1918. december 1-jén a román nemzet képviselői a gyulafehérvári nyilatkozatban kihirdették Erdély Román Királysághoz történő csatlakozását. Ez volt az a pillanat, amikor a magyar kormány is tudatosította, baj lesz, ha továbbra is tétlen marad.
December 8-án ezért dr. Apáthy Istvánt nevezték ki kelet-magyarországi kormánybiztossá. Apáthy célja kezdetektől az volt, hogy
december 22-re Kolozsvárott egy ellennagygyűlést hívjon össze, amely kiáltványt adna ki, és követelné az erdélyi magyarság önrendelkezését.
A nagygyűlés bizonyára propaganda céljaira is szolgált, miként a gyulafehérvári nagygyűlés egyik célja is az volt, hogy a Párizs környéki béketárgyalásokra bizonyítsa a Romániához való csatlakozás tömeges támogatottságát. Ezért aztán a kolozsvári nagygyűlésről filmhíradó is készült, amely a Filmhíradók online oldalon látható.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezúttal az alkotók nevét is tudjuk. A filmet dr. Janovics Jenő, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és az erdélyi filmgyártás nagy alakja – aki a gyűlés egyik alelnöke is volt – és munkatársai készítették.
Az Ellenzék című napilap a nagygyűlés előtti napokban megjelent vezércikkében ezt írta: „Jöjjetek el Erdély magyarjai vasárnapra igazságos Mátyás szobra alá, hogy százezer magyar torokkal kiáltsuk ki az egész világnak, hogy mi igazságot és szabadságot akarunk.” „Kétszázezer ember fog összegyűlni vasárnap délelőtt Kolozsvár főterén, hogy hangot adjon huszonhat vármegye magyarsága szavának. Nem fogjuk megfújni a harci riadót, mert harcról, háborúról nincsen szó közöttünk. Mi eldobtuk magunktól a gyilkolás szerszámait és kitártuk karjainkat, hogy szeretettel öleljük lelkünkhöz az egész világot. De élni akarunk. És szabadságot akarunk. Századokig voltunk Ausztria rabszolgái. Most eljött a felszabadulás. Nem akarunk újabb elnyomás alá kerülni. Nem akarunk uralkodni más nemzeten. De nem tűrjük és el nem viseljük, hogy felettünk más nemzet uralkodjon.”
A nagygyűlés azonban szimbolikusan már a román fegyverek árnyékában zajlott le, mivel a román hadsereg december 18-án átlépte az antanthatalmak által megállapított demarkációs vonalat, és Traian Moşoiu tábornok megüzente Apáthynak, hogy az antanthatalmak felhatalmazása alapján megszállja Kolozsvárt, s ha ellenállás lesz, akkor lövetni fogja a várost.
Talán ezért is volt, hogy Apáthy István, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a kelet-magyarországi főkormánybiztos a népgyűlésen olyan szenvedélyes beszédet mondott:
„Legyőzve ellenségeink túlereje által, be kell ismernünk, hogy levertek bennünket! De annyira nem győztek le, hogy a körülöttünk lakó bármely nemzetnek joga volna rendelkezni felettünk.
Annyira nem győztek le, hogy valamennyi itt lakó nemzetnek joga lehessen az ország feldarabolását kimondani s egyik darabját az egyik, a másik darabját a másik országhoz csatolni. Annyira nem győztek le, hogy ma már le kellene mondanunk emberi és nemzeti jogainkról. Legyőzhették bennünk a testet erőszakkal, de nem győzhették le lelkünket az igazság fegyverével. Gyulafehérváron a román nemzeti komité kinyilvánította, hogy Magyarország 26 vármegyéjének románsága egyesül Romániával és így a 26 vármegye területén lakó összes népesség Romániához tartozik. Ezen a területen csaknem négymillió nem románnal szemben csupán kétmillió kilencszáznyolcvanezer száznyolcvanhat román él. Ezeknek a velük szemben álló többség felett nincsen joguk határozni.”
Minderről beszámol ez a három és félperces tudósítás, amely a Filmhíradók online oldalon található.
