(Fotó: Pravda)

Közeledik az államfőválasztás előtti éles kampány ideje. Milyen az államfő státusza és milyen tulajdonságokkal kellene az erre a posztra pályázó jelölteknek rendelkezniük? Rendelkeznie kell-e a jó államfőnek politikai tapasztalatokkal? Ezekre a kérdésekre válaszoltak a Pravda TV vendégei, Rudolf Schuster és Ivan Gašparovič volt államfők.

Az első köztársasági elnök, akit az emberek közvetlen választások útján választottak meg, Rudolf Schuster volt, aki 1999 és 2004 között volt Szlovákia államfője.

Schuster szerint a közvetlen államfőválasztás jobb módszer, mint a parlamenti, de felhívta a figyelmet arra is, hogy az emberektől kapott mandátum ereje nincs arányban az államfő alkotmányos jogaival.

„Ha az államfő megvétóz egy törvényt, elegendő a parlamenti testület kvalifikált többsége ahhoz, hogy azt mégis elfogadtassák. Én örülnék, ha egyszer valaki kiértékelné, mekkora kárt okoztak vagy mi volt a hasznuk azoknak a törvényeknek, amelyek az elnöki vétó ellenére érvénybe léptek. Mert sajnos, elfogadásra kerülnek párt- és koalíciós törvények is, amelyek gyakran célirányosak, s amikor az ellenzék kerül hatalomra, megváltoztatja ezeket a saját javára. Szomorú, de ez az igazság” – fűzte hozzá Schuster, aki szerint az államfőnek mindig ki kell mondania az igazságot kormánynak.

„Aki hallgat, nem való erre a posztra” – mondta, és arra is célzást tett, hogy az államfőnek nem kellene a kormány jogköreibe avatkoznia.

Ivan Gašparovič szerint, aki 2004 és 2014 között két egymást követő választási időszakban volt Szlovákia államfője,

léteznek olyan vélemények, amelyek szerint hatékonyabb és a jelöltválasztás kérdésében felelősségteljesebb a parlamentben történő államfőválasztás, és nem utolsósorban olcsóbb is.

„Persze a közvetlen államfőválasztás lehetővé teszi, hogy a jelölt közelebb kerüljön a választópolgárhoz, magam is a közvetlen államfőválasztás híve vagyok, mert az átláthatóbb. A polgárok kinyilváníthatják az akaratukat, és olyan ember is kerülhet erre a posztra, akit a parlamenti pártok bizonyos okoknál fogva nem fogadtak el” – fűzte hozzá Gašparovič.

Schuster szerint a politikai tapasztalat szükségessége egyénfüggő. „Ha széles látókörű emberről van szó, akár vállalkozóról is, lehet belőle jó államfő, csak jó szakemberekkel kell magát körülvennie, amíg megismeri a helyzetet, ami eltart egy ideig” – véli a volt államfő, hozzáfűzve, olyan embernek kell lennie azonban, akinek a személyéhez semmilyen botrány nem köthető.

„Ha az emberek egyszer megválasztják, tőle függ, hogy milyen gyorsan ismerkedik meg a feladatokkal, jogkörökkel, az alkotmánnyal. Igaz ugyan, hogy a politikusnak vannak bizonyos előnyei, tudja, miként kell tárgyalni a pártokkal, hogyan kell konkrét esetekben eljárni a választások után, kit megbízni, kit pedig nem” – fűzte hozzá Schuster.

Gašparovič azonban más véleményen van. „A köztársasági elnöki hivatalba tapasztalt, minden hájjal megkent politikusnak kellene kerülnie. És persze jellemesnek kellene lennie” – tette hozzá.

Mint mondta, Andrej Kiska jelenlegi államfővel is közölte,

nem tud ebben a tisztségben elképzelni egy olyan államfőt, aki még csak egy kis falu polgármestere sem volt, nincsenek tapasztalatai az önkormányzattal, az államigazgatással vagy a külpolitikával kapcsolatban.

„Megkérdezte tőlem, mitől kell a leginkább tartania a tisztségében. Nyíltan megmondtam neki, hogy a tanácsadóitól és az újságíróktól” – emlékezett Gašparovič. „Az államfőnek kevésbé kellene hallgatnia a tanácsadóira, sokkal inkább saját magára” – fűzre hozzá.

(Pravda/Felvidék.ma)