Esterházy János, archívum

Marek Jedraszewski krakkói érsek, metropolita nagyböjti pásztorlevelének azon részletét, melyben Esterházy János is kitér, portálunk teljes terjedelmében közli. A levelet Dél-Lengyelország minden plébániáján felolvasták Esterházy János halálának napján.

Kedves Testvérek!

Nagy örömmel szeretném tájékoztatni a testvéreket arról, hogy az Apostoli Szentszék egyetértését fejezte ki azzal a szándékkal, hogy a Krakkói Egyházmegyében megindulhasson Isten Szolgája, Esterházy János boldoggá avatási eljárása.

Egy magyar arisztokrata, Gróf Esterházy János Mihály gyermekeként 1901. március 14-én született. Édesanyja viszont egy lengyel asszony, Elżbieta Tarnowska volt, aki Gróf Stanisław Tarnowskinak, a krakkói Jagelló Egyetem rektorának és a Lengyel Művészeti Akadémia elnökének leánya volt. A II. világháború kitörésekor tudatosította, hogy a közösség érdekében végzett tevékenységének fő célja a keresztény értékek védelme kell, hogy legyen, melyeket egy oldalról a hitleri Németország, másrészt a Szovjetunió részéről ért halálos fenyegetettség.

Az 1939 szeptemberében bekövetkezett lengyel összeomlás után Esterházy segítette a Magyarországra menekülő lengyelek nyugatra jutását, hogy ott harcolni tudjanak a „ti és a mi szabadságunkért”. Mentette a zsidókat, támogatta a szlovákokat és a cseheket. Nyíltan beszélt a németek által Auschwitzban és a szovjetek által Katyńban elkövetett gaztettekről.

Ez volt az egyik oka annak, hogy 1945-ben a csehszlovák hatóságok letartóztatták és kiadták őt a szovjet NKWD-nek, majd tíz év lágermunkára ítélték. Az embertelenség földjén dolgozva a Komi Köztársaság területén, majd a sarkkörön túl súlyos tüdőbajt kapott. Négy év elteltével, 1949-ben teljesen kimerült és leromlott egészségi állapotban Csehszlovákiába küldték őt, hogy ott végrehajtsák rajta azt a halálos ítéletet, amelyet egy konstruált perben mértek rá távollétében, 1947-ben. Egy magas rangú csehszlovák kormányhivatalnok, aki tudott Esterházy háború alatti zsidómentő tevékenységéről, halálos ítéletét életfogytiglanra változtatta. Ettől kezdve börtönről börtönre hurcolták őt. Fogva tartásának utolsó állomása a fokozott szigorral működtetett morvaországi Mírov börtöne volt, ahol 1957. március 8-án hunyt el, rabtársai tisztelete által övezve, akik meg voltak győződve életszentségéről.

Tizenkét évnyi kínzatását az Isten akaratának való teljes átadottság lelkületével élte meg. Minden szenvedését kereszthordozásként élte meg, melyet lelkileg egyesített Krisztus szenvedésével. Nővére, Maria Mycielska tanúsította: „imáit a hét minden napján felajánlotta valakiért. Vasárnaponként egyformán imádkozott jótevőiért és ellenségeiért”.

Börtönben készült feljegyzései között található a következő Krisztushoz fohászkodó kérés: „Te az irántam való szeretetből haltál meg értem, s én is az irántad való szeretetből akarom elfogadni halálomat, ajándékozz meg engem az ehhez szükséges kegyelemmel.” Ez a kegyelem azt jelentette volna, hogy az e világból való távozta előtt a bűnbánat és az Eucharisztia szentségében részesülhessen. Az irgalmas Isten meghallgatta imáit. Esterházy János egyik börtöntársa karjaiban halt meg, aki a tizenöt évre elítélt Vasil Hopko, görögkatolikus püspök volt. Honfitársainak küldött egyik utolsó üzenetében ezt írta: „Ezen a földön születtem, szívem, lelkem oly mélyen gyökerezik ebben a földben, hogy itt maradok köztetek és veletek együtt fogom átélni a sötétség napjait is… Egyet kérek tőletek: egy pillanatra se tévesszétek szemetek elől lelkünk két nagy kincsét, nemzeti öntudatunkat és a Krisztusba vetett hitünket.”

Életében teljes mértékű tanúságot tett arról, hogyan lehet a XX. század totalitárius diktatúrái hatalmának árnyékában hősiesen kifejezni az Úristen iránti hódolatunkat és egyedül csak őt szolgálni hűséggel. Az ő életpéldája számunkra rendkívül aktuális marad, különösen most, amikor megmérettetik az európai kereszténység sorsa.

Szeretettel biztatva titeket, Kedves Testvéreim, kérem a ti buzgó imáitokat is Esterházy János mielőbbi boldoggá avatásáért.

Kedves Testvérek!

„A Szentlélek erejében” járjuk végig nagyböjti megtérésünk útját. Itassa át ezt a szent időt alázatos imádságunk és belső elcsendesedésünk. Krisztus példájára, eltelve Szentlélekkel, gondolkodásunkban és minden tevékenységünkben aduk át Istennek az őt megillető helyet. Szent Jakab apostol szavaihoz hűen „közeledjetek Istenhez, s majd ő is közeledni fog hozzátok.” (Jk 4, 8).

Szívből áldalak mindnyájatokat.

2019. március 8.
+ Marek Jędraszewski
krakkói érsek, metropolita