Pozsony-Főrév városrészében a Jézus Szíve-kastélytemplomban, mely az 1916-ban épült Csáky-kastély része, minden vasárnap tartanak magyar nyelvű misét. Ezen kívül még néhány parancsolt ünnepen, így többek között karácsonykor, újévkor, Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén, Úrnapján, húsvéthétfőn is.
A résztvevők száma a legnagyobb ünnepekkor eléri az ötvenet, ám évközi vasárnapokon 25-30 hívő sereglik össze. Vannak köztük ősi főréviek, illetve olyanok, akik onnan származnak, de már nem ott laknak. Emellett látogatják a miséket azok is, akik a főváros olyan városrészében laknak, ahol nem szolgálnak magyar miséket. Ilyen 1994-től Pozsonyligetfalu, ahol máig is a legtöbb magyar él és Dornkappel vagy Pozsonyszőlős.
Fogyatkozó, de kitartó közösségről van szó, köszönhetően annak, hogy vannak stabil, oszlopos tagjai, akik az egész közösséget éltetik.
Ilyen a hatvanas évein túljáró Ferenczy Károly főministráns, aki édesapja nyomdokaiba lépve immár hat évtizede, kisgyermekkorától tevékenykedik itt. Tősgyökeres főrévi a családja, habár már Pozsonyligetfaluban lakik. Szombatonként rendszeresen eljár a hirdetésekért a Páli Szent Vince plébániatemplomba, lefordítja magyarra és másnap a magyar miséken felolvassa.
További ilyen személy Mrva Olga kántor, aki Dohnanec kántor úrnál kezdett, majd halála után átvette a szolgálatot, és Schrantz Vilmos, az ismert képzőművész, György fia, aki régen gyakrabban, most már ritkábban, de látogatja a közösséget és ministrál.
A plébániatemplom 1944-től a Jézus Szíve kastélytemplom volt, majd 2000. szeptember 16-án került felszentelésre az említett Páli Szent Vince plébániatemplom, Erdő Péter részvételével.
A magyar közösségben tevékenykedő lelki atyák közül meg kell említeni a nyugdíjasként itt szolgáló Zsák István atyát, Morovics István esperest, Németh Rezső atyát, 2013-tól pedig Tomasek László főtisztelendő szolgálja a közösséget.
Tomasek László atyát a nagykedden ünnepelt 69. születésnapja alkalmából húsvétvasárnap délelőttjén köszöntötték. A közösség nevében e sorok írója verssel, jókívánságokkal, továbbá egy kis aprósággal köszöntötte őt a misét lezáró ünnepi áldás előtt. Megköszönték, hogy mindig olyan sajátos, egyedi prédikációi, evangéliummagyarázatai vannak, amelyek az emberek szívéhez szólnak.
A jókívánságokat követően az egyik legrégebbi ősi magyar imát, a Boldogasszony anyánkat énekelte el a hívőközösség.
