Két petíció kapcsán érkezett Brüsszelbe, az Európai Parlamentbe Orosz Örs és Méry János, amelyeket január 22-én és 23-án tárgyal az EP Petíciós Bizottsága.
„Orosz Örs a sokat emlegetett pozsonyvereknyei hulladéklerakat ügyében nyújtott be egy petíciót, amelyet valamennyi politikai csoport támogat az Európai Parlamentben, és arra kérik a szlovák kormányt, hogy tegyen hatékony lépéseket az ügy megoldása érdekében” – jelentette ki Csáky Pál EP-képviselő, a Petíciós Bizottság alelnöke, akinek a meghívására a két fiatal Brüsszelbe érkezett.
Amint azt Csáky Pál elmondta, Méry János pedig az élelmiszerek unión belüli különböző minőségének a kérdésében terjesztett egy petíciót az EP elé, mivel úgy vélték, hogy az Európai Parlamentnek is foglalkoznia kellene a témával.
Az Európai Bizottság anyagilag is támogatná a vereknyei hulladéklerakat kérdésének megoldását
Orosz Örs szerint a vereknyei hulladéklerakat, amely a Csallóköz vízkészletét veszélyezteti, ahol a felvidéki magyarság jelentős része él, közép-európai méretű környezetvédelmi katasztrófával fenyeget. „A Pozsony melletti Vereknyénél, a Duna egykori holtágába az 1960-as és 1980-as években meglehetősen szakszerűtlen módon több száz tonna hulladékot juttattak a Pozsonyi Dimitrov Vegyi Művekből, amit a korra jellemző módon – a környezetet nem kímélve – csendben eltemettek a föld alá, ami nem látszik, az nem is létezik alapon” – nyilatkozta Brüsszelben Orosz Örs. A bősi vízerőmű megépítésével azonban két méterrel megemelkedett a Felső-Csallóköz talajvízszintje, így az elérte a fémhordókat, amelyekben a hulladékanyagot a földbe helyezték, és a víz kezdte kimosni belőlük a mérgező anyagokat, amelyek azután a Duna folyásával megegyező irányba – a szakértők szerint – évi 600 méteres sebességgel szivárognak előre Hidas és Csallóközcsütörtök felé.
„Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra is, hogy a Duna nemcsak a saját medrében folyik, hanem a talajvizek is mozognak, s léteznek olyan erősebb föld alatti csatornák, amelyek ezt a folyamatot, ha ez a szennyeződés lejut oda, hatványozottan felgyorsíthatják, és akár a Csallóköz középső részét is elérhetik, ha nem avatkozunk közbe” – fűzte hozzá Orosz Örs.
Csáky szerint Monika Flašíková Beňová (a Smer EP-képvislője) és Ivan Štefanec (a KDH EP-képviselője) is kinyilvánította, hogy támogatja a kezdeményezést, és ennek Csáky Pállal együtt egy közös nyilatkozatban is hangot adnak, amelyben arra kérik a szlovák kormányt, hogy találjon időtálló megoldást a problémára, amihez az Európai Bizottság hajlandó anyagi eszközöket is nyújtani az európai strukturális alapokból.
Orosz Örs szerint a szlovák kormány által tervezett megoldás, amely állítólag már ebben az évben egy szarkofágba zárná a föld alatti hulladéklerakatot, ugyan előrelépésnek számít az eddigiekhez viszonyítva, szerinte azonban a végső megoldást a jövőnkre és a környezetünkre nézve egyértelműen a lerakat felszámolása jelentené.
Nem engedhetjük, hogy másodrendű állampolgárokként kezeljenek bennünket
Csáky szerint a másik petícióval kapcsolatban, amely az Európa nyugati és keleti felében alkalmazott kettős élelmiszerminőséget kifogásolja, a mai nap folyamán bolgár és román képviselők is jelezték, hogy támogatják azt és csatlakoznak hozzá. Mint mondta, ezt a petíciót is támogatja valamennyi politikai csoportosulás, és ezt követően az Európai Parlament felszólítja az Európai Bizottságot konkrét lépések megtételére az ügyben.
Amint azt Méry János elmondta, a petícióját még azelőtt terjesztette az Európai Parlament elé, mielőtt a visegrádi országok megbízásából Robert Fico szlovák kormányfő és az Európai Unió foglalkozott volna a témával. Különböző tanulmányok bizonyítják, hogy az Európa nyugati és keleti felében forgalmazott ugyanazon termékek minősége különböző, mégpedig olyan mértékben, hogy a 2004 után csatlakozott országokban ezek a termékek rosszabb minőségűek, illetve más összetételűek, fogalmazott Méry János, hozzáfűzve, a multinacionális cégek tudatosan arra vannak berendezkedve már a gyártósoraikat illetően is, hogy más-más minőségű termékeket gyártsanak Nyugat- és Kelet-Európában. „Ezt nem intézhetjük el egy kézlegyintéssel, emellett nem szabad elmennünk csak úgy, mert tulajdonképpen a 2004 után csatlakozott országok diszkriminációjáról van szó, amit az Európai Unió nem engedhet meg” – mondta.
A továbbiakban Méry János azt is elmondta, hogy évértékelő beszédében ugyan Juncker úr is kitért erre a kérdésre, és ígéretet tett arra is, hogy az megoldódik, valójában azonban azóta semmit sem hallani az ügyről. „Nem tudni, hogyan fogják az ígéretet betartani, milyen lépések várhatók a kérdésben, s én úgy gondolom, nem elégedhetünk meg az üres szavakkal, annál is inkább, mert a minőségkülönbség a legtöbb termék esetében máig is tapasztalható” – fűzte hozzá Méry János, aki szerint megengedhetetlen, hogy akár ilyen szinten is másodrendű állampolgárokként kezeljenek bennünket az Európai Unióban.
