Az Európai Központi Bank (EKB) idei első ülésén megerősítette, folytatja expanziós pénzügyi politikáját. Az EKB rejtett pénzügyi befolyásának következtében a kamatok sem a betétesek, sem pedig a befektetők részére nem jövedelmeznek jól.
Az alap kamatláb rekord szintű – nulla – marad. Az EKB ez év szeptemberéig több millió euró értékben folytatja az állami kötvények felvásárlását. „Azzal, hogy a központi bank aktív marad a piacon, mint a kötvények fő felvásárlója, deformálja az árakat” – jelentette ki Müller Emmerich, a frankfurti Metzler Bank partnere.
Még mindig konzervatívak vagyunk, bár egyre kevesebben tartják bankban a pénzüket.
Annak ellenére, hogy Szlovákia lakossága a megtakarításainak nagy részét, 60%-át még mindig folyószámlákon tartja, a bankokban tartott összeg tavaly már csökkent. Viszont a lakosság betétjei még így is emelkedtek, 0,9 milliárd euróval 33,3 milliárd euróra. „Szlovákia lakossága valószínűleg kevésbé tervezi meg a pénzügyeit“ – állítja Maroš Ďurik, az Across Private Investments ügyvezető igazgatója.
Eladósodottságunk növekedett, a vagyonunk csökkent
Tavaly Szlovákia lakosságának eladósodottsága 3,2 milliárd euróval nőtt. A bankokban tartott nettó vagyoni értékeink pedig a tavalyi 3,8 milliárdról 1,5 milliárd euróra csökkentek. Azon betétesek pénze, akiknek a megtakarítása folyó- vagy lekötött számlákon volt elhelyezve, veszteséget termelt. A valóságban az infláció mértéke (1,3%) miatt a betétek -1%-osak voltak.
A háztartások egyre magasabb eladósodottságára figyelmeztet a Fitch értékelő ügynökség is, amely ezt egyfajta lehetséges kockázatként fogja fel. Az értékelő ügynökség Szlovákiát A+- ra értékelte stabil kilátásokkal, hasonlóan, mint a Standard & Poor’s ügynökség, amely egy hete tette közzé felmérését. A pénzügyminiszterünk szerint a Fitch felmérésében az egyre erősödő gazdasági növekedés, a külföldi tőke stabil beáramlása és a közadósság csökkentése tükröződik vissza. Lehetséges veszélyként tekintenek azonban a háztartások magas eladósodottságára, amely megközelítőleg a hazai bruttó termék 40%-a.
A Standard & Poor’s ügynökség január 26-án megerősítette Szlovákia A+ -os minősítését, azzal, hogy a hiányosságok kiküszöbölésén dolgoznunk kell. Az ügynökség rámutatott az Európai Unió átlagától alacsonyabb bruttó hazai termékre, az állandósult regionális különbségekre, s a további szükséges befektetésekre az iskolaügy és egészségügy területén.
A bankok tavaly több mint 215 ezer jelzáloghitelt hagytak jóvá
Tavaly év végére a bankok 215 183 új jelzáloghitelt hagytak jóvá. A Szlovák Nemzeti Bank által közzétett információkból kiolvasható az is, hogy ez évi 5,4% -os növekedést jelent. Jelzáloghitel nyújtására Szlovákiában mindössze hét bank rendelkezik engedéllyel. Azonban kínálatukat fokozatosan bővítik egyéb pénzügyi termékekkel és lakhatási hitelekkel. Ezek a hitelek egyes esetekben helyettesítik a klasszikus jelzáloghitelt, így néhány bank csak elenyésző arányban kínálja a klasszikus jelzáloghitelt.
Vigyázzunk a kriptovalutákkal
Tavaly többen fektettek be kriptovalutákba, azonban ez a befektetés kockázatos, főleg a nem rendszeres befektetők számára. Bár a befektetéseket illetően pozitív légkör uralkodik a pénzpiacon, mivel a globális közgazdaság, vagy a jobb feltételek a munkaügyi piacon kedvezően befolyásolhatják azt. „Előreláthatólag a fizetéseknek az infláció mértékének megfelelően kellene növekedniük“ – állítja Andrej Rajčány, a Head of Portfolio Management Across Private Investments társaságtól.
Milyen változásokat tervez a kormány a szlovák pénzpiacon?
A pénzügyminisztérium két olyan törvénymódosítást készít elő, amely jelentősen befolyásolhatja pénzügyeinket és terveinket. Az egyik a lakás-takarékbetétek területe. A lakás-takarékpénztárak egyértelműen ellenzik a törvénymódosításokat. Véleményük szerint a készülő változtatások elfogadhatatlanok, a módosítások negatívan hathatnak az egész rendszerre. A pénzügyminisztérium műhelyében készülő törvénymódosítások mindhárom lakás-takarékpénztár szerint a legkiszolgáltatottabb csoportokat szorítják ki, mivel az alacsony jövedelemmel rendelkező embereket és a gyerekeket érintik.
Prémium csak 18 éven felül járna
Az új rendelet szerint szűkülne az állami prémiumra jogosultak köre. Ez annyit jelent, hogy csak a 18. életévét betöltött lakástakarékossági betétes lenne jogosult, amennyiben a jövedelme az átlagbér maximum 1,3-szorosa. Jelenleg ez az állami támogatás mindenkinek jár, jövedelemre és korra való tekintet nélkül. A gyerekek támogatásának megszüntetése körülbelül 150 ezer ügyfelet érintene.
Szigorítanák a felhasználás célját
Az állami támogatás megítélését a megspórolt, támogatott pénzügyi eszközök építkezési célokra történő felhasználásához kötnék. Ez annyit jelent, hogy a módosítás szerint ezentúl az állami támogatás feltétele lenne, hogy a megtakarított összeg és az állami bónusz kizárólag építkezési célokra fordítható.
A képlet szerinti kifizetés már a múlté
Egy következő újítás szerint csökkentenék a támogatás mértékét. Jelenleg azért is megéri a lakástakarékossági számlákon spórolni, mert az állami támogatások jóval meghaladják a kereskedelmi bankok által nyújtott átlagos piaci kamatlábat. Az állami támogatást képlet alapján számítják ki, amely nem lehet az éves betét összegének 5 százalékánál kevesebb, és 15 százalékánál több. A pénzügyminisztérium javaslata szerint az állami támogatás mértékét az adott évre törvényileg határoznák meg.
A pénzügyminisztérium a biztosítások terén is változtatásokat javasol
A nem életbiztosítási adót biztosítási adóval kívánják helyettesíteni. Az új adó hét adórátát tartalmazna 0% – tól az egyes kiválasztott nem életbiztosítások terén egészen 18%-ig a luxushajók és repülőgépek biztosításánál. A minisztérium már pontosította eme szándékának a részleteit. A tárcaközi egyeztetések során nyilvánosságra hozta a biztosítási adókkal kapcsolatos javaslatait. Ez az adófajta közvetett adóként jelenik majd meg. A törvény a tervek szerint 2018. október 1-jén lép hatályba. Mivel a javasolt adó főleg a már létező 8% -os adót helyettesíti, így a minisztérium 8% -os adókulcsot javasol a legtöbb esetben. Egyes specifikus ágazatokban a nem életbiztosítások esetében másfajta adórátát alkalmaznának. Például a baleset- és betegbiztosítás esetében ez 4% lenne. Hogy a nyugdíjbiztosításokat ne terheljék, az életbiztosítások adómentességét javasolják a kifizetési fázisban a második és harmadik pillérek esetében.
(Vofinanciach.sk, TASR/Felvidék.ma)
