Második alkalommal került sor a párkányi múzeumban Nyáry Éva a Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett budapesti festőművész munkáinak kiállítására.
Mint azt dr. Selmeczi László művészettörténész, régész, a művész bemutatásakor elmondta, a
művésznő e kiállítással hazajött ősei egykori birtokára, ugyanis elődei által szoros kötödése van a Felvidékhez.
A gróf bedeghi és berencsi Nyáry család sarja, édesapja gróf dr. Nyáry József (1913-1973), ideg- és elmegyógyász, igazgató-főorvos, édesanyja Szoboszlai Margit (1910-1990) volt. Apai nagyszülei gróf Nyáry Károly (1880-1935) és báró galánthai Fekete Magdolna (1885-1961) voltak. A grófnő nagybátyja pedig gróf Nyáry Ernő (1906-1987) Bagdag érseke volt.
Szíriában, a damaszkuszi Adham Ismail Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1985-ben, amelyet a Magyar Képzőművészeti Főiskolán honosíttatott 1986-ban. 1993-tól a Societe des Artistes Indépendants és az European Art Group, 1995-től Stockholmban a Svéd Festőművészek Szövetségének tagja. Svédországban és Magyarországon dolgozik, történelmi és egyházi tematikájú képeit egyéni tárlatokon mutatta be Damaszkuszban, Budapesten, Párizsban, Bécsben.
Nyáry Éva a korona kutatásainak eredményét 2006-ban az Ősi magyar díszítőművészet címmel megjelent könyvében összegezte. 2010 óta a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend nagyperjele, és e minőségében magyarországi képviseletének vezetője.
Festőművészként nagy érdeklődést tanúsít az ősi egyiptomi kultúra iránt, kétszer járt Egyiptomban, 2004 és 2006 között készítette el az Egyiptomi sorozatát.
Az erről szóló kiállítását 2015-ben mutatta be szintén a párkányi múzeumban, első alkalommal Felvidéken. A festőművész bizonyítva, hogy stiláris szempontból sem kötik korlátok, 1993-ban tizenkét tételben megfestette Szokolay Sándor kiválasztott zeneműveinek nonfiguratív képi adaptációját, 2018-ban pedig az Opera sorozatát.
Ebből a sorozatból állt össze a párkányi múzeumban most látható anyag, melynek címe: Világhírű operák – zenei sorozat.
Ritka szép élmény ez a laikus nézőnek is. A színekkel a művésznő az egyes operaművekből kisugárzó hangulatot fejezi ki.
A kiállítás itthon és külföldön is nagy sikert aratott. Szokolay Sándort a Megfestett zenék című festmények inspirálták a művésznőhöz írt Kantáta megírására. A zenei alkotások sorozatának nagy része a bécsi Collegium Hungaricum tulajdonában van.
A művésznő 1993-ban a Paris – Grand Palais-ban rendezett kiállításon két művét állította ki: Az Isten harsonája – La trompette de Dieu és a Symphonia Romana címűeket, és ezekkel a Salon des Indépendants Grand Palis – örökös tagságát nyerte el. Olajfestményeinek tematikája leginkább történelmi és egyházi, lírai finomság és ősi erő keveredik rajtuk. 1985-től rendszeresen kiállítja impresszionista alkotásait, figurális kompozícióit, portréit, amelyek közül több köz-, és magángyűjteményekben található.
Sokrétű és sikeres tevékenységét az évek során számos díjjal, kitüntetéssel honorálták. Az elismerések között a legkiemelkedőbb hazai kitüntetés az 1994-ben átvett Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje.
Nyáry Éva 2004-ben megírt az Egy pillanat az örökkévalóságból című könyve eddig hat nyelven jelent meg.Elmondhatjuk, hogy a festőművész ősei által sok szállal kötődik az egykori Magyarország felföldi részéhez. Bizonyára ezért is vállalta, hogy e kicsi város, Párkány múzeumában is bemutatja munkáit.
Kiállítása március 14-ig megtekinthető a párkányi múzeumban.
