Szemlénket a Filmhíradók Online.hu oldalon ott folytatjuk, ahol az elmúlt alkalommal abbahagytuk.
Október 31-én József főherceg miniszterelnökké nevezi ki Károlyi Mihályt, aki megalakítja kormányát.
A kormány a Magyar Nemzeti Tanács pártjainak részvételével alakult meg.
Tagjai: Batthyány Tivadar belügyminiszter, Lovászy Márton vallás- és közoktatásügyi miniszter, Búza Barna földművelésügyi miniszter, Garami Ernő kereskedelmi miniszter, Kunfi Zsigmond népjóléti miniszter, Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter, Linder Béla hadügyminiszter, Nagy Ferenc élelmezésügyi, Berinkey Dénes igazságügy-miniszter, Szende Pál pedig államtitkárként vezette a pénzügyminisztériumot.
Az aznap este József főherceg előtt letett esküjükben a kormány tagjai még IV. Károlyra esküdtek fel, így tehát a kormány a legitimációt a királytól kapta meg.
Délután, Hermina úti villájában frontról hazatérő katonák meggyilkolták gróf Tisza Istvánt, akit felelősnek tartottak a háború kirobbanásáért.
Az események jobb megértéséért most azonban menjünk vissza 1918. október 16-ára, amikor IV. Károly Völkermanifest néven ismertté vált kiáltványában bejelentette, hogy Ausztria szövetségi köztársasággá alakult át. A kiáltványban egyúttal felszólította a Monarchia nemzeteit, hogy alakítsák meg a saját nemzeti tanácsaikat.
Ezután hangzottak el a parlamentben Tisza István múltkor már idézett drámai szavai, amellyel elismerte a háborús vereséget. A beismerés demoralizáló hatással volt a fronton harcoló katonákra, a kilátástalan helyzettel szembesülve pedig október 23-án, az országgyűlés utolsó ülésén Wekerle Sándor lemondott.
Október 25-én este megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. 12 pontból álló kiáltványukban ellenkormánynak nyilvánították magukat és összefoglalták az ország előtt álló feladatokat. Többek között követelték a háború azonnali befejezését, a katonák hazahívását, a német szövetség felbontását, az ország teljes függetlenségének megteremtését, a képviselőház feloszlatását, új választást általános, titkos választójog alapján.
A vidéki városokban, falvakban október 31-én és a rákövetkező napokban folyamatosan jöttek létre a helyi nemzeti tanácsok, melyek mindennapi működésükkel támogatták az új politikai rendszer kiépülését és megszilárdulását. A november elsején összeült minisztertanács foglalkozott először az államforma kérdésével.
Károlyi bejelentette, hogy Kunfi Zsigmond a Nemzeti Tanácsban javaslatot terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a nép legszélesebb tömegeiben megnyilvánult köztársasági hangulat alapján a kormány Magyarország államformájának (monarchia vagy köztársaság) eldöntését egy alkotmányozó gyűlésre bízza, mely az általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog alapján, a legrövidebb idő alatt, legfeljebb hat héten belül össze fog ülni.
Az államforma kérdésének gyors rendezéséhez lökést adott II. Vilmos német császár lemondása és IV. Károly eckartsaui nyilatkozata, melyben felfüggesztette uralkodói jogainak gyakorlását. November 16-án feloszlatta magát a képviselőház, majd erre hivatkozva a főrendiház is felfüggesztette tevékenységét. Az Országház kupolacsarnokában összeült a kibővített Nagy Nemzeti Tanács, az országgyűlést helyettesítő nemzetgyűlés és elnöke, Hock János kinyilvánította az ország függetlenségét, bejelentette a király visszavonulását és javasolta a köztársaság kikiáltását.
Ezt követően Nagy György, a Nemzeti Tanács jegyzője ismertette az 1. számú néphatározatot, mely kimondta, hogy Magyarország független és önálló népköztársaság, az állami főhatalmat a Károlyi Mihály által vezetett népkormány gyakorolja, az új alkotmányt az új választójog alapján összehívandó nemzetgyűlés fogja megállapítani. A népkormánynak sürgősen néptörvényeket kell alkotnia az általános, titkos, egyenlő, közvetlen, nőkre is kiterjedő választójogról, a sajtószabadságról, a nép esküdtbíráskodásáról, az egyesülési és gyülekezési szabadságról és a földműves nép földhöz juttatásáról.
A Magyar Köztársaságot 1918. november 16-án Bokányi Dezső szociáldemokrata politikus kiáltotta ki, a Parlament előtti téren, kétszázezres tömeg jelenlétében. Ezzel megalakult az első magyar köztársaság. A történelmi jelentőségű eseményről egy hosszabb, ötperces filmtudósításban számolt be a Schwarzenberg Híradó.
Ezekre az izgalmas, történelmi napokra, amelyek nem kis mértékben határozták meg Magyarország és szomszédai 20. századi sorsát, visszatérünk még további írásainkban.
