Katonai tiszteletadás mellett, Áder János államfő jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, kedd reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység.
A ceremónián Áder János mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, a kormány képviselői, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint több száz érdeklődő vett részt.
A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek tették le esküjüket.
MTI/Koszticsák Szilárd
Ezt követően légi parádét tartanak a Parlamentnél. A központi programok között idén is lesz parlamenti nyílt nap, Magyar ízek utcája, emellett a Várkert Bazárban, valamint a Clark Ádám téren programokkal, koncertekkel várják az ünneplőket. Délután a szokásokhoz híven megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az ünnepi programokat az esti tűzijáték zárja a fővárosban.
Országszerte számos településen és a határokon túl is tartanak programokat az állami ünnepen.
A béke megőrzésére erős honvédségre van szükség
A béke és a biztonság megőrzésére Magyarországnak erős honvédségre van szüksége – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter az augusztus 20-i katonai tisztavatáson tartott köszöntőjében.
Benkő Tibor felidézte, a történelem folyamán megtapasztalhattuk, hogy a béke és a biztonság rendkívül törékeny dolog. Azt, valamint a több mint ezer éves államiság értékeit mindig óvni és védeni kell. Hozzátette: ehhez jól felszerelt, korszerű, a 21. század kihívásait kezelni képes technikai eszközök és jól kiképzett katonák kellenek. Azt mondta: a kormány azért indította el a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, hogy ezen feladatoknak maradéktalanul meg tudjon felelni. A sikerhez mindenki támogatására szükség van, „csak közösen tudunk célt érni” – fogalmazott.
A miniszter kiemelte: a katonáktól azt várja, hogy
emeljék magasra Magyarország lobogóját, hogy minél többen, akik felelősséget éreznek Magyarországért és a magyar emberekért, felsorakozhassanak alatta.
MTI/Koszticsák Szilárd
A miniszter az esküt tevő honvédtisztjelöltektől azt kérte, legyenek büszkék arra, hogy a honvéd nevet viselhetik, legyenek mindig méltók a szolgálatra, mutassanak példát a haza iránti hűségből, szeretetből és bajtársiasságból. Ha pedig a helyzet azt kívánja, kövessék elődeik példáját, és küzdjenek Magyarország, a magyar emberek békéjéért és szabadságáért.
A katonák vállalják, Magyarország értékeit, érdekeit, hazájukat, szeretteiket, ha a helyzet azt kívánja életük feláldozásával is megvédik – fejtette ki a miniszter, kiemelve: egyedülálló eskü ez, ahol az ember a legdrágább dolgot, életét ajánlja a nemzet szolgálatába.
Mutassanak példát a beosztott katonák előtt is, álljanak a küldetések élén, legyenek, akarjanak példaképek lenni – mondta a miniszter. Benkő Tibor kiemelte: a katonák életre szóló esküt tesznek. Azt kérte, az esküben elhangzó magasztos gondolatokat soha, egy pillanatra se feledjék el.
Idén a Parlament előtti Kossuth téren csaknem 140-en tették le katonai esküjüket. A honvédtisztjelöltek – folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt – fogadalmukat kardrántással, „a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg.
A tisztavatás után csaknem egyórás légi parádét tartanak a Magyar Honvédség repülői, helikopterei részvételével.
MTI/Koszticsák Szilárd
Áder: joggal lehetünk büszkék arra, amit 1989-ben elértünk
„Harminc év után ma joggal lehetünk büszkék mindarra, amit 1989-ben elvégeztünk” – jelentette ki a köztársasági elnök az augusztus 20-i tisztavatáson mondott beszédében kedden Budapesten.
Áder János leszögezte: a magyarok sok álmából – demokrácia, többpártrendszer, szólásszabadság, az Európai Unióhoz való csatlakozás, NATO-tagság – valóság lett, néhánynak a beteljesülése azonban még várat magára.
