Fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)

A település szakrális kisemlékei közül kiemelkednek a keresztek, illetve feszületek. Ezek anyaga műkő, homokkő, márvány vagy öntöttvas. Bár legtöbbjüket a főút vagy a határbeli utak mentén emelték, természetesen itt is állítottak feszületet a templom mellett vagy a temetőkertben. Találhatunk még a községben egy-egy kápolnát, haranglábat, barlangot, szobrot is.

Csáky Károly írásának 1. része ITT olvasható.

Harangláb lélekharanggal

Az ipolyhídvégi temető legújabb szakrális kisemléke az a harangláb, melyet lélekharangjával együtt 2018. október 29-én szentelt fel és áldott meg Parák József püspöki helynök Gyurász Pál hídvégi plébános segédletével.

A harangkészitést egy  személyes erdélyi látogatás alkalmával  rendelte meg a székelyudvarhelyi Lázár Imre harangöntő mesternél a község polgármestere, Lestyánszky Viktor. A rajta lévő szöveg így hangzik:

A LÉLEKÉRT  IMÁDKOZVA ÉS A FELTÁMADÁS REMÉNYÉBEN BIZAKODVA ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS TISZTELETÉRE ŐNTETTE  LESTYÁNSZKY VIKTOR ÉS CSALÁDJA  IPOLYHIDVÉG 2018.

A harangláb tervezője Papp Zsolt  műépítész. Az alkotás, mely egy, az ég felé néző gabonakévéket jelképező méltóságteljes műtárgy,  s egyben az élet három nagy fordulóját is szimbolizálja, jól beillik a temető halottasháza melletti térbe.

A Lourdes-i barlang

A templom előtti téren épült  terméskőből 1992-ben az a Lourdes-i barlang, melynek mintájára  újabban  többet is emeltek az Ipoly menti településeken. A barlangban itt is a Lourdes-i Szűzanya és Bernadett térdeplő szobra látható. Mária kék övvel átkötött fehér ruhában, imára kulcsolt kézzel és rózsafüzérrel áll Bernadett előtt. A kápolnaszentelés után a környék lakói többször tartottak imadélutánt, ájtatosságot a barlangnál. Áll egy kis Lourdes-i barlang a 86. számú ház kiskertjében is. Ezt Karvai László emelte hálából, és Dobos Péter plébános szentelte fel. A ház homlokzati fülkéjében pedig egy Jézus Szíve-szobor látható.

Keresztek, feszületek

A településtől keletre, az Ipolynagyfalu felé vezető főút bal oldalán áll a Lestyan-kereszt. A gránitszerű szürkés műkőből készült, csipkézett szárvégű keresztnek színes öntöttvas korpusza van. Krisztus arcát az égre emeli, ágyéktakarója piros színű. A kereszt talapzatán létra- és lándzsaalakzatokat látni. A dedikáción ez olvasható: „Az Isten/ dicsőségére/ állítták/ LESTYAN  MIHÁL/ és neje/ SZUROVI  ERZSÉBET/ 1900”. Találunk eme szakrális emlékre utalást a plébánia „Keresztalapítványok” című dokumentumában is, ahol ez olvasható: „Kőkereszt fenntartására a Nagyfalu felé vezető úton. Alapítványtevő Lestyan Mihály 1910-ben. Alaptőkéje 60, értéke kamatival 84 korona az Ipolysági Takarékban“.

A falutól nyugatra, az Ipolyságra vezető út jobb oldalán, a hajdani major közelében áll a Rizsaföldi-kereszt. A magas barnásszürke homokkő-talapzaton ma egy újabb keletű műkőkereszt látható ezüstözött vaskorpusszal. A keresztet néhány évtizede szántás közben egy traktor ledöntötte. Régi homokkő korpuszát az ipolysági egyházi iskola udvarán helyezték el.

