(Fotó: 100 éve történt Léván, facebook)

1919. június elején a Vörös Hadsereg elfoglalta Lévát. A város és környéke az elkövetkező hónapban súlyos harcok színtere volt, míg végül július elején a Vörös Hadsereg kivonult Léváról. Mi most a  100 éve Léván történt elnevezésű oldal alapján azt vizsgáljuk, hogy az új állam hogyan rendezkedett be a városban, és ez miféle konfliktusokkal járt.

Augusztus 1-jén egy rövid hír arról tudósít, hogy visszatértek a városba azok a köztisztviselők, akiket még a Vörös Hadsereg internált. Augusztus 1. – Visszatért tisztviselők:

A kommunisták, mint tudjuk, június 1-én történt bevonulásuk alkalmával elfogták Lehoczky Pál rendőrkapitányt, Riecky Ernő városi főjegyzőt, a lévai tanítóképző cseh tanárait s előbb Vácott, majd Budapesten internálták. Varga János és Várady Ferencné közbenjárására, kinek férjét viszont csehszlovák hatóságok tartóztatták le, a foglyok kicseréltettek.

A nemzetvédelmi miniszter is szemlét tartott Léván. 1919. augusztus 2. – Klofáč miniszter Léván:

A cseh-szlovák nemzetvédelmi miniszter Dr. Klofáč Václav, Mittelhauser generális kiséretében délelőtt 11 órakor autókon Lévára érkeztek. A vásártéren nagy katonai diszszemle volt, amely alkalommal a miniszter négy katonát hadi érdemkereszttel tüntetett ki. A szemle után a Schoeller-kastélyban rövid ebéd volt, melynek végeztével a miniszter Korponára, aztán Zólyomba távozott.

Dr. Zošťák polgármester felhívása azt jelezte, hogy alig egy hónappal a harcok után visszatértek a munkás hétköznapok. 1919. augusztus 4. – Hirdetmény:

Aratási célokra minden munkásra 1,5 l szesz lesz kiutalva, felhívom a város területén levő termelőket, hogy az általuk foglalkoztató gazdasági munkások névjegyzékét augusztus 4-ig adják be.

Az új hatalom megszilárdulásának legfőbb akadálya az volt, hogy az emberek nem beszélték az államnyelvet. 1919. augusztus 11. – Nyelvtanfolyam:

A lévai tanítóképzó-intézet igazgatósága (tót) szlovák nyelvű ingyenes tanfolyamot tart augusztus hó 11-től szeptember 13-áig tartó időközben. A tanfolyamon részt vehetnek férfiak, nők bármily korban, akik legalább az elemit elvégezték.

Akadt, aki úgy gondolhatta, hogy Léván már nincs helye magyar feliratoknak. 1919. augusztus 12. – Bemeszelt cégtáblák:

Léva város lakossága e hó 12-én, kedden, reggel arra ébredt fel, hogy, Petőfi-, Kazinczi-utcák mindkét oldalán és a városháznak földszintjén levő üzletek cég- és kirakat-tábláinak legnagyobb részét az éj folyamán bemeszelték.

A háborús károk felmérése még júliusból. 1919. július 7. – Háborús károk:

A lévai rendőr kapitányi hivatalban a következő károkat jelentették be: lovak, marhák, kereskedelmi áruk, üzleti- és irodai felszerelés, gépek, ital-és ételnemüek, ruhák, épületekben és terményekben okozott károk értéke 15.149,581 korona. Ez összegben nem foglaltatik a posta- és vasút elvitt felszerelésének értéke.

A következő hír már tényleg arról szól, hogy az élet visszatért a rendes kerékvágásba. 1919. augusztus 17. – A mozi megnyílik:

A lévai mozit, amely a forradalom kitörése óta szünetelt, ma délután a tulajdonos Fertikó József ismét megnyitotta, ki a pozsonyi filmszindikátussal lépett összeköttetésbe, amelynek révén sikerült megszerezni Európa legszebb és leghatásosabb filmjeit.

A feljegyzések szerint az 1919 júniusi harcokból megmaradt lőszerek következtében még augusztusban is történtek halálesetek. Felvidékért vívott harcok áldozatai:

(Fotó: 100 éve történt Léván, facebook)

Végezetül, ennek a memorandumnak a kezdeményezőit nem sok realitásérzék jellemezte. 1919. augusztus 18. – Szülők és tanférfiak memoranduma:

E hó 18-án, délután 4 órakor, a Lévai Takarékpénztár igazgatósági termében az érdekelt szülők közül számosan és a tanférfiak Holló Sándor elnöklése mellett értekezletet tartottak, amelyben elhatározták, hogy a hiteles statisztikai adatok teljesen igazolják, hogy ugy a város lakossága, mint iskoláinak tanulói igen csekély kivétellel magyarok, – memorandumot terjesztett a cseh-szlovák kórmányhoz, amelyben azt kéri, hogy Léva városának összes iskoláiban a tanítási nyelv a jövőben is magyar legyen. A memorandum egyik példányát dr. Srobár Lőrinc miniszterelnöknek Pozsonyba, – a másik példányát pedig, a város polgármesteréhez küldték.