Farsang utolsó hétvégéjén hívta a Thain János Múzeum mellett működő Szőgyéni Tájház a Süssünk, süssünk valamit soron következő hagyományőrző rendezvényére mindazokat, akik a szőgyéni gyűjtés nyomán készült farsangi fánk elkészítésének titkaiba kívántak betekinteni és azt kipróbálni.
„A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. A népi hagyomány szerint fogyasztásától az év bőségét reméljük. Garantáltan még a legnagyobb akaraterővel rendelkezők sem bírják ki, hogy legalább a farsangi időszakban ne csábuljanak el egy finom farsangi fánk kedvéért! Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! A jó hír az, hogy a bonyolultnak és kényesnek tartott szalagos fánkon kívül más fánkok is léteznek, érdemes változatosságot vinni a „fánkrepertoárunkba”.
Farsangi fánk és egyéb receptek (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A farsangi szokáshagyományokhoz tartozó farsangi fánk ugyan csábítóan finom édesség, elkészítésére általában mégis csak a bátrabbak vállalkoznak. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklekvárral töltünk – olvashatjuk a Magyar Gasztronómiai Szövetség honlapján.
A fánk fajtái közül legismertebb a forgácsfánk, melyet csörögefánknak is neveznek, és a szalagos fánk, melyet siska néven ismernek egyes tájegységeken, így Szőgyénben is.
A farsangi szalagos fánk nevét a barnára sült fánkon körbefutó, a fánk tökéletességét jelző csíkról kapta. Általában vizespohár nagyságú, aranybarna színű, gömbölyded, olajban sült, végül porcukorral beszórva és a közepén lévő mélyedésben lekvárral ízesítve.
Dukony Magdolna sütőasszony, a fánk készítője (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Ahhoz, hogy a fánk tökéletes legyen, bizony kell némi rutin, és néhány fortély, például kiváló és szobahőmérsékletű alapanyagok, megfelelő fánkméret, a sütéshez bőséges és kellő hőmérsékletű olaj. Az alapanyagoknak, de még a gyúródeszkának és a sodrófának is a konyhai melegben kell várnia a munkálatot.
Ezért kérte fel Svajcer Edina, a tájház háziasszonya, a rendezvény szervezője az éltesebb korosztályt képviselő gyakorlott sütőasszonyt, Dukony Imréné Magdolnát a fánk elkészítésének bemutatására.
Ezúttal az „ómama fánkja” receptjét hozta el Magdolna asszony, ami a szalagos fánk egyik, Szőgyénben ismert formája, leggyakrabban siskaként emlegetett farsangi finomság.
Svajcer Edina, a rendezvény háziasszonya köszönti a vendégeket (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A fánkhoz szükséges kellékek mellé Svajcer Edina sok más egyebet is biztosított, köztük a gyermekek részére készített mesét, melyet Smidt Veronika könyvtáros hozott el papírszínház formájában, s a „tisztaszobában” hallgatott meg a közönség.
A papírszínházról tudni lehet, hogy Japánból ered, és igen népszerű. Kamishibai néven ismert és rendkívülisége, hogy a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást. A Tavaszi nyúl meséjét hallgatták meg, a képek illusztrációjának és a meséhez kapcsolódó kifestők kíséretében.
Csörögefánk kóstolása és készítése (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A tájház takaros konyhájába barátságos meleget ontott a „rakott sparhert”, itt kelesztették a tésztát, mely fél órát igényelt. Addig a gyerekek a mesehallgatás és a színezés mellett elkészíthették a tavaszi ajtódíszt és a busó maszkot. A csörögefánk tésztájának elnyújtása és hajtogatása szintén a gyerekekre várt. Ezeknek a foglalkozásoknak a hátsó szoba és a kamra szolgált helyszínül.
Az ómama szalagos fánkjának elkészítésében Dukony Magdolna segítségére voltak: Simon Mária, Svajcer Barbara, Svajcer Júlia. A csörögefánkot Cserge Beáta és Svajcer Antónia útmutatásával készítették a gyerekek.
A délután vidám és kedélyes hangulatban telt. Míg a gyermekek a kézműves foglalkozásokban ügyeskedtek Forró Éva és Sárai Melinda segítségével, addig folyamatosan sült a fánk, az asszonyok megbeszélték tapasztalataikat, meghallgatták egymás tanácsait, tapasztalatait. Említésre kerültek még további fánkfajták, mint a rózsafánk, a túrófánk, a tepsis fánk, és a nemzetközi kitekintés révén a különböző nemzetek fánkjai, annak megfelelői, így a német Berliner Krapfen, az amerikai donut és a francia beignet.
Készülnek a busó maszkok (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Ilyenkor „farsang farka” alkalmával bizonyára nemcsak a szőgyéni tájházban, de sok háztartásban sütöttek fánkot, amit március első szerdájáig el kell fogyasztani, hiszen hamvazószerdával kezdetét veszi a nagyböjti időszak. A rákövetkező napon, „torkos csütörtökön” még engedélyezett a farsangról megmaradt finomságok elfogyasztása. Svajcer Edinának, a tájház vezetőjének nem maradt gondja erre, a több adagban készített csöröge és szalagos fánk mind egy szemig elfogyott.
