Gömörpéterfalva a gömöri régió egyik legmagyarabb faluja. A magyar összetartozásban, keresztény hitünkhöz való ragaszkodásban tovább erősíti itt a Felvidéket a Szent Korona, melynek stilizált mását elhelyezték a Szentháromság-plébániatemplomban.
A kisközség a Rimaszombati járásban, a magyar határ mellett mindössze kétszázharminc főt számlál. Lépten-nyomon magyar emlékekkel találkozik az idelátogató, s magyar szimbólumok fogadnak a közösségi házban. A székely kapun keresztül, a palóc himnusz soraival díszített padok mellett, a hősök emlékműve előtt elhaladva jutunk el a plébániatemplomig, melyben ünnepi szentmisére gyűltek össze a hívek március 11-én. Itt helyezték el a Szent Korona mását.
A Szent Koronát Kopecsni Gábor, a Felföldi Baranta Szövetség elnöke, Gömörpéterfalva község hagyományápoló polgára hozta be a templomba. Az oltár előtt elhelyezve barantások álltak díszőrséget mellette a magyar és a felvidéki zászlóval. A helyi énekkar Magyar hazánk, te jó anya kezdetű bevezető énekével indult a ceremónia.
Köböl Gyula köszöntőjében elmondta, hogy a Szent Korona számukra összetartozást, magyarságot, Istenbe vetett hitet jelent.
„A magyar nép, bár voltak hős és nagy királyai, mindig a koronát illette angyali, apostoli, szent jelzővel, s nem is a királyt tekintette az ország legfőbb hatalmának, hanem a koronát. A mai korban, a ma emberének ilyen tekintélyes és erőt sugárzó szimbólumra van szüksége, mert meg kell maradunk, vállalnunk kell a jövőt, bármilyen nehéznek és kilátástalannak is tűnik néha” – mondta. Kifejtette, hogy féltő gondossággal kell védenünk a magyarságot, kultúránkat, anyanyelvünket, hitünket mindenféle veszélytől.
Hozzátette, a Szent Korona összefogást is követel tőlünk, mert éreznünk, tudatosítanunk kell, hogy összetartozunk. „A helytálláshoz hitet, erőt sugároz mindannyiunk számára. Bár még magunknak se valljuk be mindig, de igen nagy szükségünk van erre” – szögezte le Köböl Gyula.
A Szent Korona Czibolya Gábor, a budapesti Szent László Társulat elnökének az ajándéka, melyet Gégény Ferenc szobrászművész alkotott és a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatott. A Felvidékre a Szövetség a Közös Célokért Rimaszombati Területi Irodájának a szervezésében még tavaly, a Szent László-emlékévben érkezett. Az átadó ünnepsége Sajószentkirályon került sor, ahol a Szent László-emlékkiállítás keretében vette át a gömörpéterfalvai küldöttség.
Ez a második ilyen másolat, mely otthonra lelt a külhoni magyarság körében, az elsőt Székelyföldre vitték. A piliscsabai testvérkapcsolat révén Kézdiszárazpatakon került elhelyezésre.
A Szent László Társulat elgondolása, hogy minden elszakított régió kapjon egy-egy ilyen koronát, ezzel is erősítve az összetartozást. Nagy megtiszteltetés, hogy a Felvidéken Gömörre esett a választás. A gömörpéterfalvai helyszínt a Szövetség a Közös Célokért Rimaszombati Területi Irodája jelölte ki, mely jó kapcsolatot ápol a Rákóczi Szövetség által a Szent László Társulattal és a gömöri régió civilszervezeteivel, valamint a magyarságuk mellett elkötelezett községek vezetőivel.
„A Szent Korona a nemzeti összetartozás egyik legjobb szimbóluma, melyből erőt meríthetünk, hogy megmaradjunk a szülőföldünkön, hogy kiálljunk a nemzetünkért, hogy magyar iskolába írassuk a gyermekeinket, s megvédjük a kultúránkat” – hangsúlyozta Czibolya Gábor.
Köszönetet mondott azért a példamutatásáért, amelyet Gömörpéterfalván tapasztalt.
„Istent követve és őseinkhez hűnek maradva tudunk még erősebb nemzetté válni” – mondta.
Sipos György, Gömörpéterfalva plébánosa megható szentmisét celebrált. Itt még inkább megbizonyosodhatott róla mindenki, hogy e nemes ajándék a legjobb helyre került, ahol méltó környezetet biztosítottak a Szent Koronának. „A Szent Koronánk Isten szeretetére, törvényeire irányítja figyelmünket” – mondta a plébános.
Prédikációjában kiemelte, hogy kell egy ereklye, egy szent hagyaték, mely összetartja a hazát. „A Szent Korona több mint királyi dísz vagy jelvény, hazánknak, nemzeti önérzetünknek a letéteményese. Méltán hisszük, hogy a gondviselő, isteni erő segítette a magyar népet az elmúlt ezer év alatt, s méltán bizakodhatunk, hogy segíteni fogja mindaddig, amíg hinni tudunk ebben” – mondta.
A szentbeszéd végén Kotzián Rudolf a Magyar feltámadás utolsó sorait idézte: „Megmaradunk. Így döntöttünk! / Csak az Isten áll fölöttünk!/ Nem hajlunk meg senki másnak! / Se nem suhogó korbácsnak, se / nem csalfa csábításnak. Egyedül / az Égből leszállt, Angyali és /Apostoli / Szép Magyar Szent Koronánknak!”