A Tagi-út mellett, a volt szövetkezeti telep közelében látható a Zábrádi-kereszt, vagy Homoki-kereszt. A csipkézett szárvégű kőkereszt korpusza ezüstözött vas, az ég felé emelt Krisztus-fejjel. A kőkereszt dedikációja alatt korsó és kehely reliefje látható, amely ritka ábrázolási mód tájainkon. Lejjebb Jézus Szentséges Szívének domborműve kapott helyet, az oldalakat pedig lándzsaalakzatok díszítik. A helyi kiadványban Lábbadi-keresztként említik e szakrális emléket, bizonyára a rossz olvasat eredményeként. Egyébként a dedikáción az állíttató neve is hibásan íródott. A teljes dedikáció így hangzik: „Az Isten/ dicsőségére/ álitá/ ZÁBBADI  JÁNOS/ 1911”. Búzaszenteléskor e keresztig jött ki a pap a prosocióval.

Erre a keresztre 1915-ben tett alapítványt az állíttató. A Keresztalapítványok-ban ezt jegyezték fel vele kapcsolatban: „Kőkereszt fenntartására az öreghegyi úton, a község mellett. Az alapító: Zábrádi János, 1915.” Az alapítvány tőkéje és elhelyezése megegyezik az előzőével.

Az Öreghegyi-kereszt dedikáció nélküli. A kis falukönyvben 19. századi öntöttvas keresztként emlegetik (2002:12). Nos, ez valójában egy INRI-feliratos csipkézett szárvégű homokkőkereszt, amely egy magas terméskő-talapzaton áll. Korpusza öntöttvas, fejét az ég felé fordító ezüstözött Krisztussal. A keresztet kovácsolt vaskerítés veszi körül. Valószínűleg erre a szakrális emlékre vonatkozik az a 60 korona tőkéjű alapítvány, melyet még 1891-ben tett Zábrádi Pálné sz. Bálint Anna. Ott mint az Öreghegyi szőlők felé vezető út mentén álló kereszt szerepel.

Az Alvégi-keresztről azt olvashatjuk, hogy az műkőből készült öntöttvas korpusszal 1949-ben. Adatközlőm szerint ez sokkal régebbi, Csajka Mihály állíttatta, s 1949-ben csak felújították. (Abelovszky Ferenc, 1936) A szürkés műkővel bevont kereszt korpusza sárgás színűre festett öntöttvas. Krisztus feje jobbra fordítva, testén ágyéktakaró van. Dedikációja így szól: „Az Isten/ dicsőségére/ állítva/ 1949”.

Templom melletti kereszt  1950-ből való. A háromlépcsős, ezüstös vaskorpuszos, fekete márványkeresztet Buzák József  és neje, Semetke Margit állíttatta.

Az egyenes szárvégű, INRI-feliratos, sárgás központi temetőkereszt homokkőből készült, a helyi kiadvány szerint a XVIII. században.  Dedikációja nem olvasható. Korpusza is kő, Krisztus feje enyhén jobbra fordított, ágyéktakarója fehérre festve. Eme szép emlékre vonatkozik az alábbi alapítványi bejegyzés: „Kőkereszt fenntartására a temetőben 1915.Közadakozásból 240 korona”.

Az új ravatalozó mellett is áll egy fekete márványkereszt öntöttvas korpusszal. Dedikációján ez áll: „AVE CRUX SPES UNICA/ Hálából Istennek/ Imáinkat a jó Isten meghallgatta/ Fogságból és betegségből/ megszabadulva készítette/ Hlavács Vince és neje Kovács Mária/ 1995”.

A főút közelében, egy kis parkban áll az a fekete márványból készült emlékkő, melyet 2002-ben állítottak, s ezt írták rá: „Sírjaik idegenben,/ Emlékük szívünkben,/ Nyugodjanak békében./ Az I. és II. világháborúban elhunyt/ hőseink emlékére/ Ipolyhídvég polgárai/ 2002.” A háborús emlék környékét szépen rendben tartják.

(A nyitóképen (bj): Az új harangláb a látványterven/A korpuszos temetőkereszt/A Lestyan-kereszt/A zábrádi-kereszt)