A Nyitra megyei képviselő-testületben tizenegyen politizálnak a Magyar Közösség Pártjának színeiben. Hét járásából ötben élnek nagyobb számban magyarok, a Komáromiban, az Érsekújváriban, a Lévaiban, a Vágsellyeiben és a Nyitraiban. Egy éve van magyar alelnök a Nyitrai megyében Csenger Tibor személyében. Az elmúlt év sikereiről kérdeztük.
Valamivel több mint egy éve voltak a megyei választások. Milyen erőviszonyok alakultak ki az önkormányzatban a választások után?
Nyitra megyében maradt a Smer által támogatott elnök, a képviselők összetétele viszont sokat változott, nagyon sok független jelölt került be a testületbe, aminek következtében a Smer elveszítette többségét. Az MKP-nak tizenegy képviselője lett. Annak érdekében, hogy gyümölcsöző legyen ez a ciklus, sikerült egyezségre jutnunk a Smer-SNS-Most-Híd koalícióval. Mára már vannak eredményeink. Január 29-étől vagyok alelnök, egy hónap alatt sikerült felmérnem a déli járások intézményeinek helyzetét, azt láttam, hogy az előző időszakokban nagyon sok hiányosság történt a beruházások aránya tekintetében.
Mit tapasztalt, milyen a középiskolák helyzete?
A középiskolák tizenöt éve kerültek megyei fenntartás alá, közben volt egy gazdasági válság, amikor szinte minden felújítást leállítottak. A komolyabb beruházások négy évvel ezelőtt kezdődtek el. Viszont sajnos voltak olyan intézmények, például Ipolyságon, Párkányban, Karván, amelyek nagyon elhanyagoltak voltak. Ötvenkilenc iskola fenntartója a megyei önkormányzat. Öt gimnázium és tizenkét szakközépiskola van, ahol magyarul, vagy részben magyarul is tanulhatnak a diákok. Az elmúlt években nagyon kis mértékben voltak felújítások ezekben az iskolákban. Az egyik legnagyobb gond az volt, hogy az igazgatók féltek benyújtani a tervdokumentációkat a felújításokhoz, biztatni kellett őket. Az idei évben viszont sikerült több tervezetet benyújtani és a 2019-es költségvetésbe be is kerültek. A legnagyobb beruházások Komáromban lesznek, a gimnáziumban és az ipariban is. A Selye János Gimnázium felújítása már a 2018-as költségvetésben is benne volt, de a közbeszerzési eljárás elhúzódott.
A többi középiskolában szintén lesznek felújítások, például az ipolysági szakiskola tetőfelújítása és a gimnázium szociális helyiségeinek felújítása is bekerült a költségvetésbe. Az a legnagyobb feladatunk, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákat felújítsuk és felzárkóztassuk olyan színvonalra, hogy a huszonegyedik század húszas éveinek megfelelőek legyenek. Sajnos csökken a tanulói létszám, hiszen a megye déli részéről nagyon sokan gazdasági okok miatt elköltöztek, így kevés a gyermek. Ha pedig alacsony a létszám, az önkormányzatnak kell kiegészítenie a költségvetést, de megegyezés született, így a stratégiailag fontos intézményeket felújítjuk, hogy a szülők szívesen válasszák ezeket gyerekeiknek.
A Nyitrai kerület egy részében tömbben él a magyarság, de az északi részen – a peremvidéken és a szórványban – kisebbségbe szorult a magyarság, mégis odafigyelnek, hogy a lehető leghatékonyabban tudják támogatni közösségünket. Milyen sikerrel?
Ami az intézményrendszert illeti, abban egyeztünk meg az elnökkel, hogy nem teszünk különbséget. Bízom benne, hogy ez az egyezség az elkövetkező négy évben is kitart és meghozza az eredményt is. Az egyik fő feladatom és célom, hogy megmaradjanak a magyar intézmények a megyében. A kulturális rendezvényeket, civil szervezeteket pályáztatási rendszeren keresztül támogatjuk. Odafigyelünk, hogy a járások arányosan kapjanak támogatást, a járásokból bejutott képviselők döntenek a támogatásokról. A magyarlakta járások közül csak a Nyitraiból nincsen magyar képviselő, de a kollégákkal mindig egyeztetünk, hogy a zoboralji magyarok is kapjanak pályázati pénzt, szerencsére megvan az összhang ebben a kérdésben. Egyébként a legnagyobb kulturális intézményünk, a komáromi Jókai Színház felújítása is fontos feladatunk, nagyon elhanyagolt volt, de 2018-ban sikerült felújítanunk a színészöltözőket, 2019-ben pedig a külső felújításokra szavaztunk meg pénzt a költségvetésben, kicseréljük az ablakokat is. Ez mellett megújul a komáromi múzeum és több kulturális intézmény is.
A megyei választások előtt sok szó esett a vágsellyei egészségügyi központról, a volt kórház épületét elkezdték felújítani. Milyen stádiumban van a fejlesztés?
Az elmúlt két évben, de főleg 2018-ban nagyon komoly összeget fordítottunk az épület korszerűsítésére. Olyan átalakulás folyik az intézményben, ami megadja a lehetőségét annak, hogy a szolgáltatásokat bővíteni lehessen. Néhány hete voltam egy rendezvényen, amit a sellyei polgármester szervezett. A polgármester és a lakosok is megelégedésüknek adtak hangot. Egyébként több szociális intézményt is felújít az önkormányzat, Lontón, Leléden, Kovácspatakon, Ógyallán megújulnak a szociális otthonok.
Említette, hogy a kerület déli része a leszakadó régiók közé tartozik, kevés befektetéssel. Mit tehet a megyei önkormányzat, hogy segíteni tudjon ezeknek a járásoknak?
Az idegenforgalom fejlesztése segíthet a megye déli részének, akár önerőből is, ha megvannak az alapok. Idegenforgalmi célokra egyébként az önkormányzat szintén írt ki pályázatot, 198 pályázó adott be kérelmet. Fontos a kerékpárutak kiépítése, ez segíthet a településeinken. A megyei önkormányzat egy stratégiát is elfogadott, amely alapján kiépülnek majd a kerékpárutak. Az első lépések már megtörténtek, Nyitrát és Komáromot összekötjük. Az Érsekújvár és Martos közötti szakasz tervdokumentációja is készül, szeretnénk, ha 2020-ra ez az út ugyancsak elkészülne. Az EuroVello nemzetközi kerékpárút megépítését is szorgalmazzuk, ugyanis a megyében megépülő utak erre kapcsolódnának rá. Nagyon fontos, hogy végre pont került az Ipoly-hidak ügyének végére is, január 10-én elkezdődhetnek a munkálatok és 2022. január 31-ára elkészülnek, véleményem szerint ez a két régió fejlődését is segíti majd.
