A Pro Culture Parkan, Párkány város és a régió kultúrájával, helytörténetével, valamint művészeti életével foglalkozó civil szervezet gondozásában valósult meg az a művésztábor, mely a képzőművészet fiatal kedvelőit szólította meg, egyhetes alkotásra invitálva őket. Helyszínül a Gerstner István Regionális Művészeti Galéria szolgált.
A tábor szervezője a 2016-ban elhunyt festőművész fia, PhDr. Gestner Ákos történész, a társulás vezetője volt, aki édesanyjával karöltve ápolja édesapja, Gerstner István párkányi festőművész szellemi hagyatékát.
A galériában, mely átalakult alkotóműhellyé, tizenkét gyermek hódolt a képzőművészet szenvedélyének, a legfiatalabb nyolc, a legidősebb tizenhat éves volt. Nemcsak Párkányból, hanem a környező falvakból is érkeztek fiatalok, akiknek szülei vállalták a napi kétszeri utaztatást.
A kiállítás anyaga az ősz folyamán mutatkozik be a nagyközönség előtt, amikor 80. születésnapja alkalmából Gerstner Istvánra emlékeznek a munkásságát bemutató tárlattal a Párkányi Városi Múzeumban. Ott kap helyet a gyermektábor anyaga is, és ismét találkoznak majd a táborlakók, a szervezők és a foglalkoztatók.
A Duna menti tábor szakmai vezetői a budapesti székhelyű Bánsághi Stúdióból érkező Bánsághi Tibor Vince és Akiram-Schwarcz Mária voltak. A tábor témája a víz világa, a természet és a táj szépsége volt, a Duna partján nemcsak a kavicsfestés volt kedves időtöltés, de sokat tanultak Akiramtól, aki a Magyar Vízfestők Társaságának is tagja.
Gerstner Ákos főszervező elmondta, hogy édesapja, Gerstner István a neves festőművész, Bánsághi Vince tanítványa volt, gyermek- és serdülőkorát a mester műhelyében töltötte, ebből adódóan tartják a kapcsolatot a leszármazottak. A Bánsághi Stúdió tagjai rendszeresen járnak a Felvidékre, a képzőművészetet éltető táborokba és rendezvényekre.
A tábor harmadik napján, átsétálva a Mária Valéria hídon gyönyörködtek a csodás tájban és látogatást tettek a Duna Múzeumban, ahol a kiállított anyagok sokasága kínálta a vízzel való találkozást, a vízről való játékos ismeretszerzés lehetőségét. A megannyi felfedezésre váró kincset rejtő múzeumban érdekes foglalkozással várták őket a múzeumpedagógusok. A Látványtár különleges válogatása nem a megszokott módon mutatta be a sokszínű gyűjteményt, mely új dimenziókat nyitott, megismerésre ösztönzött, szórakoztatott, valamint lehetőséget teremtett az önálló felfedezésre.
Bánsághi Tibor Vince, a tábor fővédnöke és szakmai irányítója unokája a neves festőművésznek, a Helembán élő és alkotó, 1960-ban elhunyt Bánsághi Vincének. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Festők Társaságának. Gyakorta visszatér nemcsak a helembai temetőben nyugvó nagyszülei sírjához, de a Felvidék déli csücskének is a szerelmese, a nagyapa rátestált örökségeként a Duna és az Ipoly menti táj szépsége őt is megihleti.
Hogy mire tanított a tábor? Erre a kérdésre Juhász Vanda táborlakó elmondta, hogy egyedi ötletekre inspirálták a vezetők, önálló gondolkodásra, önismeretre, csapatmunkára és összehangolódásra.
A szakmai vezető szerint annak ellenére, hogy különböző korú gyermekek alkottak a táborban, csodás hangulat alakult ki. „Mindenki a saját benső énjét vitte bele a munkába, nem voltak megszabott témák. Sok mindent elmond az alkotó belső világáról a rajz, a szín és a témaválasztás, amit együtt vagy egyénenként is megbeszéltünk” – mondta el Bánsághi Tibor Vince.
Ezért is választotta az alkotótábor mottójául Weöres Sándor örök érvényű sorait, melyek egy táblán kifüggesztve inspirálták a fiatal képzőművészeket a „Teljesség felé”:
Örömöm sokszorozódjék a te örömödben./Hiányosságom váljék jósággá benned./Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél./Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
A résztvevők számára ingyenes tábor a szlovák Kisebbségi Alap, a Bethlen Gábor Alap, a Bánsághi Stúdió, a Pro Culture Parkan és a párkányi önkormányzat támogatásával valósult meg.
