A vállalkozók és a kiskereskedelem jól meglennének az egy- és kétcentes használata nélkül. Arra a paradox helyzetre is rámutattak, hogy a használatukra fordított költségek meghaladják a tényleges értéküket.
A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) analitikusai nemrég arra hívták fel a közvélemény figyelmét, hogy az egy- és kétcentes használatának korlátozása jelentősen csökkentené a kibocsátási, disztribúciós és forgalmazási költségeket, ráadásul az automaták többsége sem fogadja el őket.
Az analitikusok szerint ez a lépés csak minimálisan befolyásolná a családok költségvetését.
Az elemzésükből kiderül, hogy a leginkább sérülékeny fogyasztói rétegre – a kis jövedelemmel rendelkezőkre – akik kisebb gyakorisággal vásárolnak, az árak lekerekítése tulajdonképpen semmilyen érdemleges hatást nem gyakorolna.
„A Szlovákiai Modern Kereskedelmi Szövetség (SAMO) támogat minden olyan intézkedést, amely egyszerűsíti az adminisztrációt és egyaránt csökkenti a fogyasztók és a vállalkozók költségeit. Ezért támogatjuk az egy- és kétcentes érmék bevonást”– fejtett ki Martin Krajčovič, a SAMO elnöke.
A vállalkozók is támogatják az apró centesek bevonását. „Ugyanaz a helyzet, mint a fillér esetében is volt. A kezelési költségek magasabbak, mint az érme értéke, nekünk már van tapasztalatunk a kerekítéssel kapcsolatban, s ezt egy helyes lépésnek tartjuk”– szögezte le Peter Serina, a Szlovákiai Vállalkozói Szövetség ügyvezető igazgatója.
A Szlovákiai Fiatal Vállalkozók Szövetsége szerint az aprópénz bevonásának több az előnye, mint a hátránya. „Ha figyelembe vesszük a készpénzforgalom folyamatos csökkenését a készpénzmentes forgalom javára. akkor az aprópénzek kivonása a forgalomból egy helyénvaló lépés”– fogalmazott Ján Solík, a szövetség munkatársa.
Az NBS analitikusai azt is számszerűsítették, hogy az alacsony értékű pénzérmék aránya Szlovákiában körülbelül 66 százalék, az egy- és kétcentes érmék esetében ez az arány 55 százalék.
Ellenérvként a kis értékű pénzérmék bevonásával kapcsolatban azt szokták felhozni, hogy ez növeli az inflációt, mivel a vásárlások esetében inkább felfelé kerekítenek.
A másik ellenvetés pedig azt hangsúlyozza, hogy a cent alapegységnek számít a fizetőeszközök vonatkozásában.
Az EU több tagállama is bevezette az árak legközelebbi értékhez való kerekítését, köztük Hollandia, Írország és Olaszország. Az ilyen jellegű kerekítések esetében azonban forgalomban maradnak az egy- és kétcentesek, ugyanakkor a kerekítések miatt nem igazán használják azokat.
A kerekítés mindig a teljes vásárlás összegére vonatkozik, s csak a készpénzforgalomban alkalmazzák.
Az NBS analitikusai rámutattak, hogy a javasolt változás elsősorban az élelmiszerek és az alkohol árát befolyásolná, ugyanis jelenleg az egy- és kétcentesekkel történő fizetések kétharmada ezek esetében valósul meg. Ugyanakkor a szolgáltatások és az ipari termékek esetében csak minimális mértékű az aprópénz használata.
(Teraz.sk/Felvidék.ma)
