A Csemadok Királyhelmeci Hajdók Géza Alapszervezete a magyar kultúra napja alkalmából szervezte meg Ötvös Anna: Lola könyve című művének dedikálással egybekötött bemutatóját január 22-én Királyhelmecen a Bodrogközi Magyar Közösségi Házban (BMKH).
A vendéget a Csemadok nevében Molnár Gabriella köszöntötte, aki elmondta, hogy a szervezet vendégeként immár másodszor jár Királyhelmecen. A múlt év során ugyanis a kassai történész-könyvtáros szerzőnek köszönhetően a helyiek betekinthettek Márai életébe és munkásságába, megismerhették az idestova 7 éve Márait kutató szerző nyomdakész állapotban lévő Lola könyvének egyes fejezeteit.
Ötvös Anna elmondta, hogy a tavaly megjelent Lola könyve arra keresi a választ, hogy ki volt Matzner Lola, Márai Sándor rejtőzködő felesége, írásainak első olvasója, akit naplóiban csak L. kezdőbetűvel jelöl. „Mögé akartam nézni, s kiemelni Lola alakját az ismeretlenségből. Szó szerint a szemétből került hozzám Matzner Lola fotóalbuma, melynek anyaga a kiadványban látható először”- ismertette bevezetőjében az előadó.
Ötvös Anna valódi leletmentést végzett, leporolta a képeket, levéltári és sajtóforrások, levelek, naplók, interjúk segítségével felderítette a fotókon látható személyek családi kapcsolatrendszerét. A Moskovicsok és Matznerek orvos-lapkiadó családja a 19. század végén, a 20. század elején fontos szerepet játszott Kassa szellemi felemelkedésében. Önzetlenül jótékonykodtak, szenvedélyesen munkálkodtak a közjóért. A kötet rekonstruálja azt a kulturális és társadalmi közeget, ahonnan Márai és felesége elindult. A forráskiadvány hiánypótló, a Márai-kutatásban több homályos életrajzi momentumot is pontosít, és makacs legendákat oszlat el, olvasható a könyv ajánlójában.
Ötvös Anna munkásságát ecseteli Molnár Gabriella (Fotó: Szegedy László/Felvidék.ma)
„A 90-es évek végén elindult egy nagy Márai kutatás, Magyarországra került a hagyatékának jelentős része, elég kis pontnak éreztem én magam ahhoz, hogy vele foglalkozzak. Megtudtam, hogy a felesége is kassai volt, róla viszont hiába kerestem adatokat, nagyon kevés olyat tudtam a Márai életrajzokból kimazsolázni, ami Loláról szól. Úgy döntöttem, hogy engem most a nő fog érdekelni, hogy ki állt a nagy író mögött egész életében. A magam szakállára, teljesen olvasói kíváncsiságból kezdtem utánajárni Lola családjának” – emlékezett vissza a kezdeti impulzusokra az előadó.
Ötvös Anna kutatómunkáját megkönnyítette, hogy történész, s tudta hova kell nyúlnia. Korabeli dokumentumokat, anyakönyvi kivonatokat, leveleket és az írott sajtóanyagokat alaposan átböngészte, hogy minél árnyaltabb és teljesebb képet kaphasson Loláról, valamint arról a kulturális-társadalmi közegről, amelyben Máraival éltek. A szerző olyan közeli rokonokkal és barátokkal is találkozott, akiknek köszönhetően új információkkal gazdagodhatott a Márai kultusz.
„Eljutottam egy idős úrhoz, aki Lola húgának, Zsazsa néninek volt a segítője. Amikor meghalt a férje, ő gondoskodott róla. Mesélt nekem a családról, megkérdeztem, nincsenek-e esetleg fényképei. Erre a pincéből felhozott egy sötétzöld színű albumot, benne volt 400 kép. Mint utólag kiderült, ez Lola gyerekkori albuma volt, amiben a családról is sok kép található. Az albumot megvásároltam tőle, s tulajdonképpen a könyvem gerincét ez a fotóalbum képezi” – fejtette ki Ötvös Anna.
Lola és Márai egy régi képen (Fotó: Szegedy László/Felvidék.ma)
Ezután elkezdődött egy olyan kutatás, melynek köszönhetően egy másik oldalról ismerte meg a szerző a családot. Kutatásának második szakasza arról szólt, hogy a fotókhoz kereste a neveket, történeteket, így a 400 képnek körülbelül a felét sikerült beazonosítani.
„Örömmel tölt el, hogy segíthettem árnyalni az emberek képzeletében élő Kassa-képet.
Azért is adtam közre, amit találtam, hogy munkára ösztökéljem a kollégákat, van egy alap, amelyre támaszkodva folytatni lehet a kutatást. Az albumban szereplő utolsó fotót feltehetőleg 1926 körül készítette André Kertész a Márai házaspárról, az én könyvem is itt ér véget, tulajdonképpen a közös életük kezdeténél. Mivel nincsenek forrásaim, hogy eljussak azokra a helyekre, ahol a Márai házaspár később élt, nem tudok franciául, nem tudok elutazni és nyomozni, ezért ez a feladat másokra vár. Szóval, a kollégák számára itt a lehetőség, szabad a pálya” – mondta az előadó.
„Lola írt naplókat is, amik eddig nem voltak kutathatók, de most úgy tűnik, hogy a Helikon kiadó megjelentetésre érdemesnek fogja tartani ezeket, s akkor reméljük, hogy kibontakozik majd a nyilvánosság számára a Márai házaspár további élete” – zárta le előadását Ötvös.
