Bugár Béla és Menyhárt József (Fotó: archívum)

Az önkormányzati választásokról, a nagyszarvai miniszterelnöki látogatásról és az új magyar párt alakulásáról kérdezték ma reggel a Pátria Rádióban Menyhárt József MKP-elnököt, majd Bugár Bélát, a Most-Híd vezetőjét.

Az önkormányzati választások előtt

Menyhárt József emlékeztetett arra, hogy a Magyar Közösség Pártja egy regionális, alulról építkező párt, azaz a helyi struktúrák egyeztetnek, mint ahogy tették ezt 2014-ben is. Akkor 146 polgármester került az önkormányzatok élére az MKP színeiben, közülük 107 volt az önállóan, csak az MKP támogatásával megválasztott polgármester, 22-en koalícióban indultak, 17 esetben pedig nem MKP-tagot támogattak. Céljuk, hogy ez a szám 2018-ban növekedjen.

Menyhárt szerint az önkormányzati választásoknál kulcsfontosságú kérdés, hogy az adott településen van-e olyan megfelelő személyiség, akit a közösség elfogad. „Leginkább az embert nézik” – mondta. Bízik abban, hogy a felvidéki magyar közösség néhány olyan városban is visszaszerzi a polgármesteri tisztséget, ahol az legutóbb nem sikerült – itt megnevezte Szepsit és Ipolyságot is. Úgy gondolja, a magyarok által tömbben lakott területeken lehetőség van arra, hogy „mérettessenek meg a pártok, és ha van szándék, köttessék egyezség”. A Dunaszerdahelyi járással kapcsolatban úgy tapasztalta, hogy több olyan korábban függetlenként induló polgármester van, aki most mindkét párt támogatásával indulna.

Bugár Béla elmondta, hogy többször beszélt Menyhárt Józseffel az önkormányzati választásokról. A Most-Híd elnöke állítása szerint javasolta, hogy azokon a helyeken, ahol az egyik párt biztos abban, hogy jelöltje bekerül a polgármesteri székbe, az együttműködés szándékát erősítve ajánlja fel a másik pártnak, hogy ennek ellenére koalíciós jelöltként indul. Bugár szerint mindkét pártnak vannak ilyen polgármesterjelöltjei.

A két párt közötti egyeztetések tapasztalatait így összegezte: „Sajnos, ahogy a megyei választásokat, most az önkormányzati választásokat sem az együttműködésre fogja tudni kihasználni a két párt”. Emlékeztetett arra, hogy hamarosan jönnek az európai parlamenti választások, illetve a szlovákiai parlamenti választások, és ha valaki úgy gondolja, hogy azokon együtt kellene majd működni, akkor azt „meg is kell alapozni”.

Az új magyar pártról

Simon Zsolt újabb pártot jelentetett meg a szlovákiai magyar palettán. Ezzel kapcsolatban Menyhárt József figyelmeztetett, hogy „a felvidéki magyarság osztódással nem szaporodik”, ugyanakkor „szíve-joga mindenkinek pártot alapítani”. Emlékeztetett arra is, hogy Simon Zsolt már többször bizonyította, képes pártot robbantani. „Úgy gondolom, ezzel a széthúzást erősíti, nem az egységet” – mondta Menyhárt József, aki szerint nem volt bölcs lépés Simon Zsolt részéről, hogy új magyar párt alapítását kezdeményezte.

Bugár Béla szerint bárkinek joga van pártot alapítani. „Nem tartom jó lépésnek, de ezt a jogot elvitatni senkitől nem fogom” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy már több mint 150 párt van Szlovákiában, és a választóknak lesz majd nehezebb dolguk – ha nem kerül sor együttműködésre az új párttal.

Nagyszarvára jön a szlovák miniszterelnök

Ma délután Nagyszarván tart sajtótájékoztatót Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök – minden bizonnyal a gyermeküket szlovák iskolába járatni kívánó szülők helyzetével kapcsolatban. Ma kezdődik a tanév is, így Menyhárt József az iskolakezdéshez az összes felvidéki iskolásnak, pedagógusnak sikeres tanévet kívánt. Mint mondta, a nagyszarvai helyzetet az MKP kezdetektől fogva figyeli és véleményezi. Úgy látja, Nagyszarván csattan az az ostor, amely gyakorlatilag az elmúlt 20–25 év átgondolatlan felső-csallóközi nyitásaiból következik. „Ez nem csupán Somorja ügye, hanem az egész Felső-Csallóközé” – mondta. Az MKP a helyzet megoldására – Kiss Beáta oktatási alelnökkel az élen – komplex javaslatot dolgozott ki. Bízik abban, hogy a miniszterelnök nem a feszültséget jön szítani Nagyszarvára, és fontos számára, hogy a gyermekek az anyanyelvükön tanulhassanak.

Bugár Béla – mint mondta – beszélt a koalíciós partnerekkel arról, hogy a nagyszarvai történéseket nem szabad feszültségkeltésre kihasználni. A miniszterelnök azt válaszolta neki, hogy nem ez a célja.