Magyarországon nem lesz egyetlen templomból sem bevásárlóközpont, sem mecset – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az üldözött keresztényekről szóló, kedden kezdődött nemzetközi konferencián.
Semjén Zsolt kiemelte: igyekeznek mindent megtenni, amit a keresztény civilizáció érdekében meg tudnak tenni, és igyekeznek minden segítséget megadni a keleti keresztény testvéreknek, akik a legnehezebb üldöztetést szenvedik el.
Kitért arra, hogy a keleti keresztények kétszeres szenvedésnek vannak kitéve, egyrészt elszenvedik azt, amit mindenki más a Közel-Keleten, másrészt keresztény kisebbségként vannak jelen az iszlám többségben.
A szó szoros értelmében keleten borzalmas keresztényüldözés zajlik – mondta Semjén Zsolt, aki ugyanakkor feltette a kérdést: nem reális fenyegetettség, hogy száz év múlva Európában, nyugaton is eljön a keresztényüldözés ideje? Párizsban, Marseille-ben, vagy Brüsszelben?
Feltette azt a kérdést is: nem azzal kezdődik a keresztényüldözés, amikor nyugaton meghurcolnak egy tanítónőt, mert egy kis kereszt van a nyakában, vagy amikor az óvónőknek elő akarják írni, hogy egy kisfiút nem nevezhetnek kisfiúnak, a kislányt pedig kislánynak?
Értékelése szerint egy keresztényüldözés van, aminek vannak szofisztikáltabb és brutálisabb formái. Nekik ugyanakkor az a küldetésük, hogy minden keresztényüldözéssel szemben fellépjenek – fogalmazott Semjén Zsolt.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes köszönti a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencia vendégeit a budapesti Corinthia Hotelben 2019. november 26-án.
MTI/Szigetváry Zsolt
Ismertette: a magyar kormány kétféle módon próbálja ezt megtenni, az alkotmányban rögzítették, hogy minden állami szervnek kötelessége a keresztény civilizáció védelme. Beleírták továbbá az alaptörvénybe azt is, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, és, hogy a magzati élet emberi élet és a fogantatástól védelem illeti meg.
Kitért arra is, hogy
az elmúlt 10 évben háromezer templomot újítottak fel, illetve építettek. Magyarországon egyetlen templomból sem lesz bevásárlóközpont, sem mecset – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt szerint nem a keleti keresztényeknek kell hálásnak lenniük, hanem nekünk, mert bemutatták az igazságot, az igazi tanúságtételt, a krisztusi értékeket. „Önök valóban jópásztorok, akik a nyáj mellett vannak, példát és erőt adnak nekünk” – fogalmazott, hozzátéve: a jövőben is számíthatnak Magyarország támogatására.
Gloria von Thurn und Taxis hercegnő magyar nyelven mondott köszönetet a kormánynak és Orbán Viktor kormányfőnek azért, amit az emberi jogokért tett és tesz. Kiemelte az emberi élet védelmét a fogantatástól a halálig, a házasság védelmét, és külön szólt a vallásszabadság védelmének fontosságáról.
Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció nyugalmazott prefektusa kiemelte: a keresztények szenvedése fémjelzi földi életüket, az ember a szenvedéssel együtt él, ismeri az ezen keresztül megjelenő fájdalmat. A kereszt, amelyet a világ Megváltója cipelt vállán, a válasz a kérdésekre – fogalmazott.
Viktor Hamm tiszteletes, a Billy Graham Evangelistic Association alelnöke arról beszélt, hogy a keresztényüldözés valóság, és már azelőtt elkezdődött, hogy megszületett volna maga a keresztény vallás.
Az üldöztetést már Jézus megjósolta, követőit a történelem során üldözték, hasonlóan a mostani üldözöttekhez
– mutatott rá.
Az üldözés azonban nemcsak félelmet szül, de elpusztítja a keresztény tudatot is több generációra visszamenően – sorolta a jelenséggel megjelenő veszélyeket. Szerinte a szabad világnak is fel kell készülnie az üldöztetésre, mert az „már úton van”.
Orbán: Európát csak az mentheti meg, ha visszatalál keresztény identitásához
A keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencia megnyitóján a kormányfő kiemelte: Európa megmentéshez nekünk azok adhatják a legnagyobb segítséget, akiknek most mi segítünk.
Mi azt adjuk az üldözött keresztényeknek, amire nekik szükségük van, otthont, kórházat, iskolát, és azt kapjuk vissza, amire Európának a legnagyobb szüksége van: keresztény hitet, szeretetet, kitartást
– fogalmazott.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar nép és kormány hiszi, hogy a keresztény erények békéhez és boldogsághoz vezethetik azt, aki gyakorolja azokat, ezért az alkotmány is kimondja, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Ez az örökség kötelez, hogy a magunk erejének megfelelően megvédjük a világban azokat a keresztény közösségeket, amelyek üldöztetést szenvednek – mondta.
