Szinte észre sem vettük, úgy elsuhant a naptárban, hogy Sunyovszky Sylvia a napokban nagyon kerek születésnapját ünnepelte. Csendesen, szerényen, visszafogottan. Színésznek is ilyen szerény volt, pedig ha színpadra lépett, és megszólalt, már csak rá lehetett figyelni.
Csongorként és Világszép Gyöngyvirágként kezdte a Drázus menti Athén egyik kultúrházának színpadán, tanult a pozsonyi, majd a budapesti színművészetin, s a legendás budapesti Madách Színház oszlopos tagja volt. Később a színpadot felcserélte a diplomáciával, s a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként egy ugyancsak bonyolult korszakban tartotta a frontot a magyar-szlovák viszony akkor sem túl rózsás területén.
Rozsnyón már a hatvanas évek elején is fogyóban voltak a magyarok. Egyre kevesebb volt a lelkes pedagógus, de azért még voltak iskolai színjátszó körök, s olyanok gazdagították az amatőr és a profi hazai magyar színjátszást, mint Krausz Zoltán, Mihályi Mária, Bocsárszky Pál és Attila vagy a minap a város díszpolgári címét átvehető Fabó Tibor.
Sunyovszky Sylvia már másodikos alapiskolásként színpadon állt, a Csipkerózsika című mesejátékban egy erdőben málnát gyűjtögető kislányt alakitott. De nem volt szavalóverseny, ahogy lakodalom és temetés se nélküle. A Többsincs királyfiban már Világszép Gyöngyvér szerepe az övé, majd következik egy komoly váltás, a Csongor és Tündében a fiúk legnagyobb megdöbbenésére a férfi főszereplőt alakítja. Lám, már akkor is a vállalkozókedvű lányok voltak többségben a színpadon. Élektra után a nyári szünetben még Betlérben idegenvezetősködik, de az ősz már Pozsonyban találja a színművészetin. Gyorsan a tanárok kedvence lesz, Július Pántik Ján Bukovčan Struccvacsora című darabjában fontos szereppel bízza meg olyan nagyágyúk társaságában, mint František Dibarbora, Elo Romančík, Ladislav Chudík, Mikuláš Huba, Vladimir Durdik vagy Gustáv Valach. Jozef Budský már másodikos korában szerződést kínál neki a Hviezdoslav Színházba, de Sylvia már a budapesti éveit tervezi, ahol Várkonyi Zoltán osztályában folytatja.
Bodnár Erika, Papp János, Dettre Annamária, Kern András, Verebes István, Blaskó Péter, Piros Ildikó – nem akármilyen társaságba került, s pár év múlva Várkonyinak köszönheti majd az országos ismertséget is, aki neki adja Evila szerepét a Fekete gyémántokban, amelyben Huszti Péter, Koncz Gábor, Márkus László, Tolnay Klári és Páger Antal partnere lehetett. De ekkorra már túl van jó néhány filmes főszerepen, játszik Az alvilág professzora, a Gyula vitéz télen-nyáron, a Rózsa Sándor, az Ártatlan gyilkosok és a Fuss, hogy utolérjenek című filmekben, ez utóbbiban például az utolsó filmszerepét alakító Pécsi Sándorral, valamint Zalatnay Cinivel, Bodrogi Gyulával és Páger Antallal.
Már előszerződése van a Madách Színházzal, de Kassára, az akkor alakult Thália Színpadhoz szerződik, ahol Arbuzov, Sartre és Goldoni egy-egy darabjában játszik, utóbbiban Mirandolinát személyesíti meg. Egy év után visszatér végleg Budapestre, ahol Lady Anna szerepe várja a III. Richárdban. Az elkövetkező években Lujzától kezdve Széchy Márián és Laszkarisz Márián át Sue Bayliss szerepéig elkényeztetik őt a rendezők, de a rendszerváltás után a Madách zenés utakra lép, s a legendás rendezők (Ádám Ottó, Lengyel György) és színészek (Márkus László, Mensáros László, Tolnay Klári, Almási Éva, Huszti Péter, Sulyok Mária) is elhagyják a Madách társulatát. Van, aki az égi társulatba költözik, akik élnek, azok más földi társulatokhoz szerződnek.
Sunyovszky Sylvia egészségi állapota miatt a kilencvenes években már csak keveset lép színpadra, utoljára 1996-ban az Evangélium Színházban láthatta a közönség Gizella királyné szerepében Sík Sándor István király című drámájában.
A színházi színpadot átveszi a diplomácia színpada, 1991-ben az új helyüket kereső közép-európai országok a szocializmus hamis internacionalizmusa után egymással tanulnak ismerkedni. Sunyovszky Sylvia a pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatónője lesz, ahol nem akármilyen feladatot kap, összeismertetni egymással két, ezer éve egymás mellett élő népet. Úttörő, hősies évek következnek az életpályáján, amelyet csak azok sajnálnak (igaz, ilyenek is nagyon sokan vannak), akiknek Sylvia a színpadról hiányzik. Ekkoriban találkozok vele én is személyesen, hiszen ő ad otthont a Stelczer Endre posztumusz kötetét bemutató estnek is. De ahogy könyvéből megtudjuk, budapesti évei kezdetén nagyon szoros barátságot ápolt a Rimaszombatból elszármazott Győry Dezsővel, ahogy más szlovákiai magyar írókkal is.
Pozsonyból hazatérve főtanácsosként folytatja, de sokat segédkezik férje, Fekete György oldalán is. 2012-ben az Erzsébet Tanácsadó Testület elnöke lesz, felolvas a vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Hangoskönyvtárába, ahogy mondja, „örömet akartam adni, fény helyett hangot”.
Szülővárosa, Rozsnyó még 1998-ban díszpolgári címmel tünteti ki, 2013-ban pedig érdemes művész lesz. Ekkor írja meg emlékeit is Csak semmi titok címmel, amelyhez ajándék DVD is tartozik, az első férje, Szőnyi G. Sándor által rendezett Míg új a szerelem filmváltozata, amelyben Kállai Ferenc partnere lehetett.
Évek óta az interjúalanyaim várólistáján szerepel, s abban reménykedem, talán e rövid köszöntő belépőt biztosít majd a titkaiba. Drága Sylvia, addig is Isten éltesse!
