A Királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola ünnepélyes keretek között felvette Helmeczy Mihály nyelvújító nevét. A névváltoztatást az iskola vezetése kezdeményezte, s az önkormányzati képviselők támogatták azt. Szeptember 27-én, Helmeczy születésének 230. évfordulóján tartották az iskola névadó ünnepségét, melynek keretében megemlékeztek a város neves szülöttéről.
Az ünnepség kezdetén az iskola növendéke Kása Krisztina Wass Albert Üzenet haza című versét tolmácsolta. Szabó Ferdinánd, az iskola igazgatója beszédében kifejtette: „Büszkék vagyunk, hiszen a királyhelmeci oktatási intézmények közül mi vagyunk az elsők, akik népünk, nemzetünk jeles szülöttéről nevezhetik el iskolájukat. Nagy megtiszteltetés és ünnepnap iskolánk összes pedagógusa, alkalmazottja és diákja számára, valamint remélhetőleg azok számára is, akik bennünket megelőzően nevelték és oktatták az ifjúságot. Most Királyhelmec egyik legjelentősebb szülöttéről sikerült iskolánkat elnevezni, s így méltón tiszteleghetünk személyisége és nagysága előtt”. Az igazgató ezután Helmeczy Mihály a nyelvújítás terén szerzett érdemeiről beszélt, kiemelve, hogy az ünnepségre a jeles személyiség születésének 230. évfordulóján kerül sor.
Elmondta:„A mai ünnepségre néhány újítással készültünk, a főbejárat fölött látható az új szlovák nyelvű névtábla, melyen látható az iskola új logója is. Ma leleplezzük a 12 méter széles magyar nyelvű névtáblát is. Az iskola előterében az új vetítővásznon egy prezentációt láthatnak, ami röviden bemutatja Helmeczy Mihály munkásságát, az iskola új logóját, valamint megtekinthető a névadó portréja, s megújított szavainak jegyzéke. A későbbiekben ezen a vásznon szeretnénk megjeleníteni az iskola jelentős eseményeit, sikeres diákjait és a munkáik fotóit”. Az igazgató szavai után sor került az új névtábla leleplezésére.
Az ünnepség az iskola étkezdéjében folytatódott, ahol beszédet mondott Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere. Mint fogalmazott: „Ámulatba ejt a becsvágy, mellyel egy vidéki tanintézmény és annak fenntartói, bármily bensőséges viszonyt is ápoljanak az irodalmár emlékével, bitorolni szeretnék e nevet. Persze mindenkit biztosíthatok, hogy e buzgalom célszerű, célzata nemes, s dacára a mostani díszleteknek, az iskolához való tartozást ezentúl az a fogadalom is jelenti majd, miszerint Helmeczy nevét és munkásságát sohasem felejtik diákjai. … S most nekem is be kell vallanom, hogy mai beszédemet nem mondhattam volna el, ha Helmeczy nem alkotja meg az ámulat, a becsvágy, a buzgalom, a célzat, a célszerű és más hasonló hozzá köthető szavakat” – emlékeztetett a nyelvújító szavaival átszőtt beszédében a polgármester.
Pataky Károly ezt követően átadta az iskola igazgatójának a névadásról szóló hivatalos oklevelet, majd Szabó Ferdinánddal közösen leleplezték Nagy Enzoe Zoltán Helmeczy Mihályt ábrázoló portréját.
A további műsorfolyamban Pandi Ádám zongorajátékával kápráztatta el a jelenlevőket, majd Czeróczki Ferencné, Törtel alpolgármestere emlékezett meg Helmeczy Mihályról, akinek a végső nyughelye községükben található.
A műsor további részében Pandy Csaba pedagógus és az intézmény énekkara népdalcsokorral és citerajátékkal szórakoztatták a jelenlévőket. Ezt követően Nyíri Péter, a Széphalomban működő Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója tartott előadást Helmeczy Mihály munkásságáról.
Helmeczy Mihály A vándor idegen című versét Majer Noémi tolmácsolta, majd a továbbiakban Illés Irén, az iskola pedagógusa ismertette a tanintézmény történetét. A program záró részében a jelenlévők „Az én édes anyanyelvem” címmel verses-zenés összeállítást láthattak a 3. évfolyam tolmácsolásában és népi játékokat az 1. évfolyam előadásában.
A program utolsó pontjaként Nádasdi Péter alpolgármester az intézmény tornaterme körül kialakult helyzetről, valamint annak fejlesztési tervéről szólt.
