A március 15-ei hősök tetteiből erőt kell merítenünk

Budapesten kora délelőtt az Országház előtt vette kezdetét a központi megemlékezés, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, pénteken.

A zászlót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység. Részt vettek kormánytagok, az állami és katonai szervezetek képviselői, diplomaták. A téren sok család, turista jelent meg. Sok nézelődő kokárdát viselt, többen magyar zászlót tartottak a kezükben.

A Kossuth térről a lovas díszőrség vezetésével átvonultak az ünneplők a Nemzeti Múzeum kertjéhez, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet.

Orbán Viktor: Keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság

„Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy hulljon le a szemükről a hályog, hogy lássák és értsék; keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké” – mondta a magyar kormányfő a Múzeumkertben.

A miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepségen hangsúlyozta:

Keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság, és nincs szabad Magyarország sem, és ez így van, függetlenül attól, hogy személyesen éppen hányadán állunk a Jóistennel.

Orbán Viktor hangoztatta: „Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól.” Vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat! – tette hozzá.

Mint mondta, szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója. „Az európai ember csak akkor lehet boldog, ha maga dönthet saját és nemzete sorsáról – fogalmazott a központi ünnepségen.

Március 15. a nemzeti egység ígérete, arra emlékeztet, hogy a hétköznapi könyöklés és a szócsaták fölött legyen egy közös cél, egy nemzeti, amely összetart bennünket – jelentette ki továbbá Orbán Viktor.

„Az oly sokféle magyart, a milliónyi irányba húzó vágyakat ma is átkarolja az a közös akarat, hogy Magyarországon egy szabad nemzet élhessen a saját független államában”

– mondta a kormányfő.

Úgy fogalmazott: 1848 óta az idő már eldöntötte, mi igaz, és mi nem az, kiszórta, ami könnyűnek találtatott, és a rostán csak az igazság maradt fenn. Az igazság az, hogy a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, joguk van a saját magyar életükhöz, ahogyan a kedvük szerint való. Nem volt, nincs és nem lesz oly erős és agyafúrt birodalom sem, amely ezen változtatni tudna – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint hiába torkolltak a magyar szabadságharcok rendre újabb megszállásokba, valójában sohasem győztek le bennünket: itt, a birodalmak árnyékában, a civilizációk útkereszteződésében a haza megmaradásáért, a nemzet megtartásáért és a keresztény kultúráért vívott háborúkat mi végül mindig megnyertük.

Voltunk, vagyunk és leszünk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. És így lesz újra és újra, amíg világ a világ. Ez a legnagyobb diadal, amit egy magunkfajta európai nemzet arathat a birodalmak felett

– mondta végezetül a miniszterelnök.

Az ünnepség vendégeként Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is felszólalt.

A külhoni magyaroknak üzent Szijjártó Péter

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei példát mutattak hazaszeretetből. Tetteikből erőt is kell meríteni, mivel biztonságunkat, keresztény kultúránkat, nemzeti identitásunkat veszély fenyegeti – hangsúlyozta a határon túli magyarságnak küldött videoüzenetében a külgazdasági és külügyminiszter.  

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az MTI-hez eljuttatott pénteki tájékoztatása szerint a miniszter videoüzenetet küldött a határon túli magyarságnak, a felvételt  minden nagykövetségen és főkonzulátuson levetítik az ünnepi megemlékezéseken.

A külügyminiszter üzenetében arról beszélt, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelegve látható, ők tudták, miként kell dönteniük és cselekedniük.

A szívükben a hazájuk volt az első helyen: le akarták rázni magukról a birodalmi elnyomást, harcoltak az ország szabadságáért, függetlenségéért, és ha kellett, az életüket is feláldozták. Az ő hőstetteik átalakították a történelmet, jelentős hatással voltak arra, hogy mi mit gondolunk magunkról, és hogy mások mit gondolnak rólunk

– mondta Szijjártó Péter.

A történelem azt is megtanítja nekünk, hogy bár mindig voltak barátaink – akiknek a segítségéért természetesen hálásak voltunk és vagyunk –, alapvetően mindig csak magunkra számíthattunk – tette hozzá. Kijelentette: ha mi nem harcolunk az országért, ha mi magunk nem védjük meg a magyar nemzeti érdekeket, akkor azt más sem fogja megtenni helyettünk.