Harminc esztendővel ezelőtt a szabadság magját vetettük el. 1989-ben visszatért a remény, hogy a haza végre újra a magyarok otthona lesz. Otthon, ahol a világot a szívünknek kedves módon rendezzük be, ahol magunk alkotjuk törvényeinket, és ahonnan kitessékeljük az idegen, barbár eszméket – mondta az államfő. Olyan otthon, ahol félelem nélkül lehet élni, szabadon tanulni, becsülettel dolgozni, tisztességgel, hittel gyermeket nevelni – tette hozzá.
A köztársasági elnök leszögezte: a katonákon is múlik,
„hogy hazánk olyan maradhasson, amilyennek Szent István megálmodta, amilyennek több mint ezer év magyarjai megtartották: hogy szabad, erős, független, európai ország lehessen”.
Közölte: az ünnepnapok arra is intenek minket, „ne felejtsük, milyen sok közös erőfeszítésünk van mindabban, ami ma már természetes számunkra, hogy szabadságban élünk”. A néhai német kancellár, Helmut Kohl szavait idézve kijelentette: a magyarokat „mély szabadságvágyuk” teszi értékessé Európa számára. „Magyarországnak szüksége van Európára, de Európának is szüksége van Magyarországra” – idézte Helmut Kohlt az államfő, hozzátéve: „ez ma sincs másként”.
Magyarságunk és európaiságunk több mint ezer esztendeje összetartozik
– jelentette ki Áder János.
Az államfő azt mondta: harminc év után emlékezni kell március 15. első, félelem nélküli megünneplésére, az ’56-os forradalmárok újratemetésére, a keletnémet menekültekre, a Magyar Távirati Iroda tudósítására, amelyben először nevezhette ismét Szent István ünnepének augusztus 20-át.
1989-ben „olyan országot teremtettünk, amelyet mindenestül a magunkénak mondhatunk”, jogrendjét, intézményeit, írott és íratlan szabályait, hagyományait – jelentette ki a köztársasági elnök. „1989 megtanította nekünk, hogy a szabadság nem ölünkbe pottyanó ajándék, hanem a közös munka gyümölcse” – fogalmazott. Áder János szerint harminc év után joggal lehetünk büszkék az aprólékos, kitartó munkára, ahogy tégláról, téglára bontottuk le a hazugság birodalmát, hogy helyén polgári demokráciát építsünk.
A honvédtisztjelöltekhez szólva az államfő azt mondta: a legtöbben 1989 után születtek azok közül, akik most ünnepélyesen esküt tesznek, tehát fiatalabbak a visszaszerzett magyar szabadságnál. Büszkén viselhetik azt a magyar címert, amely a „Szent Koronával hirdeti, hogy a mi történelmünk egy bátor királlyal kezdődött” – közölte.
Katonai esküjük arról szól, hogy a hazát az életük árán is megvédik – tette hozzá az elnök, kiemelve, hogy az élet árán is vállalt hűség a ragaszkodás végső bizonyítéka.
Áder János felidézte, hogy a tisztjelöltek elődei közül sokan vállalták Vörösmarty Szózatának parancsát az elmúlt századok során: „Itt élned, halnod kell”.
Hozzátette, hogy a Szózatban a „jobb kor” bizodalma is ott van. Azé a koré, amikor már nem kell meghalni a szabadságért, de élni és dolgozni annál inkább kell érte – jelentette ki az államfő, kiemelve: „ezért a jobb korért küzdöttünk 1989-ben, ennek feltételeit teremtettük meg az elmúlt harminc esztendőben”. „Ennek a megőrzését kérjük most önöktől” – szólt a honvédtisztjelöltekhez az államfő, hozzátéve: a jobb kor, a szabadság kora, közös életünk biztonsága az ő munkájától is függ.
Áder János hangsúlyozta: „hála első királyunknak és az őt követőknek, hála mindazoknak a magyaroknak, akik szabadságot és biztonságot teremtettek ebben a hazában”.
Az államfő Deák Ferenc szavaival zárva beszédét úgy fogalmazott:
csak a szabadság képes tiszta és állandó boldogságot nyújtani, (…) a szabadság másokkal is megosztva nem fogy, hanem erősödik, s annál bizonyosabban áll, minél többen lehetnek részesei.
