Április 13-án, a virágvasárnapot megelőző szombat délutánon immár tizedik alkalommal rendezték meg a malackai ferences templomban a nagyböjti zarándoklatot.
A gyönyörű, barokk díszítésű templom építését gróf Pálffy Pál 1653. október 11-én kiadott dekrétumában rendelte el. A templom része öt kápolna: a Szent Anna-, Hétfájdalmú Szűzanya-, Mária Magdolna-, Lorettói és a Szent lépcsők kápolna, mely a főbejárattól jobbra található. További kápolna balra középtájon a Szent sír kápolnája is. Pár esztendeje a Szent lépcsők kápolna komoly felújításon esett át.
A Szent lépcsők története Krisztus Pilátus előtti szenvedéseihez, megaláztatásához vezethető vissza. Különlegessége, hogy Rómán, a Szentföldön kívül csak kevés helyen, tájainkon éppen itt, a hegyháti Malacka ferences templomában található.
Összesen 27 lépcsőfokból áll, baloldalt csak térdelve, a talpakat a lépcsőkhöz nem érintve szabad felfelé haladni. Az előírt imádságok az egyes lépcsőfokokon a Miatyánk, Üdvözlégy és Dicsőség, valamint rövid elgondolkodtató részek, melyek felidézik Krisztus kálváriáját Pilátus házáig érve.
Ennek keretében a hívők átélik azokat a pillanatokat, amelyet Krisztus Urunk sokkal intenzívebben elszenvedett, majd értünk, bűnös, földi halandókért meghalt és harmadnapra feltámadt, hogy megváltson minket.
A csaknem egyórás lépcsőjárás után a zarándokoknak lehetőségük volt a plébános jóvoltából megtekinteni
a ferences templom altemplomában lévő kriptákat, ahova a Pálffyak temetkeztek az 17. század végétől megközelítőleg két és fél évszázadon keresztül.
Egy magyar feszület is megmaradt ezzel a felirattal: Itt nyugszik erdődi gróf Pálffy Anna, élt 74 évet, megh. 1932.szeptember 2.
A templomot, kolostort és kápolnákat építtető erdődi gróf Pálffy Pál annyira közelinek érezte ezt a helyet, hogy bár eltemetve a pozsony-óvárosi Szent Márton koronázó dómtemplomban van, a szíve bebalzsamozva a Lorettói kápolna alatt volt elhelyezve, azonban még a múlt században elveszett.
A szívvel a hagyomány szerint csodás dolgok történtek, vérzett, mielőtt háborúk törtek ki.
Mégis van a plébánián egy ezüstszekrényben elhelyezett szív, ez azonban a 1694-ben elhunyt alapító Pálffy Pál fiáé, Jánosé, akit édesapja mellé temettek el ugyancsak a pozsonyi dómtemplomban.
Említésre méltó egy szintén megőrzött, töredezett magyar emléktábla, melynek feliratából az olvasható ki, hogy az Országos Erdészeti Egyesület állította
annak emlékezetére, hogy „erdődi Pálffy Miklós herczeg őfőméltóságának meghívása alapján és személyes részvételével Pozsonyban hívták össze 1899-ben a XXXIV. közgyűlést losonczi Bánffy Dezső báró elnöklete alatt, a malaczkai erdők szemléje után augusztus hó 31-én e helyen fejezte be látogatását”. Nem mellékes dolog az sem, hogy az ilyen előkelő személyiségek tiszteletére, lelki üdvükért születésük vagy haláluk évfordulóján miséket szolgálnak. Erről olvasható a fundacionális misékről szóló szerződés a Lorettói kápolnában, mely 1939. március elsején kelt.
A tavalyi évben megjelent a Pálffyakról egy könyv is Pálffyovci címmel, mely kapható a templomban a kriptalátogatás alkalmával.
