Bár már 111 előadást tartottam a Felvidéken Szent Koronánkról – ezek közel felét iskoláinkban – ennek ellenére sincs arról áttekintésem, vajon rendeztek-e valamelyik tanintézményünkben vetélkedőt nemzetünk legértékesebb ereklyéjéről.
Ezért csupán feltételezem, hogy éppen a buzitai alapiskolában zajlott az első ilyen „ki mit tud?”, aminek szívből örülök, és abban bizakodom, hogy az ottani példát másutt is követik, sőt: éppen a buzitai gyerekek kiválóan sikerült rendezvénye nyomán bontakozik ki tájainkon afféle szentkoronás mozgalom. A közelmúltban lezajlott szép esemény kapcsán Ádám Csilla pedagógussal, a vetélkedő rendezőjével beszélgettem.
Honnan jött az ötlet, hogy vetélkedőt rendezzen a Szent Koronáról?
A Titánok harca történelmi vetélkedőt öt éve indítottuk. A versenytípus megválasztása és kitalálása a játszva tanulás és a projektmunka népszerűsítése, alkalmazása. A verseny fő témája minden évben valamilyen évfordulóhoz vagy más, a magyarság számára fontos történelmi témához kapcsolódik. A témaválasztás maximálisan érzelmi alapon történik – szívügy lesz! A Szent Korona képe a buzitai alapiskola szinte minden osztályában ki van téve valamelyik faliújságra. A Szent Korona a magyar államiság jelképe, melyhez szívben mi, felvidéki magyarok is tartozunk. Mivel idén volt a hazahozatalának 40. évfordulója, így jó ötletnek gondoltuk, hogy a témáján keresztül még többet tudjunk meg történelmünkről, jelképeinkről, átérezzük annak szentségét.
Milyen volt a verseny felépítése?
A versenyt a kilencedikes tanulók készítették a felső tagozatosok részére. Ötödiktől nyolcadikig minden tanulónk megkapta a felkészüléshez fontos alcímeket, az ajánlott kisfilmek listáját. A kilencedikes tanulók a Szent Korona létrejöttétől, hazahozatalán keresztül, a Parlament kupolacsarnokába való elhelyezéséig időrendi sorrendben állítottak össze prezentációkat, találtak ki hozzá kapcsolódó tartalmas, változatos játékokat, foglalkozásokat. A prezentációkat a témához kapcsolódó kérdések követték, majd egy kirakós, ügyességi, fogalmazós, dramatizációs, keresztrejtvényes vagy más versenyfeladat következett. Ilyen volt például az 1938-as aranyvonatos prezentáció után az Aranyvonat puzzleképének kirakása, illetve a vonaton lévő szentek felismerése, párosítása, vagy a koronaőrökről szóló előadás után saját koronaőri eskü megfogalmazása, mely után meghallgathatták az eredeti koronaőri esküt. A Mátyás-emlékévről sem feledkeztek meg a tanulók. A „Korona Mátyás király idején” előadás meghallgatása után Mátyásról szóló meséket játszottak el a csapatok, majd a kilencedikesek megtanították a többieknek a Kaláka „Magyar urak jőnek…” című mesecímdalát. A feladatok és prezentációk váltakozását a kilencedikes tanulók énektanítással vagy jelenetekkel színesítették. Eljátszották a Szent Korona elrablását, a füzéri várba hurcolását, a második világháború idején lezajlott viszontagságos történetét, illetve egy angol-magyar jelenetben a hazahozatalát.
Hányan vettek részt rajta? Hány évesek? Volt közönség is?
A versenyen idén először vett részt minden felső tagozatos tanuló, sőt még az edelényi testvériskola is képviseltette magát egy hatfős csapattal. Így összesen 11 csapat versenyzett 6-6 tanulóval és 8 kilencedikes készítette elő a versenyt némi tanári segítséggel. A közönséget a felső tagozatos és edelényi pedagógusok alkották. Az előző évek tapasztalata bizonyította, hogy ezen a vetélkedőn jobb részt venni, mint csak nézőként figyelemmel kísérni a történéseket.
Kialakítottak alkalmi díszleteket?
Mivel a Szent Korona a Parlament épületében található, a szervező gyerekek próbáltak fényképek alapján az Országház folyosójához hasonló háttérdíszletet készíteni – hatalmas díszes ablakokat festettek, oszlopokat készítettek, futószőnyeggel tették ünnepélyesebbé a tornatermet. Bársonypárnán, egy kis emelvényen jelen volt a korona másolata is, melyet iskolánk zenetanára szerzett meg.
Milyen volt a verseny hatása a gyerekekre? Érdekelte őket a Szent Korona?
A kilencedikesek elegáns kosztümös-öltönyös öltözékükkel a Parlament hangulatát hozták az iskola tornatermébe, s komolyságuk egészen más világba varázsolta társaikat. A gyerekek egy része komolyan vette a felkészülést, a tanulók sok új ismerettel gazdagodtak, és főként érezhették, megérthették, mennyire fontos a Szent Korona a mai magyarok számára is.
Említsen néhány nevet a legjobban szereplők közül…
Minden csapatból volt, aki komolyan vette a felkészülést, de a legnagyobb munka mégis a kilencedikesekre várt. Ők voltak az előadók, játékvezetők, játékfelügyelők, színészek, konferálók, zsűritagok, pedagógusok, szervezők. Név szerint Andrásházi Denisza, Földes Bernadett, Kmecko Lilla, Körtvély Filoména, Tóth Krisztina, Bodnár Ferenc, Petrik János és Rácz Bálint. A gyerekeknek a humán módszertani csoport tanárai segítettek, ezért jelent meg a magyar nyelven kívül egy-egy angol és szlovák feladat is.
Lehet, hogy kilencedikeseink nem mindnyájan kapnak színjeles bizonyítványt év végén, de ennek a vetélkedőnek az előkészítésével és levezetésével mind jelesre vizsgáztak kommunikációs, prezentációs készségekből, felelősségteljes hozzáállásból, csapatmunkából, meglepetéshelyzetek megoldásából, döntésképességből, munkamegosztásból, időbeosztásból és kellemes megjelenésből!
