Az újságíró-gyilkosság miatt kialakult belpolitikai válság és egy jelentős kormányátalakítás éve volt 2018 Szlovákiában. Az ország gazdaságilag tovább erősödött, de vezető politikai erői meggyengülten vágnak neki a beköszöntött új esztendőnek, amelyben az európai parlamenti választások mellett államfőválasztás is vár az országra.
A vihar előtti csend jellemezte a tavalyi év kezdetét Szlovákiában. Januárban még alig sejthette bárki, hogy az ország a rendszerváltás utáni időszak legintenzívebb belpolitikai válsága elé néz. Februárban ugyanis bombaként robbant a hír: családi házában meggyilkolva találtak egy fiatal tényfeltáró újságírót, Ján Kuciakot és barátnőjét. Kuciakot a rendőrség feltételezése szerint munkájával összefüggésben, megrendelésre ölték meg.
Halála után több médium is közölte utolsó cikkét, amelyben a calabriai ’Ndrangheta maffiához köthető személyek szlovákiai tevékenységével és feltételezett kormányközeli kapcsolataival foglalkozott.
Az újságíró-gyilkosság a cikk megjelenése után azonnal politikai színezetet kapott, az országban példátlan szervezettségű és nagyságú tüntetések kezdődtek,
a demonstrálók előbb csak az ügy kivizsgálását követelték, később már kormányellenessé váltak a megmozdulások.
Belpolitikai válság kezdődött
A „Tisztességes Szlovákiáért” mottóval tartott tüntetéseknek, azok erős médiavisszhangjának, illetve különböző civil szervezetek és az ellenzéki pártok nyomásgyakorlásának összhatására a helyzet belpolitikai válságba fordult.
Az újságíró-gyilkosságot követően történteket külföldről irányított destabilizációs kísérletnek minősítette Robert Fico miniszterelnök azt követően, hogy politikai ellenlábasa, Andrej Kiska államfő javasolta, írjanak ki előrehozott parlamenti választásokat. Fico az elnököt Soros György milliárdossal is összefüggésbe hozta, amikor arról kérdezte őt, hogy mi volt a témája vele való New York-i tárgyalásának.
A kabinet széles körű átalakításon esett át
Fico később a válság hatására több miniszteréhez hasonlóan távozni kényszerült. A kabinet széles körű átalakításon esett át, március végén Peter Pellegrini miniszterelnök-helyettest nevezték ki kormányfővé. A tüntetéssorozat ezután alábbhagyott.
Fico májusban közölte: Kiska be fogja jelenteni, hogy nem indul a következő, 2019-ben esedékes elnökválasztáson, a volt kormányfő szerint azért, mert a parlament vizsgálni kezdett egy titkos jelentést az elnökkel kapcsolatban, amelyben – szintén Fico szerint – egyebek mellett szó esik arról, hogy Kiska a 2014-es elnökválasztási kampányban a megengedettnél jóval több pénzt költött.
Az elnök ezután nem sokkal valóban bejelentette, hogy nem indul a posztért.
Szlovákia lett a V4-ek elnöke
Júliustól egy évre Szlovákia lett a visegrádi csoport elnöke. A szlovák elnökség mottója a „Dinamikus Visegrád Európának” lett, programja pedig három pillérre épül: erős Európa, biztonságos környezet és intelligens megoldások.
Augusztusban néhány nap alatt súlyos politikai témává dagadt egy tavaly Németországból elrabolt – hazájában korrupció miatt kétszeresen életfogytiglanra ítélt – magas rangú vietnami funkcionáriusnak az ügye, aki sajtójelentések szerint a szlovák kormány egyik repülőgépén juthatott ki a schengeni övezetből.
Az ügy állítólagos szlovák száláról a Frankfurter Allgemeine Zeitung, majd a liberális szlovák Dennik N lap cikkezett, azt állítva, hogy a tavaszi szlovák belpolitikai válság miatt távozó volt belügyminiszternek, Robert Kaliňáknak is tudomása volt róla. Ezeket az állításokat az ügyben indult vizsgálat nem erősítette meg.
Jelentős fejlemények
Szeptemberben jelentős fejlemények történtek a februári újságíró-gyilkosság ügyében. A rendőrség letartóztatott nyolc gyanúsítottat, s közülük három ellen gyilkosság elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárást indított. Az eljárás még mindig tart, ezidáig a hivatalos szervek annyit hoztak nyilvánosságra, hogy a gyilkosságért a megrendelő 70 ezer eurót fizetett.
November első felében az ország történelmének hetedik helyhatósági választása volt a vezető téma, a voksolás a független, pártonkívüli jelöltek előretörését és a legnagyobb kormánypártnak, a Smernek a gyengülését hozta.
Az ENSZ-paktum lett a politikai téma
Novemberben az ENSZ globális migrációs egyezményének a kérdése vált politikai témává. A dokumentumot az ellenzék egy része mellett a Bugár Béla vezette legkisebb kormánypárt, a Most-Híd, illetve a Pellegrini-kormány külügyminisztere – az ENSZ-közgyűlés elnökeként annak kidolgozásában részt vevő – Miroslav Lajčák támogatta, a többség viszont határozottan ellenezte.
A pozsonyi törvényhozás elutasító határozatot fogadott el az egyezményről, és ebből kifolyólag az ország kilépett a dokumentum elfogadási folyamatából. Az elutasító határozatra reagálva a külügyminiszter benyújtotta lemondását,
decemberben azonban bejelentette, mégis marad a posztján.
Történelmi pillanat
Decemberben történelmi pillanatot élt meg Szlovákia, a törvényhozás elfogadta az ország történetének első nullszaldós költségvetését, a korábbi deficitesekkel szemben. Az ország gazdasága az utóbbi években folyamatosan gyarapodott. Jövőre 4,5 százalékos növekedéssel számolnak a történelmi minimumon lévő munkanélküliségi arány további javulása mellett.
Menyhárt József az általa vezetett Magyar Közösség Pártja (MKP) megerősödése évének látja 2018-at, de szerinte általában is megerősödött a felvidéki magyar közösség és annak politikai képviselete.
A magyar közösség tavasszal egy új médiacsaláddal gazdagodott, s a magyar kormány óvodaprogramjának köszönhetően oktatási intézmények tucatjai újultak meg
– mondta. Menyhárt József az MKP jelöltjeként indul a 2019-es államfőválasztáson.
(MTI)
