A Meteorológiai Intézet rendszeresen figyelmezteti az autósokat, ha az országutakon ónos esőre vagy jegesedésre lehet számítani. De ki inti óvatosságra az iskolákat, ha netán csúszós útra tévednének?
Az iskolaügyi minisztérium statisztikai adatait böngészve kiderült, hogy az elmúlt öt esztendőben 27 magyar alapiskola vegyes (szlovák-magyar) tanítási nyelvű iskolává alakult.
A legtöbb esetben helyi döntés eredményeképpen jöttek létre ezek az iskolák, ezért a létezésüket el kell fogadnunk. Tisztában kell lenni viszont azzal is, hogy a vegyes tanítási nyelvű iskoláktól már csak egy lépés a vegyes nyelvű iskolai osztályok kialakításáig, amikor néhány tantárgyat a szlovák tagozat pedagógusa, immár szlovákul tanít (hiszen nem tud magyarul).
Ez az út látszólag segíthetné a kétnyelvűség kialakítását a magyarok által lakott területeken, viszont nem szolgálja az anyanyelvben való megerősödést és a nyelvi biztonság kialakulását, amely megalapozná a magyar családok gyerekeinek anyanyelvi iskolai felkészítését.
Véleményünk szerint ez a megoldás az egyoldalú, az államalkotó többséghez történő asszimilációt erősíti.
A középiskolák esetében már megbarátkoztunk azzal a ténnyel, hogy gimnáziumaink csaknem 44%-a, és szakközépiskoláink több mint 66%-a vegyes tanítási nyelvű intézmény.
Az alapiskolák esetében viszont ez új jelenség, az utolsó öt év termése.
Úgy gondoljuk, hogy le kellene fékezni ezt a folyamatot, habár tisztában vagyunk azzal is, hogy a csalókának tűnő „jeges” úton ez meglehetősen kényes feladat.
Az „ügyes vezetők” viszont elkerülhetik az árokba csúszást.
És el is kellene kerülniük!
