Nem ismerek olyan gazdasági ügyet, amelynek az értéke meghaladná a magyarok és a horvátok 800 éves barátságát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, december 3-án Zágrábban, miután hivatalos látogatása során megbeszélést folytatott Andrej Plenković horvát kormányfővel.
A két miniszterelnök európai kérdéseket is érintett, köztük Horvátország schengeni csatlakozását. Plenkovic elmondta, ebben is számítanak Magyarország támogatására.
Orbán Viktor hivatalos látogatása során megbeszélést folytatott Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfővel, és találkozott Gordan Jandroković parlamenti elnökkel is.
Javulhatnak a horvát-magyar kapcsolatok
Magyarország nyitott arra, hogy a közép-európai térség, melynek Horvátország is része, politikai-gazdasági szövetségként működjön együtt – mondta Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa Orbán Viktor zágrábi látogatása után a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden.
A magyar miniszterelnök szerint ki kell alakítani egy erős közép-európai együttműködést, melynek Horvátország is részese. Ez a térség Európa motorja, ez a térség védte meg a bevándorlástól Európát – magyarázta a szakértő.
A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón természetellenesnek nevezte a magyar-horvát kapcsolatokat jelenleg jellemző erőtlenséget, hangsúlyozva, az nem normális, hogy két szomszédos, egymást szövetségesnek tekintő állam miniszterelnökei hat, illetve hét éve nem jártak a másik országában. „Nem felhőtlen a két ország közötti kapcsolatrendszer” – mutatott rá.
Ezért – jelezte – ideje volt már a látogatásának, amelynek célja, hogy ezt a helyzetet megváltoztassák, és visszatereljék a kapcsolatokat a megfelelő vágányra.
„A köröm alá tüske csúszott, és a tüske a köröm alatt begyulladt. Nem nagy ügy, de mégis megrontja az ember közérzetét. (…) A tüskét ki kell húzni a köröm alól, és akkor minden rendbe jön, ezt szeretnénk” – fogalmazott Orbán Viktor.
A történelmi perspektívában egyetértés van
Orbán elmondta, a négyszemközti, majd a plenáris megbeszélésen tettek „eredményes lépéseket”, sikerült tisztázni, hogy „a történelmi perspektívában egyetértés van közöttünk”.
„Erős Európát akarunk, erősíteni akarjuk az európai nemzetek közötti együttműködést, örülünk annak, ha Horvátország minél hamarabb tagja lesz a schengeni övezetnek, ez is Európa erősödését jelenti majd” – fejtette ki az Andrej Plenkovićcsal folytatott tárgyalásáról szólva.
Abban is egyetértettek – folytatta –, hogy a magyar–horvát együttműködés gazdasági számai kiválóak, a kereskedelmi volumen folyamatosan nő, ahogyan a horvátországi magyar beruházások is, továbbá egyre több magyar utazik Horvátországba, és ezek a turisztikai számok azt mutatják, „az emberek közötti kapcsolatok is jók”.
A miniszterelnök kiemelte továbbá, hogy a kisebbségek jól érzik magukat egymás országaiban: a Horvátországban élő magyarok elismeréssel beszélnek a mostani kormányról, tisztelettel szólnak Horvátországról, és a Magyarországon élő horvátok is régen emlékeztek olyan időszakra, amikor ennyire támogatta őket a budapesti kormányzat.
Orbán: A horvátok vásárolják vissza az INA-t
A Mol-INA-ügyben Orbán Viktor kérdésre azt mondta, Magyarország ezt kizárólagos vállalati ügynek tekinti. Szerinte „ami nem megy, azt nem kell erőltetni”, azaz ha a horvátok és a magyarok nem tudnak együttműködni egy vállalati ügyben, akkor ne tegyék, vagyis akkor a horvátok vásárolják vissza az INA-t.
A Hernádi Zsoltra, a Mol elnök-vezérigazgatójára vonatkozó kérdésre azt felelte: Magyarország ezt jogi kérdésnek tekinti, és „jogi kérdésekbe nem avatkozik be a politika nálunk”, az igazságszolgáltatásnak a saját logikája szerint, a saját útján kell járnia. Hozzátette: semmilyen titkos alkut nem fog kötni semmilyen jogi kérdésben, ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi kapcsolatokban is a legélesebben válasszák el egymástól a jogot és az államközi–politikai kapcsolatokat.
A horvátországi LNG-terminál ügyében a miniszterelnök arról beszélt, hogy a gáz csökkenő szerepet játszik a magyar energiarendszerben, mert Magyarország atomerőművet épít és naperőmű-fejlesztést folytat.
Ám mivel „ezek a kapacitások csak hosszú évek után fognak beállni, a gáznak marad jelentősége” – magyarázta –, a gáznál pedig az ár számít.
(Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)
Orbán kifejtette: Magyarország a legolcsóbban Oroszországtól kap gázt vezetéken keresztül, a második legolcsóbb a román gáz, amelyet hamarosan kitermelnek az amerikaiak, a harmadik a sorban a Szlovákia felől érkező gáz, a horvát pedig csak a negyedik.
„Nekünk ez árkérdés, ha tudunk üzleti modellt találni, amely Magyarország számára egy elfogadható árat eredményez, akkor együtt fogunk működni” – mondta a cseppfolyósított földgáz kérdésében Orbán. Közölte, egyetért horvát kollégájával a beruházás regionális jelentőségében, de a magyar döntéshozóknál ez nem előzi meg az ár szempontját.
