Észak-nógrádi és honti magyarok képviselői, köztük Balog Gábor, a Csemadok országos alelnöke Szécsényben vettek részt a nemzeti összetartozás napja alkalmából Trianon 99 címmel rendezett emlékezésen.
A nagy múltú Ipoly menti kisváros ősi ferences temploma közelében 2013-ban magánkezdeményezésre állították fel a Trianoni keresztet, amely a megcsonkított ország vaslemezből készült térképéből emelkedik ki. Itt kezdődött 2019. június 4-én 16 órakor a rendezvénysorozat.
Koszorút helyezett el a város polgármestere, a helyi politikai és civil szervezetek, a Kubinyi Ferenc Múzeum, valamint a losonci magyarok nevében Hahnné Duray Éva és Böszörményi István, továbbá az ipolynyéki Hrubik Béla, a Csemadok volt országos elnöke is. A kereszt előtt elhangzott József Attila alig ismert „Nem, nem, soha” című verse egy diáklány előadásában.
A közelben álló, országzászlóval feldíszített Szent Korona-emlékmű előtt folytatódott az emlékezés, ahol Babits Mihály ismert Trianon versét hallhatták a megjelentek, akik a ragyolci Jázmin énekkarral együtt elénekelték a Himnuszt. Az 1705-ös szécsényi országgyűlés helyszíne közelében épült egykori Forgách-kastély – mely jelenleg a Kubinyi Ferenc Múzeum otthona – igazgatója, dr. Limbacher Gábor a kastély nagytermében fogadta a rendezvény mintegy 100 részvevőjét.
A teremben egyébként éppen a losonci Gyurkovits Ferencnek a Nógrádi Múzeum és Galéria tulajdonában lévő festményeiből összeállított tárlata látható. Tóth Ágnes szólóéneke és az általa vezetett ragyolci énekkar dalai, továbbá Babits Áldás a magyarra című verse után báró Lipthay Antal mondott beszédet, melyben azt hangsúlyozta, hogy a magyar nép keresztény identitását megőrizve minden megpróbáltatás után talpra tudott állni, és most azt üzeni Európának, ne féljen megőrizni saját értékeit. Végül azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy a magyar misszió, Európa és Magyarország megtartása sikeres legyen.
Hrubik Béla az összetartozás fontosságára és az önfeladás veszélyére hívta fel a figyelmet. Ipoly parti ősei sorsán át érzékeltette a Trianon után kezdődött sorstragédiákat. „Száz éve vagyunk rossz időben rossz helyen, száz éve várjuk hogy jobb legyen” – mondta a Csemadok volt elnöke, majd azzal zárta lírai önvallomását, hogy június 4-e üzenete itt és most az, hogy jogunk van összetartozni, hogy mi magyarok össze is akarunk tartozni, és összetartozásunkból Istennek tetsző fény árad.
A Hrubik Béla által megfogalmazottak más írásokkal, versekkel együtt olvashatók Sorsközösségben című könyvében is, melyet a házigazda múzeumigazgató, dr. Limbacher Gábor a jelenlévők figyelmébe ajánlott. Nagy siker, vastaps jutalmazta az érsekújvári születésű Szeredy Krisztina énekművész fellépését. Egyik dalának refrénjét – „ott ahol zúg az a négy folyó…” a közönséggel együtt énekelte. Különleges élmény volt női előadásban hallgatni Erkel Ferenc, „Hazám, hazám…” kezdetű, férfihangra írt áriáját.
A változatosra tervezett műsorban a néprajz is szerephez jutott. Paluch Norbert folklorista három népviseletbe öltözött hölgy közreműködésével bemutatta a 14 dokumentált nógrádi viseletcsoport jellegzetességének számító rimóci viselet három gyászruháját: a leánygyászt, a félgyászt és a teljes gyászt.
A rendezvény hivatalos vendégei hozzászólásainak sorát dr. Szabó Sándor, a Nógrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja nyitotta meg. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy június 4-e ne gyásznap, hanem ténylegesen az összetartozás napja legyen, ebből lehet és kell erőt meríteni, és akkor van magyar jövő.
A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója, Varga Béla felvázolta Trianon gazdasági következményeit, és megállapította, hogy 99 év után a magyar gazdaság örvendetesen fejlődik, ugyanakkor a kormánypolitika része a nemzetrészekkel való együttműködés, a határon túli magyar közösségek gazdasági megerősítése is.
Stayer László, Szécsény polgármestere elérzékenyülését nem titkolva köszöntötte az egybegyűlteket, akik nagy tapssal értékelték azt, hogy a város vezetője elszavalta Wass Albert Üzenet haza című versét.
A néprajzos dr. Limbacher Gábor előadásában az ősi népi vallásosság és a hagyományos hazaszeretet összefüggéseit boncolgatta. A magyarság örökös történelmi felelőssége megőrizni a hazaszeretetet, megmaradásunk zálogaként … Trianon nem pusztulás, hanem próbatétel, hogy meg tudunk-e maradni” – állapította meg zárszavában a múzeum igazgatója.
Az országunkat szétdaraboló trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulója alkalmából rendezett szécsényi találkozó emlékezetes, lélekemelő alkalma volt az összetartozás megerősítésének.
