Jubileumi, immár 30. alkalommal került megrendezésre Erdély és talán nem túlzás állítani, hogy a Kárpát-medence egyik legnagyobb szabadegyetemi fesztiválja, a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor Tusnádfürdőn. Az idei rendezvény az Egy a tábor! jelmondatot kapta, melynek kettős jelentéstartama arra utal, hogy bármilyen nézetkülönbség ellenére is egységes a Kárpát-medence magyarsága és a tusványosi tábor is páratlan a maga nemében.
Akárcsak a többi hasonló kaliberű fesztiválon, az esti bulik mellett a napközbeni szabadegyetemi rész talán a legigényesebb mind közül. Ennek fényében pedig évről évre az össznemzeti jellegéből fakadóan a nemzetpolitikai kontextus sem hiányozhat ezekről a fórumokról, így természetesen a felvidéki előadók és résztvevők sem.
Idén mintegy tíz pódiumbeszélgetésen szerepeltek felvidéki előadók, akik felvidéki kontextusba helyezve mutattak be egy-egy adott témát. Menyhárt József a hagyományos nemzetpolitikai pártelnöki kerekasztalon vett részt, melyen az aktuálpolitikai eseményeket vázolta magyar szemszögből, a magyar egység igényére helyezve a hangsúlyt.
„Félre kell tennünk a bizalmatlanságot, és nem egymás ellenében, hanem egymás erejében bízva kell a következő időszak elé tekinteni. Ha ez nem történik meg, hasonló helyzetbe kerülhetünk, mint a kárpátaljaiak”
– hangsúlyozta a felvidéki pártvezető. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a tapasztalt politikusok mellett egyre nagyobb igény mutatkozik az új arcokra és a fiatalokra.
Menyhárt mellett elődje, Berényi József két panelre is meghívást kapott. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Orbán Balázs Sátrában Az önkormányzatiság, mint a régiók magyarságának megtartó ereje című beszélgetésben mutatta be a felvidéki megyerendszer sajátosságait. Többek között rámutatott, hogy mennyire hiányzik a Duna menti megye (Komárom központtal) a felvidéki magyarságnak. A beszélgetést Gubík László, a Via Nova elnöke és az NSKI munkatársa moderálta. Berényi a Bethlen Gábor Sátorban pedig a kisebbségi jogok érvényesítése a nemzetközi szervezetekben témakört járta körül.
Őry Péter a Kisebbségi Jogvédő Intézet meghívásának tett eleget, melynek értelmében a kisebbségi jogvédelem felvidéki vonatkozásait mutatta be, kihangsúlyozva azokat az aktuális problémákat, melyekkel a felvidéki magyaroknak naponta szembesülniük kell. Őry fontosnak tartotta aláhúzni, hogy számos probléma ellenére az egyik
legnagyobb gondot a közöny jelenti,
nevezetesen az, hogy sok esetben a felvidéki magyarok a meglévő jogaikkal sem élnek megfelelően. Ugyanezen témakörben szakjogászi minőségében adott elő Nagy Tibor, aki terítékre vitte a Beneš-dekrétumok, Malina Hedvig, vagy éppen az állampolgárságuktól megfosztottak ügyeit, bemutatva ezek folyamatjellegét és kilátásait.
Csáky Pál Tóth Endrével, Molnár Imrével és Pawel Czebula atyával a két világháború közötti időszakba és az azt követő fekete betűs események időszakába kalauzolták az erdélyieket, tételesen feltárva az első, majd a második csehszlovák állam kisebbségi politikáját és a kisebbségekkel való bánásmódját. A legékesebben mindezt Esterházy János személyén keresztül lehet prezentálni, akinek boldoggá avatási perét Molnár Imre képviseli a legkitartóbban Czebula atyával karöltve.
Iván Tamás, a Baross Gábor Alapítvány elnöke pedig a felvidéki gazdaságfejlesztés menetét és eredményeit prezentálta, ugyanakkor előadást tartott a fiatal vállalkozók szimpóziumán is, Kárpát-medencei kontextusba helyezve a fiatal magyar vállalkozók lehetőségeit.
Minden kétséget kizáróan a legnépszerűbb fórumnak Világi Oszkár, a DAC tulajdonosa örvendhetett, aki a jelenleg legelismertebb magyar edzővel, Dárdai Pállal beszélgetett a magyar futballról. Világi klubtulajdonosként leginkább sportközgazdászi előadást tartott, bemutatva, hogy miként kell üzemeltetni egy klubot és melyek a magyar csapatok előnyei, hátrányai és hogyan lehet sikerre vinni azokat. „Az ifjúsági edzőképzés az alfája és omegája egy klub sikerének. A fiatalokkal dolgozó edzők képzését azonban az elmúlt években alulbecsültük, ezen változtatni kell” – jelentette ki.
Juhász György, a Selye János Egyetem rektora pedig a Mobilitás Európában – Menni vagy maradni? címmel rendezett felsőoktatási vitában vett részt a Bánffy Miklós Sátorban. A meghívott rektorok, szenátusi elnökök és egyetemi docensek bemutatták, hogy mobilitás szempontjából mi jellemző intézményükre, illetve arról is beszéltek, hogy miben kell még fejlődniük az intézményeknek és a mobilitást támogató programoknak. Juhász az Erasmus és Erasmus+ programok kapcsán kitért arra, hogy az utóbbi három évben a hallgatói mobilitások mellett a szakmai gyakorlatokra és az oktatói mobilitásokra is egyre nagyobb pénzügyi keret jutott.
Az oktatói mobilitás esetében a meghívottaknak egyöntetűen az volt a véleményük, hogy módosításokra van szükség annak érdekében, hogy gördülékenyen működhessen a folyamat, hiszen egyes országokban jogi akadályok miatt nem tartózkodhat hosszabb ideig egy külföldi tanár, csak bonyolult eljárásokat követően. Emellett pedig az időhiány is problémát jelent, ami miatt a külföldről érkező tanárok csupán részleges tudást adhatnak át a hallgatóknak.
Kerekasztal-megbeszélés formájában vitatták meg a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program jelentőségét. Grezsa István miniszteri biztos a programot a legnagyobb nemzetpolitikai programnak nevezte, amely mára igazi sikertörténet lett. A kerekasztal-beszélgetésen Felvidékről Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke vett részt, aki elmondta, hogy 140 önkormányzati óvoda kapott támogatást a magyar nyelvű oktatásra, közülük Komáromban és Martoson adtak át új intézményt júliusban. Bővebben az óvodafejlesztési kerekasztalról ITT.
A fesztivál utolsó felvidéki vonatkozású programja pedig szombatra esett, amikor a párkányi Jóvilágvan zenekar előbb közönségtalálkozót tartott, majd koncertet adott a nagyszínpadon Ákos esti koncertje előtt.
