Az év két legnagyobb – és egyben legfontosabb – nemzetpolitikai eseménye a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet. Az előbbire a mai nap folyamán, azaz november 15-én, 9 órai kezdettel került sor immár 8. alkalommal Budapesten a Várkert Bazárban, ahová a világ magyar közösségeinek több mint száz képviselője érkezett. Az ülést Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár vezette.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a világ magyarsága legitim képviselőinek ülésén történelmi visszatekintést tett a magyar diaszpórát illetően.
„Amit létrehoztunk, az minden területre kiterjed, és egyedülálló szervezeti struktúrával rendelkezik, hiszen identitásőrző programoktól kezdve, egyeztető fórumokon át a magyar élet minden része érintve van a Magyar Diaszpóra Tanács tekintetében”
– hangsúlyozta. Magyar innovációként említette a Kőrösi Csoma Sándor-, a Mikes- és a Julianus-programot, valamint a Nemzeti regisztert.
Különösen fontos tényként említette meg, hogy meghaladták az egymillió új magyar állampolgárt, amiben benne foglaltatnak a diaszpórában való kedvezményes honosítások, valamint állampolgárság-megállapítások. Kormányprogramjukban már 2010-ben megfogalmazták, hogy az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan, és a diaszpóra magyarsága eddig is részt vehetett a magyar országgyűlési választásokon, de most már az európai uniós választásokon is.
Köszönetet mondott a magyar kormány nevében a világ magyarságának, hogy kiállnak a kárpátaljai magyarok mellett ebben a nehéz helyzetben. Megköszönte a nemzethűségü(nk)et, annak a tudatosításával, hogy minden nemzetrész – úgy a diaszpóra magyarsága is – felelős önmagáért, a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az elmúlt egy év történéseit foglalta össze. A magyarországi parlamenti választások kapcsán elmondta, hogy azért is fontosak (a mindenkori kormány megalakulásán kívül), mert
„megtanulhattuk, hogy Magyarországnak stabil kormány nélkül nincs stabil gazdasága, se szellemi élete. Magyarország egy olyan kultúrájú ország, ahol a politikai stabilitás léte, vagy nem léte a társadalmi lét összes többi területére hatást gyakorol. A stabilitás a legfontosabb dolog.”
Közös sikerként és rendkívül eredményes választásként könyveli el a 2018-as országgyűlési választást – függetlenül a siker pártpolitikai színezetétől –, ugyanis garantálja az elkövetkezendő négy évre Magyarország belpolitikai stabilitását.
A miniszterelnök ezután megfogalmazta a magyar kormány 2030-ig kitűzött legfontosabb céljait:
1. 2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé – ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni,
2. Magyarország tartozzon az öt legversenyképesebb ország közé
3. A népesedési, demográfiai hanyatlás megállítása
4. A Kárpát-medence újraépítése, újjászervezése
5. Magyarország energiafüggetlenségének megvalósítása
6. Közép-Európa egységes politikai és gazdasági térségként való felépítése
Orbán Viktor arra is kitért, hogy melyek azok a célok, amiket 2022-ig meg szeretnének valósítani. Négy fontos célt fogalmazott meg: a hazaszeretet és hazafiság kultúrájának általánossá tétele, valamint az öngyűlölet kultúrájának visszaszorítása, a magyar gazdaság versenyképességének jelentős feljavítása, új demográfiai eszközök elindítása és egy önálló magyar hadsereg felépítése.
Magyarország miniszterelnöke ezenkívül szólt az ukrán helyzetről, a transzatlanti kapcsolatokról, a világgazdaság átalakulásáról és az európai parlamenti választásokról.
Az EP-választásokkal kapcsolatban elmondta, arra számít, hogy a jövő évi európai parlamenti választások után az európai intézmények erőteljesebben kötődnek majd a kontinens hagyományos értékeihez és gyökereihez. A változás várható irányával kapcsolatban elmondta, hogy egy jobboldalibb, keresztényibb, nemzetibb megalapozású polgári kultúrájú európai politikai élet alakulhat ki 2019 májusa után.
„Az a korszak, amit úgy nevezhetünk, száz év magány – száz év magyar magány, véget ért” – mondta.
A miniszterelnök rámutatott: az elmúlt években sikerült olyan viszonyt kialakítani a szlovákokkal, a horvátokkal, a szlovénokkal és a szerbekkel, amelynek az alapja a bizalom, és amelyben mindenki látja, hogy az együttműködés mindig többet hoz a konyhára, mint az ellenségeskedés. „Magyarország készen áll arra, hogy mindenkivel együttműködjön.”
