A serkei református templomban ünnepi hálaadó istentiszteletre gyűltek össze október 7-én. Háromszáz évvel ezelőtt, 1718-ban az Úrdombon épített új templomot a serkei gyülekezet.
Hetven évvel korábban, mint Komáromban, Serkében (Rimaszombattól 12 kilométerre) már megkezdődött a templomépítés – hívta fel a figyelmet Ft. Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, aki az Úr igéjét hirdette az ódon, de felújított falak között. Komáromban múlt héten adtak hálát a 230 éve épült templomért.
A serkei hálaadó alkalmat megtisztelte jelenlétével Fazekas László püspök mellett Fekete Vince főgondnok, a Gömöri Református Egyházmegye több lelkipásztora, gondnoka, egyházi és világi képviselők, gyülekezeti tagok. A szép templom megtelt hálaadó keresztyén testvérekkel, akik az alkalomra a községi hivatal támogatásával újonnan kiépített gyalogúton térhettek be az imádkozásra rendelt hajlékba.
Köszöntötték a közelmúltban Serkében szolgált lelkészeket, Erdélyi Juditot, Pohóczky Bélát, Bihari Richárdot, Gál Lászlót és Szőke Zsuzsannát. Utóbbi nyár végéig volt a gyülekezet helyettes lelkésze. A lelkészi hivatal Nt. Nagy Ákos Róbert esperes vette át, amíg sikerül betölteni a lelkészi állást.
A frissen felújított parókia és a gyülekezet, az erős presbitérium Barta Béla gondnok vezetésével várja a lelki gondozóját.
A leírások szerint Serkében 1718-ban, amikor a község 203 házában 1017 helvét hitű lakost írtak össze, a templom a reformátusoké volt. Ők újították fel a török időkben megrongálódott templomot provinciális barokk ízlésben. A XVIII–XIX. században több korszerűsítésen esett át az épület, belsejét igényes famunkákkal rendezték be, tornyát ácsolt, árkádos körfolyosóval, gömbös kupolás sisakkal koronázták meg.
Az épület kőfallal kerített, kellemes fekvésű és arányú, kelet–nyugati tengelyű egyhajós. Bejárata dél felől kis előcsarnokon keresztül nyílik, a nyugati oldalon álló harangtorony aljába kisebb kapun át léphetünk be. Formája – különösen a vaskos, négyszögletű, felfelé enyhén keskenyedő toronyé –, továbbá számos részlete középkori eredetről árulkodik, történetéről azonban csak a kései feudális korból tudósítanak a krónikák.
Talán felfogni sem tudjuk, hogy mennyi ez a háromszáz év, de alkalmat ad az ünneplésre, hiszen a keresztyén ember ünneplésének mindig komoly alapja van, mert szívünk megtelik hálaadással, hiszen Isten már akkor itt munkálkodott a lelkekben – világított rá a püspök.
Mint mondta, napjainkban egyre több közömbös emberrel találkozunk. Sokszor szembetaláljuk magunkat olyanokkal is, akik késleltetni akarják Isten munkáját. De ha valakit Isten lelke felindít valamire, abból nagyon sok áldás fakad.
„A ti őseitek is az ige hatása alatt tudták felépíteni ezt a csodálatosan szép templomot. Meg kell őriznetek, s rendben kell tartanotok. Hisszük azt is, hogy Isten megadja az anyagiakat is erre. Amelyik szívhez eljut Isten igéje, az a szív megnyílik, és késszé válik az Isten akaratának a teljesítésére. Azért kell imádkoznunk, hogy egyre többen vegyék észre azt, miben van ennek a világnak a reménysége ” – biztatta a serkei gyülekezetet a püspök. Hozzátette, mindenkinek a helyén kell maradnia, s tudnunk kell, mire rendelt bennünket az Isten.
„Isten népének helye és faladata van, az Isten dicsőségének a szolgálata. Ha ezen munkálkodunk, világunkat is jobbá tesszük. Legyen áldás, ha valaki belép ebbe a hajlékba, s imádságra kulcsolja a kezét, s amikor sok szorgos kéz azon munkálkodik, hogy mindazt, ami örökség, megőrizzük. Ebben a templomnak nagy szerepe van, tornyával felfelé, Isten csodálatos világára mutat ” – mondta a püspök.
Az ünnepi alkalom meghittségét emelte, hogy lelkészkibocsátásra is sor került. A püspök rávilágított, hogy Isten titkai sáfárának kell lennünk, s nem engedhetünk emberi céloknak. Lelkészi feladat, hogy szaporítani tudja a titok ismerőinek a számát.
Itt a nagybalogi Tóth Krisztián kapta meg a palástját, őt bízta meg a püspök a segédlelkészi feladatok elvégzésével. Első szolgálati helye a komáromi református gyülekezet lesz.
