Fotó: napiujsag.hu

Az Árpád-ház a Magyar Királyság talán legtöbbet emlegetett, és egyben első uralkodóháza. Árpád fejedelmet is beleszámítva férfiágon 896-tól egészen 1301-ig uralkodtak. Uralkodásuk kezdete a pusztaszeri vérszerződésig nyúlik vissza, amikor is a magyar törzsek egyöntetűen eldöntötték, hogy attól kezdve mindig Árpád ivadékaiból választanak maguknak uralkodót, avagy fejedelmet.

Ezt követően, több mint 400 éves uralkodásuk alatt több szentet és boldogot adtak a világnak, mint bármelyik másik uralkodóház a történelem során. Mennyi szentje is van az Árpád-ház vérvonalának? Ha II. András dédunokáját, Portugáliai Szent Erzsébetet is beleszámítjuk, akkor tizenegy. Név szerint a következők: I. István, Imre herceg, Szent László, Szent Piroska, Szent Erzsébet, Szent Margit, Prágai Szent Ágnes, Szent (Kunigunda) Kinga (Lengyelország védőszentje), ifjabb Szent Erzsébet (III. András lánya), Portugáliai Szent Erzsébet (II. András dédunokája), Toulouse-i Szent Lajos.

Árpád-házi királyaink vérvonalát tehát szent királyok vérvonalaként említi a történelem. Köztük több olyan királylánnyal, akik életüket szüzességben, vagy egy zárda falai között élték le, feladva ezáltal az uralkodással járó pompát és megbecsülést.

Véletlen lenne hát, hogy egyetlen olyan apostoli Szent Korona létezik a világon, melyet a pápaság, vagyis a római egyház ajándékozott egy uralkodóház első sarjának, Szent Istvánnak, névlegesen éppen annak az uralkodóháznak, melynek nemzedékeiből alig több, mint 400 év alatt a legtöbb szent és boldog került ki a világ uralkodóházainak viszonylatában?

Nem szabad elfelednünk azt a tényt sem, hogy az Árpádok uralkodásának idején a magyar királyság sosem veszített háborút az idegen betolakodókkal szemben. Voltak harcok az Árpádok között, mely egyik vagy másik fél vereségével végződött, de idegen hatalom soha nem tudta legyőzni a magyar hadakat, legyen az cseh, bizánci, vagy éppen német.
Egy esetben sikerült csupán erősen megszorongatni a magyar seregeket. Ez pedig a tatárjárás. Bár, bizonyos elméletek szerint ez is egy megtorlás volt, mivel IV. Béla kihátrált a mongolokkal kötött egyezségből. Ezért keresték őt a tatár seregek. Ennyi idő távlatából ennek bizonyítása már igencsak nehézkes. Mindenesetre érdemes elgondolkodni azon, hogy a törökök támadását miért török „dúlásnak” nevezik, a tatárok bejövetelét pedig miért tatár „járásnak”?

Az Árpád-ház misztikáját kutatva érdemes megemlítenünk még a Magyar Királyság államformáját. Ugyanis a világ más birodalmai úgy neveztek minket, hogy Archiregnum. Ez magyarul annyit tesz, mint Őskirályság, Főkirályság, vagy Istenkirályság. Ez volt az egyetlen ilyen államforma ezen a bolygón a világtörténelem során.

Kevesen tudják, hogy II. András király, aki az 5. keresztes hadjáratot is vezette, egyben Jeruzsálem királya is volt. Szintén kevesek előtt ismert, hogy Szent (Kunigunda) Kinga, IV. Béla lánya, Lengyelország védőszentje is egyben.

Tény, hogy belső és külső ellenségeink múltunkat és történelmünket tudatosan meghamisították. Még nagyobb homály fedi az Árpád-kor előtti történelmünket. Szinte alig tudunk valamit Atilla koráról, és még kevesebbet a Pannon Birodalomról. Vajon mit rejt a sötét homályba burkolódzó múlt? És lehet-e jövőnk az igazi múltunk ismerete nélkül? Lehet-e jövőnk anélkül, hogy tudnánk, kik vagyunk valójában?

Miben voltak hát többek őseink, mint mi vagyunk? Miért volt akkor virágzóbb, dicsőségesebb, és megbecsültebb a magyar név egész Európában, mint most? Itt szeretnék visszautalni őseink egységére. Ugyanis a pusztaszeri szerződésben őseink egyöntetűen választottak maguknak vezetőt nemcsak a mára gondolva, hanem a jövőre nézve is. És ez a szerződés nem csupán egy puszta papírfecni volt, hanem a saját vérükkel szentesített fogadalom. Ilyen egység ma a parlamenti pártok korában szinte elképzelhetetlen. Úgy gondolom, hogy ezt ez egységet kéne újra a magunkénak tudni az egész Kárpát-medencében. Ez a záloga nemzetünk újbóli felvirágzásának.

Vajon miben rejlik az Árpád-ház misztikája? Valóban beavatási tárgy lenne hát a magyar Szent Korona? Felmerül a kérdés, hogy az uralkodóház tagjai tényleg szentek voltak-e? Vajon teljesen kihalhatott-e egy olyan uralkodóház, amelynek tagjai 7-10 gyermeket nemzettek? Vagy az Árpádok utódai mindmáig köztünk élnek?

A kérdések megválaszolását mindenkinek a saját logikájára bízom.