Székelykapu a lengyelországi Tarnóban, a Petőfi Sándor téren (Fotó: Oriskó Norbert)

A lengyel-magyar barátság a dunaszerdahelyi és a krakkói DAC – Cracovia labdarúgó-mérkőzéseknek köszönhetően még inkább megerősödött. A barátság jeleivel azonban – szerencsére – nemcsak a futballpályán találkoztunk.

Elsősorban az emberekre kell gondolnunk. A dunaszerdahelyi csapat drukkerei nyugodtan, a helyi szurkolók barátságos megnyilvánulásaitól kísérve vonultak a stadionba. Vajon mi lenne Pozsonyban? Este pedig együtt söröztök a lengyel és a magyar drukkerek!

A krakkói belvárosban Balaton nevű étterem várja a magyar ízeket kedvelő turistákat, a főtér melletti piacon pedig magyar borokkal teszik ugyanezt, egymás mellett lobog a magyar és a lengyel zászló.

Krakkó városában a magyar-lengyel történelmi múlt leginkább a híres Wawel székesegyházban köszön ránk. Azon, hogy Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem és lengyel király kápolnája és sírja mellett magyarul is tájékoztatnak, már nem is csodálkoztam, de hogy ugyanez a helyzet a legendás lengyel pápa, II. János Pál kápolnájánál is, az már – kellemesen – meglepett.

Krakkótól egy órányi utazásra van Tarnó (Tarnow) városa, itt már lépten-nyomon találkozunk a magyar történelemmel, hiszen ebben a nagyvárosban született és nyugszik az 1848/49-es magyar szabadságharc legendás tábornoka, Bem József. A lengyelek nagyon büszkék hadvezérükre, és az annak nagyságát költeményeiben megörökítő Petőfi Sándorra is.

Petőfiről egy gyönyörű teret neveztek el Tarnó belvárosában, ott a költő szobra, számos kopjafa Bem magyarországi csatáinak az emlékére, és egy székelykapu, amelyen ott van Petőfi „Az erdélyi hadsereg” című híres versének magyar, illetve lengyelre fordított változata is: „Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk, / A szabadság régi bajnoka! / Bosszuálló fénnyel jár előttünk / Osztrolenka véres csillaga. // Két nemzet van egyesülve bennünk, / S mily két nemzet! a lengyel s magyar! / Van-e sors, amely hatalmasabb, mint / E két nemzet, ha egy célt akar”.

Magyar emléktábla van Bem József szülőházán, Krakkó vasútállomásán pedig ott vannak az Erdélyi körkép (Panorama Siedmiogrodzka) eddig meglelt képei (köztük a Petőfit és Bemet ábrázoló részek is). Az egész körkép fekete-fehér fényképen tekinthető meg, a Bem Józsefet ábrázoló rész pedig – nagyított változatban – megtekinthető a belvárosi Magyar téren, mellette a tábornok szobrával, lengyel és magyar címerekkel díszített paddal.

Lenyűgöző Bem József nyughelye is, amely a Strzeleczki parkban található. Miután Bem József kalandos élete az 1848/49-es szabadságharc után Törökországban folytatódott, és a tábornok a török-orosz háborúra készülve felvette a muzulmán hitet, az egyház szerint ezért nem nyugodhatott megszentelt lengyel földben. Ezt is megoldották, egy impozáns tóból magasodik ki hat darab korinthoszi oszlop, rajta a Bem hamvait tartalmazó szarkofág, amelyre három nyelven (lengyel, magyar, török) írták rá a sírfeliratot. Magyarul ezt: BEM APÓ, a magyar szabadságharc legnagyobb hadvezére, 1848-1849.

Mindez megtekinthető az alábbi képeken is:

https://www.facebook.com/pg/felvidek.ma/photos/?tab=album&album_id=2519047908117510