Az rimaszombati sajtótájékoztatón (Fotó: Martin Ambróz)

Jó negyven éve jártak először Rimaszombatban, s az egykori mozi szűkös termében adtak koncertet. Két és fél éve viszont az Oratórium című specifikus koncertjükkel a református templomot töltötték meg zsúfolásig. 2018. június 23-án ismét Rimaszombatba érkezik Magyarország egyik legendája, az egykori szocializmus utolsó bástyája, a világhírű Omega.

Már azzal kapcsolatban is legendák keringenek, mikor és milyen felállásban alakultak, csak annyi bizonyos, hogy az az első koncert, amelytől fennállásukat számítják, 1962. szeptember 23-án volt a várban. Akkor még nevük sem volt, s amikor meglátták a rendezvény plakátját, Kóborék lefagytak: „Itt azt írják, játszik az Omega. Hát nem minket kértek fel erre a napra?”

Azóta közel 60 esztendő telet el, számosan megfordultak a zenekarban, s többen már annak a bizonyos égi zenekarnak a tagjai. „Semmilyen szerződés nem köt bennünket össze, de mindannyian az Omega-család tagjai vagyunk. Azok is, akik a kezdetektől velünk vannak, mint Benkő László, azok is, akik később csatlakoztak hozzánk, de azok is, akik egy-egy időszak erejéig játszottak velünk” – mondja Mecky, vagyis Kóbor János, a zenekar frontembere, aki sajtótájékoztatón szól a rimaszombati szabadtéri színpadra tervezett koncertről.

Akik nem nézték meg a világhálón, el sem hinnék, hogy Kóbor a napokban ünnepelte a 75. születésnapját. A „vadkeleti világban” az egykori szocializmus összes országát bejárták, kivételt a Szovjetunió jelentett, ahová ugyan hívták őket, de „csak” bizonyos feltételekkel. Le kellett volna vágatni a hajukat, valamint a mikrofont sem engedték volna levenni az állványról. Így a szovjetunióbeli koncert elmaradt, ezért is lepődtek meg már a kétezres években, amikor Jurij Luzskov moszkvai polgármester meghívta őket és megkapták az orosz ortodox egyház érdemkeresztjét, amit azzal érdemeltek ki, hogy ők számítottak az egykori Szovjetunióban a szabadság jelképének.

1962-ben alakultak, mint a Beatles és a Rolling Stones, s mivel Mick Jagger másfél hónappal fiatalabb Kóbornál, megfogadta, addig fog játszani, amíg Jagger abba nem hagyja. Vannak a zenekarban, akik közben elfáradtak, mint Mihály Tamás, sajnos olyanok is, akik már itt hagyták a földi árnyékvilágot, mint Laux József vagy Somló Tamás, de az Omega folyamatosan képes volt a megújulásra, s mindig jöttek újak, akik sikeresen beépültek a csapatba. Ilyen Szölőssy Katalin is, aki ma már a zenekar egyik legnépszerűbb tagjának számít. De Szekeres Tamás, Földi Albert, Csordás Levente és Minya Vivien nélkül is elképzelhetetlen az együttes, ahogy az alapító Benkő László nélkül se nagyon lehet Omega-koncert.

Kóbor János Rimaszombatban (Fotó: Martin Ambróz)

A hatvanas években a hazai fellépések mellett folyamatosan jöttek a külföldi meghívások, a keleti blokk összes országát bejárták, Csehországba, Szlovákiába és Németországba is szinte hazajárnak, s mint mondja, szíve csücske a prágai Lucerna, ahol a közönség velük együtt énekel, holott nem is tudnak magyarul. Mivel tavaly hivatalosan 55 évesek voltak, ami nem egy kerek szám, úgy döntöttek, hogy megidézik az egykori szocialista éveket, és meghívják az egykori keleti blokk frontembereit is. A Volt egyszer egy Vadkelet teltházat vonzott a budapesti Arénában, amelyen vendégként fellépett Dieter Birr énekes, Uwe Hassbecker gitáros, az  Olympic frontembere, Petr Janda, a már Lengyelországban is fellépő Józef Skrzek az SBB-ből, valamint a szlovák Lady Colors is. Az Omega az Olympic Jasná správa című számát is eljátszotta, amely aztán szerves része lett a felvidéki koncerteknek, nemrég Léván énekelték el nagy sikerrel.

Mivel annak idején kötelező volt az orosz, nem is volt annyira nehéz megtanulni a számot, főleg, hogy Petr Janda angolra is lefordította nekik. Lengyel számra már nehezebben vállalkoznának, mert a lengyelben nem nagyon vannak magánhangzók – jegyzi meg huncut mosollyal Kóbor, aki a haverjaival gimnáziumi zenekarként hozta létre a később nevet kapott Omegát, s akkoriban döntenie kellett a zenekar, a versenyszintű sportolás és az építészeti kar között. Előbb a 110 gát maradt ki, mivel rájött, hogy Tokióban nincs esélye a dobogóra állni, s mivel az Omega-projekt bejött, az építészet is esett. Ma már semmi sport – idézi Churchillt, de azért a lift helyett még mindig a lépcsőt választja, még akkor is, ha netán a 20. emeletre kell is felmennie.

Az egykori rimaszombati koncertet máig nem felejtette el, a szűkös helyiségre emlékszik, s a Husák-rezsim nyomasztó atmoszférájára. De büszkén jegyzi meg, sose engedtek a cenzúrának, s a szövegeiken nem változtattak. Manapság többet koncerteznek Szlovákiában, mint odahaza, s különösen büszke arra, hogy Kassán, a Szent Erzsébet-dómban adhatták elő az Oratóriumot, míg Magyarországon egyetlen katolikus templomban sem engedélyezték. Kassa különben is az egyik legkedvesebb városuk, ahol két év alatt kétszer is telt ház előtt koncerteztek a Steel Arénában.

Rimaszombatba a Volt egyszer egy Vadkelet című jubileumi koncertjükkel érkeznek majd, de vigyáztak arra, hogy mivel alig két éve voltak itt, ne essenek az ismétlés bűnébe. Erre mindig különösen ügyelnek, akár idehaza, akár Nyugat-Európában. Československá pasová kontrola – nagyon sokszor hallották évtizedekig ezt a felszólítást, ezért nincs is nagyobb élményük annál, hogy ma már észre sem veszik, mikor lépik át a határt. „Pedig mi vagyunk az egykori szocializmus utolsó bástyája” – nevet fel Kóbor, s rögtön magyarázatot is ad: „Lehet, azért is maradtunk meg ennyi ideig, mert nálunk mindenki egyenjogú, mindenkinek meghallgattuk a véleményét és senkit sem kötöttünk magunkhoz szerződéssel.” S az Omega továbbra sem pihen, a nyarat koncertezéssel töltik, de ősszel már stúdióba vonulnak, s készítik a Testamentum című albumukat. Ja, és kezdődik a labdarúgó-világbajnokság, amelyen természetesen Brazíliának és Neymarnak szurkol majd.

Rimaszombat előtt még Árvában, Alsókubinban lépnek fel egy fesztiválon, s Gömör fővárosa után július hatodikán a MartFeszt várja őket. De addig is ne feledjük, június 23-án 21 órától az amfiteátrumban. Előzenekaruk az Elán forever lesz. Jegyek 25 eurós áron kaphatóak a rimaszombati Tompa Mihály Könyvesboltban, a Városi Művelődési Központban, a Turisztikai Információs Központban, ahogy a Greko üzleteiben Rimaszombatban, Tornalján, Füleken és Losoncon.