A Mol-INA-üggyel kapcsolatban a horvát kormányfő utalt arra, hogy az tíz éve nehezíti a két ország kapcsolatát. A nyitott kérdések megoldására mindkét kormány részéről van akarat és szándék – mondta Plenković, majd hozzátette: „fontos, hogy ez a probléma ne terhelje tovább a mindennapi kapcsolatainkat”.
Újságírói kérdésre válaszolva Plenković elmondta, Horvátország álláspontja nem változott, a kormány továbbra is vissza akarja vásárolni az INA horvát olajipari vállalt részvényeit a Moltól, de minden ár kérdése. „De addig, amíg nincs megállapodás, az a cél, hogy mindkét vállalt jól működjön” – szögezte le.
Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója kiadatásával kapcsolatban aláhúzta: „a horvát kormány álláspontja, hogy az igazságügy és a kormány elválnak egymástól, nem avatkozunk bírósági kérdésekbe”.
(Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)
Hét év után látogatott el Orbán Viktor magyar kormányfő Horvátországba
Ez jó hír, s a látogatás fontos szerepet játszik a két ország kapcsolatának előmozdításában – mondta Andrej Plenković horvát miniszterelnök magyar kollégájával, Orbán Viktorral folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtóértekezletén hétfőn Zágrábban.
Plenković kiemelte: a hétfői találkozó nem csak abból a szempontból fontos, hogy a magyar miniszterelnök ellátogatott a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak kormányfői és miniszteri találkozójára, hanem abból a szempontból is, hogy a két éve tartó tárgyalások közte és Orbán Viktor között gyakorlatilag beértek, ez a találkozó annak a gyümölcse, és számos kérdésben kell még megbeszéléseket folytatniuk.
A horvát kormányfő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy 2 milliárd euróra rúg a két ország közötti kétoldalú külkereskedelmi forgalom, valamint megemlítette, hogy 600 ezer magyar turista látogatott el idén Horvátországba.
Mint mondta: beszéltek a kisebbségek helyzetéről is, Magyarországon közel 50 ezer horvát él, Horvátországban pedig közel 15 ezer magyar. „A kisebbségi vegyes bizottság keretein belül együttműködünk a jogaiknak az előremozdításában és igyekszünk a projektjeik támogatásában is” – tette hozzá Andrej Plenković.
(Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)
Plenković kifejtette, hogy tárgyaltak a határ menti együttműködés javításáról Verőce-Drávamente megyétől egészen Eszék-Baranya megyéig, azokról a programokról, amelyek megkönnyítik az ott élők életét. Ezen belül érintették az 5C közlekedési folyosót, melynek az Eszék és a magyar határ közötti közel huszonegy kilométernyi szakaszát Horvátország az elkövetkező két évben tervezi befejezni, valamint a vasúti kapcsolatok fejlesztésének fontosságát, illetve a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) megépítését, amely nemzeti fontosságú projekt Horvátország számára, és amely a horvát miniszterelnök szerint Magyarország számára is lehetővé teszi beszerzési forrásai diverzifikációját.
Szijjártó Zágrábban: fenn kell tartani a magyar-horvát kereskedelmi forgalom lendületét
A magyar-horvát gazdasági együttműködésből egyértelműen profitál mindkét ország, ám vannak olyan területek, amelyeken még gyorsabban lehetne előrehaladni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Zágrábban a közmédiának.
A tárcavezető – aki a hivatalos látogatáson Zágrábban tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök kíséretének tagja volt – kifejtette: a kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 2 milliárd eurót, és e lendület fenntartása érdekében az Eximbank 420 millió eurós hitelkeretet nyitott azoknak a magyar vállalatoknak, amelyek beruházni akarnak Horvátországban.
Megállapodás született arról – folytatta –, hogy kínai–horvát–magyar hármas együttműködésben a Közép-Európába érkező kínai turistáknak horvát–magyar közös turisztikai programokat kínálnak, amelyek Magyarországon Budapestre, Horvátországban pedig a tengerpartra fognak koncentrálni.
Szijjártó Péter beszámolt továbbá arról, hogy a drávaszögi gazdaságfejlesztési programra az idei és a tavalyi fél-félmilliárd forint után jövőre már egymilliárd forintot szánnak, és mezőgazdasági, valamint vállalkozásfejlesztési projekteket fognak belőle támogatni.
Azt is kiemelte, hogy egy horvátországi bank megvásárlásával az OTP a napokban a negyedik legerősebb szereplőjévé válik a horvát bankszektornak.
A külgazdasági és külügyminiszter a határátkelési lehetőségek számának bővítését is szorgalmazta, mivel jelenleg a 355 kilométeres magyar-horvát határszakaszon mindössze hét határátkelési lehetőség van, ami nagy versenyhátrány.
Ennek kezelése érdekében Magyarország azt javasolta Horvátországnak, hogy miután az M6-os autópálya eléri a horvát határt, 2021-től újabb átlépési lehetőség nyíljon.
„Azt javasoltuk, hogy a murakeresztúri vasúti hidat tegyük alkalmassá közúti közlekedésre is, és Sároknál is nyissunk egy kishatárforgalmi átkelési pontot” – tette hozzá Szijjártó.
(mti/Felvidék.ma)
