Szakmai műhelymunkát rendezett a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2018. december 5-én EFOP 3.10.1-17-2017-00002 projektjének aktuális állomásaként. A rendezvény helyszínéül a kecskeméti Cifrapalota gyönyörűen felújított szecessziós Pávás terme szolgált. „Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások” témájú workshopra mintegy 30 kutató és oktatási szakértő látogatott el a Kárpát-medence számos pontjáról.

A délelőtti program a projekt szakmai felépítésének és eddigi főbb eredményeinek rövid ismertetését követően két plenáris ülést foglalt magában. Elsőként „A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem a Kárpát-medencei magyarság körében” címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor a téma vezető kutatóival és a határon túli magyar pedagógusszövetségek elnökeivel. A beszélgetés résztvevői Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ igazgatója, Péntek János, a BBTE BTK nyelvészprofesszora, Vörös Mária, a Szlovákiai magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke, De Negri Ibolya, az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke, valamint Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke voltak. A „kerekasztal” során – melyet Péti Márton, a projekt szakmai vezetője moderált – az anyaország és a Kárpát-medencei utódállamok közoktatási lemorzsolódási és mobilitási tendenciáit járták körbe a beszélgetőpartnerek.

A második plenáris programpont a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem dimenzióit és módszereit járta körül három különböző nézőpontból, elsősorban az anyaországra fókuszálva. Szoták Szilvia, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat elnöke a lemorzsolódás anyanyelvi hátterét világította meg. Kocsyné Takács Ildikó szociálpszichológus a közoktatásban létező buktatókat és jó gyakorlatokat szintetizálta, Paál Zsuzsanna, az NSKI közoktatási szakértője pedig az intézet saját kutatásait értékelte.

Délután két szekcióülés zajlott. A rendezvény résztvevői Molnár Gergely témavezető kutató irányításával az adatgyűjtés és feldolgozás lehetséges útjairól, módszereiről egyeztettek. A Szakmai Irányító Testületi ülésen pedig külhoni pedagógusszövetségi vezetők és e testület más tagjai fogalmaztak meg a projekthez kapcsolódó javaslatokat.

A szóban forgó projekt kutatásai és rendezvényei 2019-ben is folytatódnak. Többek közt egy kétnapos záró képzésre is sor kerül – előreláthatólag májusban, melynek keretében anyaországi pedagógusoknak mutatunk be jó gyakorlatokat a külhoni magyar közoktatás köréből.