Április végével lezajlottak a beiratkozások. Elmondható, hogy a kisiskolák tovább küzdenek a létükért. A beíratott elsősök számában sincs nagy különbség, tavalyhoz képest megközelítőleg 50 gyerekkel kevesebb a beiskolázottak idei száma, ami még változik.
A Felvidéken az idei tanévben 252 magyar alapiskola működik, s bár a Dunaszerdahelyi járásban, Szentkirályfán felfüggeszti nevelő-oktató tevékenységét az iskola, mégsem változik ez a szám, hiszen Zsérén (Nyitrai járás) revitalizálják a magyar iskolát, mely 2015-ben függesztette fel a működését. Az előrejelzések szerint a következő tanévben kettő, az azt következőben pedig három gyermek lesz.
„Örvendetes, amikor az önkormányzatnak és a falunak ennyire fontos, hogy megtartsa magyar iskoláját. Ez nagyon szép elgondolás és dicséretre méltó elhatározás” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) alelnöke. Hozzáfűzte, minden tanulónak örülni kell.
A szövetség évek óta rendszeres statisztikai kimutatást készít az alapiskolát megkezdő tanulók létszámáról. Adataik szerint a hivatalos beiratkozás időpontjában tavaly 3 505 diákot írattak a magyar tanítási nyelvű alapiskola 1. évfolyamába, 2017. szeptember 15-ével pedig ténylegesen 3798 tanuló kezdte meg az első évfolyamot. Ez a szám már tartalmazta a nulladik évfolyamosok számát is, akkor összesen 300 kisdiákot.
Ádám Zita alelnök tájékoztatása szerint április 1. és 30. között 3 451 gyermeket iskoláztak be. Ez a szám 2018. szeptember 15-ig még változik, hiszen a nulladik évfolyamot jelenleg 266 tanuló látogatja, akik felzárkóznak az első osztályokba, s hiányoznak még azok az iskolaköteles hatévesek, akiket a szüleik elfelejtettek beíratni. Mindig van pár száz ilyen gyermek, így végleges és hivatalos szám csak szeptemberben lesz.
„A tájékoztatás és az adatok frissítése céljából a beiskolázási számok összegyűjtése idén is a szlovákiai magyar alapiskolák igazgatói segítsége révén történt. Ők tették hozzáférhetővé a 2018/19-es tanévre vonatkozó, 2018. április 30-án rögzített beiskolázási tanulói létszámokat” – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Ádám Zita, aki az adatok gyűjtését végezte, s ezúton is köszöni az iskolaigazgatóknak, hogy naprakészen megküldték a beiratkozási adatokat.
A Pozsonyi kerületben 96, a Nagyszombati kerületben 931, a Nyitrai kerületben 1177, a Besztercebányai kerületben 727, a Kassai kerületben pedig 520 a beíratott elsősök száma. Így jön ki a 3451-es előirányzott létszám. A tavaly ilyenkori adatokhoz képest a Pozsonyi és Nagyszombati kerületekben van emelkedés, utóbbi kerületben a Galántai járás emeli a számokat. A többi kerületben csökkent a beíratottak száma.
Az előrejelzések szerint a legnagyobb különbséget a Rimaszombati járás adja, de a valós adatokból kiindulva láthatjuk, hogy a tavalyi évben is több mint 120 gyerekkel több lett a valós elsősök száma a nulladik évfolyamon kívül is. Az idei tanévben a járásban 617 elsős van, ezzel szemben tavaly ilyenkor csak 463 iskolakötelest írattak be, idén pedig 442-t. Ez abból adódik, hogy a szülők sajnos nem iskolázzák be időben a gyerekeiket.
„Elkeserítő, hogy egyes szülőknél nem lehet elérni, hogy az iskolaköteles gyermeküket beiskolázzák. Nem tudom, kinek a kötelessége lenne, hogy szóljon a szülőnek, iskolaköteles gyermeke van?” – teszi fel a költői kérdést Ádám Zita.
Kifejtette, hogy ennél még elkeserítőbb, hogy ezek a kallódó gyermekek, a felelőtlen szülők gyermekei nem járnak óvodába. „Olyan hátránnyal indulnak az életbe, amelyet egyszerűen nem lehet behozni. Sokszor eleve kudarcra vannak ítélve, hiszen mindenben lemaradással indulnak. Törvényileg kellene kötelezni a szülőt, hogy gyermekét legalább két évig járassa óvodába, s az államnak kötelessége lenne minden településen óvodát építeni. Ez nem lehet pénz kérdése, hiszen a jövendő öntudatos állampolgárokká való nevelés alapfeltétele” – mondja. Mindeközben azt látjuk, hogy nemcsak óvodák nincsenek, hanem a kistelepülések kisiskolái is csak nagy erőfeszítések árán tudnak fennmaradni.
Ádám Zita szerint fel kell tennünk a kérdést, akarunk-e a kistelepüléseken is minőségi kisiskolákat, vagy pedig azon kell elgondolkodni, hogy iskolaközpontokat létesítsenek. „Én magamban sem zártam még le ezt a kérdést, mert az iskolaközpontok ellen vagyok, ott ugyanis arctalanná válik a gyermek. A kisiskolák híve vagyok, de a gyermek jövője mindenképpen a szülőtől, a családtól függ. Ha a családnak fontos a művelődés, fontos az iskola, akkor a gyereknek és a magyar iskolának is van jövője” – szögezte le.
A SZMPSZ által az iskolákra lebontott adatai ITT megtalálhatóak.
