Az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér kialakításának egyik kulcseleme a Makovecz-ösztöndíjprogram – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Óbudai Egyetemen csütörtökön.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a határok szétszabdalhatták a magyarságot, de a nyelvünk, a gondolkodásunk, a nemzethez tartozásunk, az egy.
Kiemelte: az önálló magyar állam katalizátorként tekint magára a Trianon után szétszabdalt magyarság egységesítésénél. Ennek egyik kulcselemeként jelölte meg az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér kialakítását.
Semjén Zsolt hangsúlyozta az egységes, közös magyar szakmai nyelv meglétét is, s azt mondta: fontos, hogy ez minden tudományterületen megvalósítható legyen, és egységesen fejlődjön az egész Kárpát-medencében. Ennek feltétele a minél szorosabb kapcsolat a különböző magyar nyelvű felsőoktatási intézmények, az oktatók, professzorok és a hallgatók között – rögzítette a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, aki célként jelölte meg, hogy minél több gyermek tanulhasson magyar nyelven.
Semjén Zsolt rámutatott: ez úgy lehetséges, ha külhoni magyar diákok magyarországi, az itteniek pedig külhoni magyar felsőoktatási intézményekben folytatnak tanulmányokat. Ezt a nemzetegyesítési célt szolgálja a Makovecz-ösztöndíjprogram – fűzte hozzá.
Ismertette, hogy eddig mintegy 1700 hallgató és 110 oktató kapcsolódott be a programba, amelynek a költségvetési forrása több mint 330 millió forint, azaz az átlagos hallgatói támogatás 156 ezer forint havonta.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára hozzátette: a programban 9 külhoni és 28 anyaországi egyetem vesz részt.
Kiemelte: az egységes Kárpát-medencei tér létrehozása látható a gazdaságfejlesztési programokban, a kultúra területén, ahol a Nemzeti Kulturális Alap több mint 10 százalékát fordítják határon túli támogatásokra, a köznevelés területén pedig a Határtalanul tanulmányi kirándulási program megvalósításában. Utóbbi részeként anyaországi diákok látogatnak el a határon túlra, illetve külhoni diákok is utazhatnak Magyarországra.
A magyar „Erasmus-program”, a Makovecz-program keretében pedig a diákok, oktatók egy-egy szemesztert tölthetnek külhoni magyar intézményekben, illetve magyarországi egyetemeken.
A program évről évre egyre sikeresebb – értékelte az államtitkár, hozzátéve: a legnépszerűbb képzési terület a gazdaságtudományi, amelyet a bölcsészettudományi, a pedagógiai, az agrár- és műszaki területek követnek.
Rétvári Bence úgy fogalmazott: bíznak benne, hogy a programon keresztül is erősíteni tudják a nemzeti összetartozást, folytatódik a mostani tendencia, azaz egyre több külhoni és magyarországi diák kapcsolódik be az ösztöndíjprogramba.
Legyen természetes egy magyar diák számára, hogy határon túl is elvégezhet egy-egy szemesztert – mutatott rá a parlamenti államtitkár.
A program honlapja szerint a kezdeményezés célja a magyarországi és külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények közötti kölcsönös hallgatói mobilitások rendszerének megteremtése, az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér kialakítása.
Ennek keretében a kijelölt határon túli, magyar oktatási nyelvű képzéseket működtető felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató külhoni magyar hallgatók, illetve a külhoni képzések iránt érdeklődő anyaországi hallgatók részére speciális támogatást biztosítanak. A külhoni magyar és anyaországi hallgatók 1-5 hónapos részképzéseken vehetnek részt az együttműködésekbe bekapcsolódó felsőoktatási intézményekben. A kétoldalú mobilitások nemcsak az anyaország és a külhoni régiók, hanem az egyes külhoni régiók között is kialakíthatóak.
(MTI)
