Az otthoni vágásra szolgáló sertések tartása már nem lesz olyan egyszerű, mint eddig volt. Európát is veszélyezteti ugyanis az afrikai sertéspestis, mely keletről indulva eljutott egészen Belgiumig. Ezért novemberben az Európai Bizottság Szlovákiában is kötelezővé tette a háztáji sertéstartás kötelező nyilvántartását.
A családi gazdaságok számára ez annyit jelent, hogy
akár egyetlen sertés nevelését is be kell jelenteniük a regionális állategészségügyi és élemiszeripari hatóságnál.
Szlovákiára eddig ez a kötelezettség Csehországgal, Olaszországgal, Franciaországgal és Portugáliával együtt nem vonatkozott. A sertések kötelező bejelentése csak két sertés tartása esetén volt kötelező. Most azonban az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozása érdekében nemcsak szigorú állategészségügyi, hanem adminisztratív intézkedések is életbe lépnek.
Tény viszont, hogy vidékeinken nem tartották be a két sertés bejelentésére vonatkozó eddigi kötelezettséget sem. Azzal a trükkel éltek, hogy ha a szövetkezetben vettek három-négy malacot továbbtartásra, azt a rokonságon belül különböző nevekre íratták szét.
A járványhelyzet azonban egyre kritikusabbá válik. Szlovákia Ausztria kivételével olyan országokkal szomszédos, melyeken már átsöpört a sertéspestis. Szinte a csodával határos módon azonban hozzánk eddig a Trencsén megyével szomszédos Zlíni kerületből sem terjedt át a kór, s a további fertőzési gócokból, Magyarországról, Ukrajnából és Lengyelországról sem.
A bejelentési kötelezettség megkerülésére ösztönöz azt is, hogy a bejelentés módja nagyon bonyolult.
A tulajdonosnak egy állatorvos által igazolt nyomtatványt kell küldenie a gazdasági állatok zsolnai központi nyilvántartásába, ahol regisztrációs számot kap.
A vidéki, főként idősebb emberek, akik sertést nevelnek, nem szívesen bíbelődnek az ügyintézéssel, ezért feltehetően most is igyekeznek majd azt megkerülni. Jó módszer erre az, hogy a malacokat Magyarországon vagy Lengyelországban veszik meg, mert ha itteni farmról vásárolnak, azok kötelezően bejelentik a vásárlás tényét a hatóságoknak.
Az a megoldás, hogy az állategészségügyi szakemberek ellenőrizzék az említett határokat átlépő autókat, nehezen megvalósítható, így nem tudják megakadályozni az élő állatok illegális határátlépését.
A kötelező regisztráció ugyan nem oldható fel, de a
szakemberek mindenképpen annak egyszerűbb változatát javasolják, melynek lényege, hogy az állatokat nem a központi regiszterben tartanák nyilván, hanem a regionális állategészségügyi és élemiszeripari hatóságoknak lenne róluk áttekintésük.
Az illetékesek belátták ugyanis, hogy a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsíteniük kell a rendszert, különben nem lesz áttekintésük arról, hol és hány sertést tartanak.
A háztáji sertéstenyésztés Szlovákiában az ország peremvidékein összpontosul, a járási székhelyektől távolabb. A tenyésztők egy része hetven és nyolcvan év körüli, akiknek meg kell könnyíteni, nem pedig bürokráciával nehezíteni a dolgát. A kötelező nyilvántartásba vétellel az állam áttekintést akar nyerni arról, hány sertést nevelnek saját fogyasztásra. A szocialista idők óta, amikor nyilvántartásba vettek minden otthon nevelt sertést és baromfit, Szlovákia nem rendelkezik pontos adatokkal a háztáji haszonállatokról.
Becslések szerint közel tízezer vidéki család nevel haszonállatot, főként azok, akik mezőgazdasági vállalatoknál dolgoznak és fizetésük egy részét természetbeni juttatás formájában kapják (gabona, burgonya, vagy kukorica). A sertéstartás számukra jelentős mellékjövedelmet jelent, de nem szívesen veszik, ha ezt felesleges bürokráciával nehezítik meg számukra.
Viszont ha nem egyszerűsítik a bejelentési kötelezettség teljesítését, könnyen előfordulhat, hogy a nagyüzemi gazdaságoktól néhány száz méterre például Magyarországról illegálisan behozott, nem nyilvántartott malacokat nevel majd valaki. Ez pedig nagyon komoly veszélyt jelent az olyan gazdaságokra, ahol évente közel 30 ezer sertést nevelnek, mivel ahol felüti a fejét a sertéspestis, ott az adott területen egész farmok teljes állatállományát kénytelenek likvidálni.
A háztáji gazdaságoknak is inkább megéri tehát hazai, megbízható farmokról vásárolni malacokat, ahol végigkövethető azok származása. A nyilvántartásba nem vett sertések tartását bírságokkal sújtják. Amennyiben a tenyésztő nem tudja állatorvosilag igazolni a sertés származási helyét, azt a saját költségére kivizsgálják és a tulajdonost ráadásul állatonként száz euró bírsággal sújtják, figyelmeztet Jozef Bíreš, az állami Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelet igazgatója.
