Közösen tiltakoztak a Szlovákiai Tanítók Kezdeményezés pedagógusai és a Nekünk nem mindegy kezdeményezés diákjai június 18-án az oktatási minisztérium épülete előtt Pozsonyban. A tiltakozó akció résztvevői 11 kérdésre vártak választ az illetékesektől.
Azt kérdezték például, miért nem emelték még mindig valamennyi pedagógiai és szakmai munkaerő bérét az ígért 140 euróval, illetve ezt követően 90 euróval, miért nem tett semmit azért a kormány, hogy attraktívabb legyen a pedagógusi pálya a fiatalok számára, hiszen még mindig messze nem a középiskolák legjobb diákjai jelentkeznek a pedagógusi karokra. De azt is megkérdezték, miért nem valósult meg mindeddig a tankönyvreform, ami lehetővé tenné a megfelelő minőségű tankönyvek nyílt piacát anélkül, hogy a szülők maguk fizetnék a tankönyveket, vagy hogy a pedagógusok másolgatnák azokat.
Martina Lubyová oktatási miniszter a téma kapcsán úgy nyilatkozott, ő maga is éjjel-nappal arról beszél, hogy oktatásügyünk alapvető problémája a pedagógusok iránti tisztelet hiánya és a hiányos társadalmi megbecsültségük, amit közösen kellene megváltoztatnunk.
Hozzáfűzte azonban azt is, hogy a bérek fix összeggel való megemelését nem tartja jó ötletnek, mivel szerinte előfordulhat, hogy az alacsony alapbérrel rendelkezők százalékosan sokkal többet kapnának, mint azok, akik többet keresnek. „Ez a bérek nivellálásához vezet, ami semmiképpen sem ösztönző” – magyarázta a miniszter asszony hozzáfűzve, ez esetben azok a pedagógusok tiltakoznának, akik már több évet ledolgoztak, hogy ez megbontja az arányokat a rendszerben. „Az ilyen béremelés nem rendszerszintű, ezért a béreket mindig százalékosan emeljük” – mondta.
„Nagyon érzékenyen figyeljük a tényt, amit az utóbbi hónapok történései is világosan megmutattak, hogy milyen elgyengülésben szenved a társadalmunk. Ezeknek a történéseknek a fényében a tájékozatlan nyilvánosság az oktatásügy gondjait mellékesnek tarthatja, mi azonban azt állítjuk, hogy ennek az ellenkezője az igaz” – fogalmazott a Szlovákiai Tanítók Kezdeményezés képviselője, Vladimír Crmoman. A tanítók összehasonlították a finn oktatási modellt, amelyre az oktatásfejlesztési nemzeti program támaszkodik, a szlovák modellel.
„Amíg a PISA-felmérésben Finnországban a legkisebbek a különbségek a legjobb és legrosszabb tanulók közt, nálunk ez a különbség a legnagyobb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai közül, és állandóan növekszik. Míg egy finn alapiskolában egy pedagógusi állásra tíz a jelentkező, addig Pozsony megyében például jelenleg is 399 betöltetlen pedagógusi állás van.
Lubyová kiment a minisztérium előtt tiltakozó pedagógusok és diákok közé, hogy személyesen beinvitálja őket egy megbeszélésre. Azok azonban elutasították azt, mondván, szívesen tárgyalnak majd vele, ám most tiltakozni jöttek.
(SITA/Felvidék.ma)
