Ratatics Péter (Fotó: PMSZ)

Az olajipar milliárdos üzletág, ám a globális felmelegedés elleni harc és az elektromos autók megjelenése teljesen átírja működési kereteit és lehetőségeit. Aki pedig nem alkalmazkodik, az veszít. Az iparágat érintő kihívásokról Ratatics Péter, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója és egyben a MOL Csoport Fogyasztói Szolgáltatások ügyvezető igazgatója tartott izgalmas előadást hétfőn este a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumban.

A napi híreket olvasva sokunknak úgy tűnhet, a benzinfogyasztás már túl van a csúcson, vagy nagyon gyorsan eléri, mivel egyre több elektromos meghajtású autót adnak el. Ratatics Péter szerint nagyobbat nem is tévedhetnénk, ugyanis

az olajfogyasztás világszerte még évtizedekig növekvő tendenciát mutat majd. Ezt elsősorban a fejlődő világ modernizációja hajtja: kínaiak, indiaiak százmilliói most vagy a közeljövőben vehetik meg első autójukat,

ez pedig jellemzően hagyományos lesz. Emellett egy technikai újdonság bevezetése a fejlett piacokon is hosszú évekbe telik, főként, ha ehhez teljesen új infrastruktúra szükséges.

Ami az európai, és azon belül a közép-európai tendenciákat illeti, itt már közelebb járunk az igazsághoz, ha a benzin- és gázolaj eladásának csúcsát jósoljuk.

A MOL hosszú távú terveiben úgy számol, hogy 2023-tól már nem fog nőni az üzemanyag eladásából származó bevétele.

„Nincs konszenzus a villanyautók térnyerésének gyorsaságát illetően, de abban egyetértés van, hogy jelentős növekedés várható” – mondta az igazgató.

Így tehát a finomítóknak és a benzin eladásával foglalkozó cégeknek is fel kell készülniük arra, hogy mi lesz, amikor az elektromos autók kezdik kiszorítani a belső égésű motorral működő gépkocsikat.

A MOL, mint a térség vezető iparági szereplője erre kétféle választ próbál adni. Erősíti jelenlétét az egyéb kőolajszármazékok piacán – például a műanyaggyártásban. 2030-ig 50%-ra szeretnék növelni a nem üzemanyag típusú termékek arányát a cég bevételeiben. Ehhez új beruházásokra van szükség, a következő években új termékcsoportokat vezetnek be, 4,5 milliárd dollár beruházást realizálnak. A másik, kevésbé látható út a kiskereskedelmi hálózat felhasználása, a fogyasztói szolgáltatások átalakítása.

Ebben kulcsszerepe lesz a töltőállomás-hálózatnak, valamint annak a tapasztalatnak, ami az itteni kiskereskedelmi forgalomból származik.

A MOL például már jelenleg a legnagyobb kávéforgalmazónak számít a közép-európai térségben. Ha többségben lesznek a villanyautók, sőt, jönnek az önvezető kocsik, sorra csukhatnak be a hagyományos töltőállomások – merül fel a kérdés. Nem, Ratatics Péter szerint ezek stratégiai szempontból nagyon jó helyeken vannak, és a jövőben a logisztikában lesz kiemelt szerepük, vagy egyszerűen szolgáltatási pontokként fognak funkcionálni.

A stratégia része, hogy a MOL a mobilis sharing economy előőrseinek bevezetésében is aktívan részt vesz. A biciklikölcsönzés vagy a villanyautók városi kölcsönzése – ami Budapest mellett a Slovnaft révén Pozsonyban is megjelent – nem trendi hóbort, hanem egy átgondolt terv része.

A cél, hogy a MOL legyen ezeknek a szolgáltatásoknak az elsődleges bebiztosítója a térségben, ennek része, hogy helyet akarnak maguknak szerezni a tömegközlekedésben is.

Így kihasználva a kiskereskedelmi tapasztalatokat és a töltőállomások nyújtotta logisztikai hálózatot, a cég nemcsak túl akarja élni a váltást, de tovább bővülne és terjeszkedne a régióban – vertikálisan és horizontálisan is. A stratégia részeként már most folyamatosan nő a MOL-csoport bevételein belül a szolgáltatási részek aránya.

(PMSZ)