Szabó Ferdinánd, az iskola igazgatója portálunknak nyilatkozva a névadó személyének kiválasztásáról elmondta: „Egyrészt azért esett a választás Helmeczyre, mert méltatlan az, hogy Királyhelmecen csak egy kis utcácska van róla elnevezve, ahhoz képest, hogy mennyire nagy jelentőségű személyiségről beszélhetünk, hiszen közel 150 új szót adott a magyar nyelvnek, melyről egy hatalmas tábla is tanúskodik az intézményünk előterében. Másrészt a tantestület egyhangúlag döntött, hogy Helmeczy legyen az iskola névadója. Remélem, hogy az egyben nagyon jó reklámlehetőség lesz az iskolánknak, hogy már nem mint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát tudjuk intézményünket feltüntetni, hanem Helmeczy Mihály Alapiskolaként. Ezzel el tudjuk terjeszteni azt, hogy ő egy nagyon fontos személyisége a magyar történelemnek és a magyar nyelvújításnak”.
Az esemény előkészítésekor a szervezők azzal is szembesültek, hogy Helmeczy Mihályról nem készült hiteles ábrázolás. Az egyetlen ismert kép Széphalmon található róla, a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnokban lévő, Orlai Petrics Soma által készített festmény, mely Kazinczy és Kisfaludy találkozását ábrázolja. Ezen a festményen Helmeczy nem központi alak, a festő csupán a háttérben ábrázolta. Az iskola vezetése ezért úgy döntött, hogy a nyelvújítóról, az Orlai-képet alapul véve, új portrét készíttet, melyre Nagy Enzoe Zoltánt bodrogközi festőművészt kérte fel. A Helmeczyt ábrázoló arcképet szintén a névadó ünnepségen leplezték le.
Helmeczy Mihály író Királyhelmecen született 1788. szeptember 27-én. Családi neve születésekor Bierbrauer volt, ám a gimnáziumban már Serfőző néven ismerték. Kortársa, Kazinczy Ferenc javaslatára vette fel a Helmeczy nevet. Bár neve a lexikonokban általában Helmeczy írásmóddal szerepel, azonban Helmeczi Mihály alakban is előfordul.
Helmeczy a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és pénztárnoka, valamint a nyelvújítás jelentős alakja volt. 16 éves korában jelentkezett a piarista rendbe, azonban a fogadalom letétele és a pappá szentelés előtt kilépett. Ezt követően a pesti egyetemen a jogtudományok hallgatója lett. 1817-ben ügyvédi oklevelet szerzett, ám az irodalom és a nyelvújítás jobban érdekelte, ezért ezen a téren kezdett el dolgozni. 1811-ben a bölcsészettudományi oklevelet is megszerezte. Határozottsága, amely sokszor a durvaságig ment, oszlopos tagjává és egyik vezérévé tette a nyelvújító iskolának. A sok idegennel kevert és kifejezések szegénységével küzdő magyar nyelv csinosításában, s új szavak részint szerencsés, jól sikerült, részint erőltetett, túl merész faragásában sokat fáradozott, s nem volt nála bátrabb újító. Érdeme, hogy sok jó és fennmaradt új szóval és fordulattal gazdagította a magyar nyelvet, melyeket mások is átvettek. E téren tanúsított merészsége sok támadásnak, sőt többször igazságtalan és méltatlan gúnynak is kitette a vaskalapos ortodox nyelvészek részéről. Országszerte keringett róla az élc: „Helmeczy, ki a szókat elmetszi”.
Rengeteg új szót alkotott, köztük a pénztárca, illatszer, körmenet, hallgatag kifejezéseket. Sok egyéb mellett ilyen a zene szavunk is, amely nem véletlenül szerepel Királyhelmec új városlogóján, ahol egy stilizált hárfázó kutya látható, alatta az „ahonnan a zene ered” felirat, ami város mottója is lett. Helmeczy Kisfaludy Károly halála után engedélyt kapott a Jelenkor című politikai lap és melléklete, a Társalkodó kiadására, melyet 17 évig szerkesztett. Ennek jövedelméből meggazdagodott, és a Pest vármegyei Törtelen birtokot vett, ahol szép kastélyt épített. 1852. december 1-jén, Pesten halt meg, majd végakarata szerint Törtelen temették el. Könyvtárát özvegye a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta.