Szijjártó Péter szerint a nemzeti színű kokárdával a szívünk felett büszkén emlékezünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire, akik példát mutattak hazaszeretetből.

„Ugyanakkor erőt is kell tudnunk meríteni az ő tetteikből, ugyanis nekünk is meg kell vívnunk a magunk harcát, hiszen biztonságunkat, keresztény kultúránkat, nemzeti identitásunkat veszély fenyegeti”

– mondta, kiemelve, hogy a ’48-as hősök nem méricskéltek, nem számolgattak, nem ijedtek meg a túlerőtől sem, csak a haza védelmét, kizárólag a nemzeti érdeket tartották szem előtt. Nekünk is így kell tennünk a mai napon – jegyezte meg.

Mint hangsúlyozta: Mi az erős nemzetek Európájában hiszünk, elutasítjuk a birodalmi felfogást, a nemzeti identitás visszaszorítására tett kísérleteket. „Európát a biztonságra, a keresztény kultúrára és az erős országok szövetségére kell építeni” – mondta a miniszter videoüzenetében.

 Áder: aki gondolkodik, kérdez, alkot, az népét, nemzetét szolgálja

Aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munkájával népét, nemzetét szolgálja – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából elmondott beszédében pénteken az Országházban, mielőtt átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendeket.

Magyarországon a 19. század derekán egy lelkesült forradalomnál és egy hősies szabadságharcnál jóval több történt. A reformkor, a szabadságharc és a kiegyezés együtt a feudális Magyarországból polgári Magyarországot teremtett – idézte Babits Mihály sorait az államfő. Áder János hangsúlyozta: a megosztott jogokból, a közös teherviselésből, a megszenvedett szabadságból ekkor nemzet született, Babits szavaival modern nemzeti közösség, amely erős, időtálló kapoccsal kötött magyart a magyarhoz, amely nemcsak érdekszövetség, hanem szellemi kötelék, az összetartozás, az összefogás korábban nem ismert eszméje.

Az önök teljesítménye, sikeres életpályája, az önök eredményei iránytűként szolgálnak mindannyiunk számára. Egy modern nemzeti közösség számára, amely 1848-49 óta, az átélt történelmi viharokban sem veszítette el azt a képességét, hogy megbecsülje értékeit. A katedrán, laboratóriumban, ősi tárgyak között, műhelyben, próbateremben, ásatáson, levéltárban, szószéken vagy a színpadon eltöltött idővel segítenek megérteni a magunk helyzetét és feladatait a világban

– méltatta a kitüntetetteket Áder János.

A köztársasági elnök azt mondta, az áprilisi törvényekkel szentesített siker a magyar nép közös teljesítménye: ezekben a törvényekben a politikai bölcsesség, a jogászi tudás és a társadalmi reformok iránti őszinte lelkesedés lépett szövetségre.

Március 15. ezért válhatott a nemzet egyik legfontosabb szimbólumává, és ezért adják át minden évben a forradalom és szabadságharc emléknapján a legmagasabb állami kitüntetéseket – közölte az államfő. Áder János kiemelte, hogy legfontosabb erőforrásunk az egyes ember teljesítménye, mert aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munkájával népét, nemzetét szolgálja.

Hagyományt továbbadni, tanulságos történeteket mesélni, a múlt tényeit feltárni, zenét szerezni, szerkezeti mechanikával foglalkozni, terápiát alkalmazni, az új nemzedékeket tanítani, képet festeni, könyvet írni, szobrot faragni, az emberi méltóságért kiállni, lelket gyógyítani, a szavak eredetét megérteni, tehetséget gondozni, kutatócsoportot vezetni nem kevesebb felelősség, mint forradalommal kivívni, törvénnyé tenni vagy karddal védelmezni a szabadságot – fordult a kitüntetettekhez az államfő.

Mint emlékeztetett, Babits Mihály mélyen hitt a szellem, a kultúra, a műveltség erejében, amely mindenkor önbecsülésünk alapja, amellyel különbözünk más nemzetektől és amelynek segítségével mégis megtaláljuk a kölcsönös tisztelet hangját másokkal.

Az ünnepségen  a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozták többek között Szvorák Katalin Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész részére a magyar népzenei értékek megőrzését, valamint zenekultúránk nemzetközi népszerűsítését évtizedek óta kimagasló színvonalon szolgáló előadóművészi pályája elismeréseként.

(MTI)