Illusztráció: elte.sulinet.hu

A kor jellemzői új fogalmakat honosítanak meg a köztudatban. Ilyen a digitális lábnyom is, mely azokra a jelekre, nyomokra vonatkozik, amelyek a felhasználó online jelenléte után maradnak, és amelyekből következtetni lehet tevékenységére, nézeteire, szokásaira. A speciálisan az online környezetben keletkező nyomokat internetes lábnyomnak, kiber- vagy digitális árnyéknak is nevezik.

Ezek lehetnek szándékos és szándékolatlan nyomok, tartalmazhatnak az érdeklődésre, helyre, időpontra, keresési eredményekre és kulcsszavakra, létrehozott vagy befogadott tartalmakra, érzékelők által felfogott jelekre vonatkozó adatokat. Egy részük csak mélységi kereséssel hívható elő, például az IP-cím alapján történő azonosítással, és a sütik használatának követésével, ilyen a regisztráció egy adott oldalon, az e-mailezés, videók fel- és letöltése.

A szándékos jelek egyszerű kereséssel is megtalálhatók: a kommentelés, blogolás, saját internetes oldal létrehozása, közösségi oldalakon folytatott tevékenység. A közösségi médiában a több kapcsolattal rendelkezők a közvetlen közlésen túl több közvetett nyomot is hagynak maguk után, nyomaik száma tehát megsokszorozódik.

Az adatok könnyen, gyorsan összegyűjthetők, rendszerezhetők és akár az adott személy tudta nélkül felhasználhatók. Ezáltal a magánszemélyek intim szférája átkerül a szociális szférába. Orwelli világban élünk hát, s a privát szféránkat mi magunk, önként tesszük közszemlére, kínáljuk fel Nagy Testvérnek és mindazoknak, akik valamilyen szándékkal kutakodni kívánnak benne.

A nyomok tanulmányozása a viselkedéskutatáshoz, a személyre szabott marketingakciók tervezéséhez, személyek megítéléséhez, illetve közvélemény- és piackutatásokhoz nyújt segítséget. Az adathalmaz lekérdezésének eredménye lehet egy adott személy hiteles élettörténete. Aktivitásaink következtében elképesztő mértékben növekednek a rólunk szóló, hozzánk köthető, a személyazonosításra alkalmas elektronikus információk, így gyakorlatilag képtelenség ellenőrizni ki, milyen adatokkal és az azokból levonható következtetésekkel, információkkal rendelkezik rólunk.

Egy, a Kaspersky internetbiztonsági társaság által készített felmérésből kiderült, hogy megkérdezettek 38%-a kész lenne feladni fiókját a szociális hálón, amennyiben garanciát kapna arra, hogy az adatai élete végéig biztonságban lesznek. A magánjellegű digitális adatvédelemmel kapcsolatban felmerült aggályok bizalmatlanságot keltettek a felhasználókban adataik interneten való megosztását illetően, derült ki a privát szféra közösségi médiában közzétett tartalmainak védelmére, annak veszélyeire irányuló felmérésből.

Az olyan közösségi hálózatok, mint a Facebook, az Instagram vagy a Twitter mindennapi életünk részévé váltak. A felmérés alapján ezek a platformok lehetőséget biztosítanak az embereknek a megnyilvánulásra, a barátaikkal, családtagjaikkal való kommunikációra, eseményekre, ötletekre és trendekre vonatkozó információszerzésre, anélkül, hogy kimozdulnának otthoni kényelmükből.

Ezen számos előny mellett és ellenére azonban többen hajlandóak lennének lemondani a közösségi fiókjukról, amennyiben ezzel biztosíthatnák digitális adataik védelmét.

Tíz felhasználóból kilenc (12%) aki korábban hajlandó volt megosztani az adatait például annak érdekében, hogy részt vehessen egy szórakoztató kvízben, ezt ma már nem tenné meg. Problémával szembesült az az 58 százaléknyi ember is, aki személyes kontóját hajlandó volt rendelkezésre bocsátani a közösségi hálón a különböző weboldalakra való gyors és kényelmes feljutás érdekében.