Felidézte: a magyar törzsek zöme, több százezer ember 1100 éve érkezett ide, rendezte be itt az életét. Előttük sok nép érkezett és tűnt el. A magyarokat máig furdalja kíváncsiság, hogy mi miért maradtunk meg. A legelfogadottabb válasz szerint katonai erényeink és vitathatatlan életerőnk nem lett volna elegendő, „megmaradásunk kulcsmozzanata a keresztény hit felvétele volt” – közölte.
Vannak, akik ezt elsősorban diplomáciai bravúrnak, államszervezési teljesítménynek gondolják – folytatta -, és az is volt, de mindezt megelőzően lelki újjászületés és valódi megtérés is.
Arról is beszélt, hogy
a keresztény lelkület sajátos válfaja, sajátos magyar keresztény államrendje született meg itt ezer éve, és a történelem során mindig visszataláltunk erre az útra. Ezért mondja ki a magyar alkotmány, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét.
A magyar nép és kormány hisz abban, hogy a kereszténység segítheti a népek, nemzetek megmaradását, ahogy az velünk is történt – mondta.
Emlékeztetett: első keresztény királyunk több volt, mint kiemelkedő uralkodó, látnok is volt, aki útmutatást írt, lelki és politikai iránytűt. Bár ezt a fiának írta, úgy olvassuk, mint nekünk szóló személyes üzenetet – fogalmazott -, és ha megfogadjuk, amit írt, erős hazát, virágzó kultúrát, szerető otthont és boldog családot építhetünk magunknak. Ez a magyarok politikai kézikönyve, ma is ebből dolgozunk – tette hozzá.
Közölte: ebben az útmutatásban az áll, hogy „minden ember azonos állapotban születik”, és „semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség”. Orbán Viktor szerint van értelme Magyarország kiállásának, mert a jó jót inspirál, a magyarok kiállása bátorságot szül, a példa messzire terjedhet, a cselekvés felszabadíthatja a bénultakat és visszaadja a személyes tett értelmébe vetett hitet.
Úgy látja, felmerülhet a kérdés, hogy nincs-e elég teendő a keresztényellenességgel Európában, miért kell más kontinenseknek segítséget nyújtani. A kereszténység bajai Európában és a keresztények üldözése máshol azonban nem választható el egymástól – vélekedett.
A kormányfő kitért rá: „Európa csendes”, egy rejtélyes erő lezárja az európai politikusok száját és megbénítja karjaikat”. Európában a keresztényüldözés csak emberi jogi kérdés lehet, a keresztények külön nem nevezhetők meg, csak a többi hitéért üldözöttel együtt, így a keresztényüldözés beleolvad a vallási üldözöttek sokszínű családjába – közölte.
Mint mondta, ezt sem szabad lebecsülni, de akik a keresztényüldözést csak humanitárius problémaként kezelik, nem beszélnek arról, ami a legfontosabb: nemcsak egyes emberek, közösségek, hanem egy egész kultúra áll szervezett és átfogó támadás alatt. A mi kultúránk, civilizációnk, az eddig legsikeresebb keresztény civilizáció, Európa földjén is.
A támadás formái változatosak: népességcsere, bevándorlás, megbélyegzés, kigúnyolás, a politikai korrektség szájkosara – sorolta.
Orbán Viktor kifejtette: sok jó és igaz keresztény politikus dolgozik ma Európában, de a mai európai korszellemben, a mai média-erőviszonyok között, a folyamatos koalíciós egyeztetések súlya alatt nem tudnak, nem mernek, nem akarnak megszólalni. Ezzel szemben Magyarországon más a helyzet, itt politikai stabilitás, bevándorlásellenes közhangulat, a keresztény kultúra megvédését követelő többség van – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: a magyar politika kiindulópontja, hogy nekünk, keresztényeknek jogunk van megvédeni kultúránkat és az ebből fakadó életformánkat.
A miniszterelnök kitért rá: a támogatást közvetlenül a bajba jutott közösségekhez kell eljuttatni, ezért az érintett egyházak vezetőivel keresik a kapcsolatot, mert ők kitartanak az áldatlan körülmények közepette is. Elmondta: sok európai ország politikusaival szemben szerintünk az embereket arra kell ösztönözni, hogy ott tudjanak élni és megerősödni, ahol az őseik évszázadok óta élnek. A Hungary Helps program keretében ezért iskolákat, kórházakat, lakóházakat építenek újjá számukra, továbbá fiataljaik továbbtanulását biztosítják magyarországi egyetemeken – sorolta.
