A világ népessége elöregszik, a száma pedig lassabban emelkedik, ennek ellenére 2050-re a jelenlegi 7,7 milliárdról várhatóan 9,7 milliárdra nő, állapította meg az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa népességkutató szekciója.
Feltételezései szerint a század végére a világ népessége elérheti a 11 milliárdot, s a népesség növekedéséhez leginkább India, Nigéria, Pakisztán, Kongó, Etiópia, Tanzánia, Indonézia, Egyiptom és az Amerikai Egyesült Államok járulnak hozzá. Ugyancsak megállapítást nyert, hogy a Föld lakossága elöregszik a növekvő átlagéletkor emelkedése és a születések számának csökkenése következtében.
Az életszínvonal javulásával és a jobb egészségügyi ellátással a születéskor várható élettartam is folyamatosan emelkedik a világon, de az öregedő társadalom néhány éven belül komoly problémákat okozhat. 2050-re a 65 éven felüliek aránya a mostani duplájára nő, az élelmiszertermelést pedig 70%-kal kell növelni ahhoz, hogy 2050-re senki ne éhezzen.
A Visual Capitalist is felmérte, hogy az öregedő társadalomnak milyen globális hatásai vannak és lesznek a jövőre nézve. A fontosabb megállapítások között szerepel, hogy 2050-re a 65 év felettiek aránya a mostani 10%-ról duplájára, 20%-ra nő. Ugyanerre az időpontra az idősebb korosztály 80%-a alacsony jövedelmű országokban él majd (ez mintegy 1,3 milliárd embert jelent), a világ lakosságának 70%-a pedig városokban.
Ahhoz, hogy 2050-re mindenkinek jusson elegendő élelem, a mostani termelést 70%-kal kell megemelni. 2025-től 2050-ig az idősebb emberek száma duplájára, 1,6 milliárd főre nő, miközben a világ népessége csak 34%-kal nő ugyanezen időszak alatt. Ugyancsak megállapítást nyert, hogy bár sok ország küzd az elöregedő társadalom problémájával, néhánynál ez jelentősebb problémának ígérkezik.
Az, hogy hány 15 és 64 év közötti jut a 65 évnél idősebbek „eltartására” (milyen oda nem illő kifejezés, hiszen egész életüket végigdolgozták, hogy idős korukra méltó, vagy sajnálatos módon mindehhez képest méltatlan körülmények között élhessenek), 2050-re Japánban, Olaszországban, Németországban, Kanadában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban okoz majd a legnagyobb problémát, ezekben az országokban ez a szám 5 alá esik majd.
Ami a szlovákiai népesség jelenlegi alakulását és az ezzel összefüggő tényeket illeti, egyre inkább kitolódik az első gyermeküket szülő nők átlagéletkora, mely az utóbbi negyedévben 29,7 évre nőtt. Mint a szlovákiai statisztikai adatokból kitűnik, tavaly a szülő nők többsége 30 és 34 év közötti volt, minden harmadik gyermeket ehhez a korosztályhoz tartozó nő hozta világra.
Tavaly összesen 57 639 gyermek született Szlovákiában, a legtöbben Eperjes és Trencsén megyében látták meg a napvilágot. Tavaly egy nőre 1,54 gyermek esett, s ez az elmúlt tíz év legjobb értéke volt, a 2009-2016-os időszakban a kritikus 1,5 alá esett, 2017-ben és 2018-ban enyhén emelkedő tendenciát mutatott.
Ez a számadat az úgynevezett termékenységi ráta, a reproduktív korban lévő (15-49 éves korig) nőkre eső gyermekszületések száma, mely tájainkon 1989 óta nem éri el a népesség egyszerű újratermelését biztosító 2,1 gyermek/nő értéket.
Az utóbbi időben Szlovákia-szerte növekvő tendenciát mutat a házasságon kívül született gyermekek száma. Míg 2009-ben megközelítőleg 19 ezer gyermek született házasságon kívül, addig idén számuk elérte a 23 ezret. Némi reményre ad okot viszont, hogy míg a házasságon kívüli születések száma a kilencvenes évek második felétől folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott, az utóbbi három évben megállt 40 százalékon.
(Felvidék.ma/WebNoviny.sk)