Még meglepőbb, hogy amikor a mobiltelefonok használóinak száma évente 2 százalékkal nő, ötből egy (19 %) megkérdezett hajlandó lenne teljesen megválni a mobiljától, amennyiben garanciát kapna arra, hogy adatai élete végéig biztonságban maradnak.

A közösségi hálók jelenleg ott tartanak, hogy a felhasználói élmény minősége a személyes információk nagy mennyiségétől függ, legyen szó pénzügyekről, helymeghatározásról, vásárlói, étkezési szokásokról, párkapcsolatról. Ezzel szemben a közösségi hálón kifejtett összes aktivitással való felhagyás nem lenne elegendő a digitális lábnyom, az intim szféra védelméhez. A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy néhány évvel ezelőtt sokan hajlandóak voltak a közösségi hálók üzemeltetőivel megosztani személyi adataikat különböző juttatásokért cserébe, anélkül, hogy egyáltalán gondoltak volna a lehetséges veszélyekre és következményekre.

A bizalmas adatok kiszivárogtatásának gyakoribbá válásával azonban világszerte új hozzáállás figyelhető meg a felhasználók részéről. Egyre óvatosabbá válnak annak tekintetében, hogy mely adatokat osszanak meg, egyes adatokat jobban védenek, nem akarják, hogy azok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

Ennek ellenére az emberek többsége még mindig nem tudja, miként védje az intim szféráját és inkább hajlandó lenne megválni a közösségi hálótól. A jelszavak rendszeres frissítése és a biztonsági megoldások használata segítenek a bizalmas adatok védelmében és azok ellenőrzés alatt tartásában.

Nem árt tehát tudatosítanunk, hogy a digitális lábnyom minden olyan akaratlanul vagy szándékosan hagyott lenyomat a neten, mely alkalmas arra, hogy információval szolgáljon rólunk. Online vásárlásaink, a használt weboldalak sütijei, keresési eredményeink ugyanúgy árulkodnak rólunk, ahogyan kommentjeink, blogunk, saját weboldalunk vagy a közösségi médián belüli aktivitásunk. Minden, amit közzétettünk, fellelhető és alakítja a rólunk szóló képet. Általánosan elfogadott, hogy mind a túl kicsi, mind a túl nagy digitális lábnyom hátrányokkal járhat. Bizalmatlanságot kelthet álláskeresés során, ha a leendő munkaadó nem talál rólunk nyilvános profilt, de az is gyanús lehet, ha túl sok adat lelhető fel rólunk. Ilyenkor nagyobb eséllyel kerülnek napvilágra olyan dolgok is, amelyek kedvezőtlen színben tüntetnek fel bennünket.

A digitális lábnyom hangsúlyos eleme a médiaaktivitás. Tény, hogy mind a fiatalok, mind a felnőttek nagyon aktívak ezen a területen. A legtöbben legalább napi szinten ellátogatnak a Facebookra, minden tizedik felnőtt és kamasz pedig szinte egész nap fent van a közösségi oldalon.

Sokan hisznek a mondásban: ami egyszer kikerült a netre, az mindig megtalálható marad. Ha azonban tisztában vagyunk a kockázatokkal, hatékonyan tudjuk alakítani digitális lábnyomunkat.

Az indulatból, hirtelen született posztokról vagy a viccesnek szánt, de inkább kínos képekről ugyan mi idővel megfeledkezünk, mások azonban bármikor láthatják ezeket. A felelős digitális viselkedés része tehát, hogy menedzseljük digitális lábnyomunkat. Tegyük rendbe eddigi adatainkat, a jövőben pedig csak vállalható és etikus információkat osszunk meg mind magunkról, mind másokról!