Orbán Viktor kiemelte: a legnagyobb tévedés, amelyet egy európai ember a keresztényüldözésről hallva mondhat, hogy ez vele, az ő országában sosem történhet meg.
Pedig a terror már eddig is többször lecsapott Európában, Európa nyugati országai sok katonát adtak az Iszlám Államnak, és az illegális migrációval ellenőrizetlenül jöttek a radikális iszlámot követő tömegek Európába – közölte. Hozzátette: a demográfiai előrejelzések szerint a nem távoli jövőben lesznek olyan európai országok, ahol a vallási, kulturális arányok gyorsan megváltoznak.
Európát ettől csak az mentheti meg, ha visszatalál keresztény identitásához – hangoztatta.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőt mond a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencia megnyitóján a budapesti Corinthia Hotelben 2019. november 26-án.
MTI/Szigetváry Zsolt
A stabilitás és a vallásszabadság fontosságát hangsúlyozták az előadók
A stabil állam, a vallásszabadság és a vallások közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a Közel-Keleti egyházak vezetői és képviselői a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencián.
Böjte Csaba ferences szerzetes, a Hungary Helps Program jószolgálati nagykövete köszöntőjében kiemelte: a kereszténység életében a kezdetektől jelen volt a szenvedés, a gond. Ugyanakkor jó látni, hogy azoknak a keresztény egyházaknak a vezetői, amelyeket régen elsodort egymás mellől a történelem, a bajban egy asztalhoz tudnak ülni, és ez reményt ad.
II. Karekin katolikosz, az örmény apostoli egyház vezetőjének üzenetét Armas Nalbandján, a damaszkuszi örmény apostoli egyházmegye püspöke és prímása tolmácsolta.
Arról beszélt:
ha a Közel-Keletről eltűnnek a keresztények, az magával hozza az arab világ radikalizálódását és a keresztény és a muszlim világ közti konfliktusokat.
A keresztények megmaradásához szükség van a vallások közötti párbeszédre és arra is, hogy a csendes muszlim többség hallassa hangját és ítélje el a keresztények elleni támadásokat. Fontos az is, hogy újjáépítésék a keresztény templomokat és megerősítsék a helyi egyházakat, mert az erős egyház garantálja a stabilitást és a békés együttélést – tette hozzá.
Juszuf Kaszab, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Evangelikál zsinat főtitkára arról beszélt: amikor a Közel-Keleten egy állam meggyengül és káoszba zuhan, először a keresztények menekülnek, mint a régió legsebezhetőbb közösségei.
Kitért arra is: nem szabad elhallgatni a keresztények szenvedését, ugyanakkor el kell utasítani a muszlimok démonizálását. Szíriában ugyanis a keresztények 1400 éve élnek együtt a muszlimokkal, akik, ha nem lettek volna toleránsak, Krisztus követői nem maradtak volna meg a térségben.
Efrém Juszuf Manszúr, bagdadi érsek azt mondta: az iraki keresztények ma történelmük legnagyobb dilemmája előtt állnak.
A közösség számára, amely évszázadokon keresztül túlélt minden háborút és üldözést, a legnagyobb veszélyt az elmúlt 3 évtized instabilitása, a gyenge, polgárait megvédeni képtelen állam jelenti.
III. Grivargisz, az Asszír Keleti Egyház katholikosz-pátriárkája arra figyelmeztetett: a Közel-Keleten élő keresztényeknek ahhoz, hogy szülőföldjükön maradjanak, alkotmányos biztonságra van szükségük az emberi jogok és az őridők óta a régióban élők jogainak törvénybe foglalásával.
Harutjun Geverg Szelimján, a Szíriai Örmény Evangelikál Közösség elnöke kiemelte: a közel-keleti keresztények megvédéséhez végre a tettek mezejére kell lépni, és megköszönte a magyar kormánynak, hogy a Hungary Helps Programmal megtette ezt.
Hardi Richárd szemorvos, a Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítvány vezetője elmondta:
2019-ben a világban olyan betegek ezrei ücsörögnek a kunyhóik előtt, akiknek a látását egy 10 perces műtéttel vissza lehetne adni, de a műtét nélkül csak a halált várják.
Szólt arról is: huszonöt éves missziós tevékenysége alatt átélt két háborút, megtanulta megbecsülni a békét, és gyakran elképedve hallgatja „felelőtlen politikusok könnyelmű beszédét”.
Hozzátette: gyakran eszébe jut egy idős misszionárius társa mondata: törzsi viszályt kirobbantani nagyon könnyű, de ember legyen a talpán, aki utána békét teremt.
