-e valamit a jövendőnek, csak mosolygott.
A nemes borsai Szüllő család sírboltja (Fotó: NT/Felvidék.ma)
Szüllő Géza és hitvese síremléke az egyházfai templomban (Fotó: NT/Felvidék.ma)
