Rimaszombatban, a református templomban, a soron következő zsinat nyitó istentiszteletén adták át november 15-én a Pálóczi Czinke István-díjat, melyet idén Balog Zoltán budapesti lelkipásztor, miniszterelnöki biztos, az EMMI volt minisztere érdemelte ki.
A kitüntetést, mely egy oklevélből, Pálóczi Czinke István arcképét és a szlovákiai református egyház címerét ábrázoló ezüst emlékéremből és 1000 euró díjázásból áll Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok adta át.
A Palóczi Czinke István-díjat a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata alapította 2013-ban, és a Tiszán inneni Református Egyházkerület volt püspökéről nevezték el.
A díj odaítéléséről egyházi és világi képviselők döntenek, s azok kaphatják meg, akik a közösség és a református identitás megerősítésére, kiemelkedő életpályák elismerésére, a Szentírás szellemiségével összhangban álló életutak felmutatására hoznak személyes példát.
A Pálóczi Czinke István-díjat először 2014-ben az akkor 91 éves, Prágában élő Csémy Lajos professzornak adták át. 2017-ben, a reformáció 500. évében az egyház élén tizenkét évig szolgáló Erdélyi Géza ny. református püspök és Harm Jan Bocsilliten, holland lelkész részesült az elismerésben.
„A Zsinat eddig olyan hitvalló életeket tüntetett ki ezen díjjal, akik egész életpályájukkal, tanulságtévő tetteikkel igazolták az egyházi közösségnek, hogy egyedül a Krisztust követő értékek alapozhatják meg e világban a mindenki által óhajtott igazságot. A kitüntetettek hitbeli magatartása mindnyájunk előtt példamutatásként állhat” – mondta Rákos Loránt zsinati tanácsos, aki ünnepélyesen bejelentette, hogy a díjazottak sorát a 2019-es esztendőben Balog Zoltán gyarapítja.
Balog Zoltán napjainkban Budapesten, a Hold utcai német ajkú református gyülekezetben szolgál lelkipásztorként, miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke. A Felvidéken is számos alkalommal találkozhattunk vele, hiszen 2012-2018 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője és minisztere volt.
„Nagyon sokat tett mind az egyházunk hitéleti, mind fizikai értelemben vett építésének előmozdításáért. Keresztyén emberi tartása, korrektsége, egyházunkkal és annak vezetőivel való kapcsolata rendkívül jó, megértésre és segítségnyújtásra való hajlandóságát minden téren megtapasztaltuk” – áll a díj odaítéléséről szóló indoklásban, melyet Fazekas László és Fekete Vince terjesztett fel.
A díjazottat Géresi Róbert püspökhelyettes méltatta. Felidézte, az 1958. január 7-én Ózdon induló élet nagyon gazdagra sikerült eddig is. Hitvalló szülők gyermekeként, akik maguk is sokat tettek a felvidékiekért, a Felvidékhez midig közel állt, számos konferencián, ifjúsági és értelmiségi találkozón vett részt, kitűnő kapcsolatot ápolt a Budapesten tanuló teológusainkkal. A komáromi teológiánkon tanárként gazdagította a leendő református lelkészeket.
Társadalmi szerepvállalása mindeddig nagyon szerteágazó volt. Megköszönte, hogy a felvidéki magyar gyülekezetekbe, oktatási intézményekbe támogatás érkezett. Magyarország kormányának köszönhetően egymás után újulnak meg templomaink. Elmondta,
ez a díj a felvidéki reformátusok szívből jövő háláját tükrözi.
Balog Zoltán a díj átvételét követően kifejtette, szüleivel már kilencéves kora óta rendszeresen járt a Felvidékre, kiemelte Urbán Károly vendégszeretetét, aki édesapja hűséges barátja volt.
Elmondta, édesapjától a 70-es években elvették az útlevelét, mivel „a csehszlovákiai magyar lelkipásztorokkal való találkozásai sértik a szocializmus érdekeit”.
Ezt követően évente háromszor-négyszer a Domicai-barlangba jártak, mert oda személyigazolvánnyal is át lehetett menni Aggteleknél. Édesanyjával megnézték a cseppkőbarlangot, édesapja pedig a közeli kocsmában lelkésztestvéreivel megvitatta az ébredésnek, a lelki szolgálatnak a legfontosabb kérdéseit, s ápolta a kapcsolatokat.
„Én sokkal egyszerűbb körülmények között folytathattam az édesapám által elkezdett munkát. Megtanultuk, hogy az összetartozást nem választhatják szét sem országhatárok, sem lelki határok.
Nagyon megtisztelő, hogy Erdélyi Géza ny. püspök úr is itt van, mert ő hidat képez az én és a szüleim generációja között. Ettől a generációtól azt is megtanultam, hogy a Krisztusi összetartozásban van benne minden más, a vérségi, etnikai, a nemzeti is.
A legjobb úgy magyarnak lenni, ha hívő keresztyének vagyunk” – mondta Balog Zoltán.
Kifejtette, a rendszerváltó generáció az elmúlt 30 évben megtanulta, hogy mit jelent a közép-európai összetartozás. A keresztyén szabadság drága és értékes.
„Ha a magyarokkal a szlovákok, csehek, lengyelek és bízom benne, hogy majd még ukránok, szlovénok, szerbek, románok is együtt mondjuk, hogy Európa jövője az a keresztyénség jövőjén múlik, akkor jobban meghallják nyugat-európai testvéreink is. Az összetartozásnak és az imádságnak nagy ereje van” – szögezte le Balog Zoltán.
Az ünnepi alkalmon Kendi Csaba, a zempléni egyházmegye esperese és Juraj Brecko, az ondava-hernádi egyházmegye esperese hirdették az igét.
A zsinati ülés nyitó alkalmára meghívást kaptak az elmúlt évben, illetve az idén nyugalomba vonult lelkipásztorok is, hogy az Egyetemes Egyház vezetése köszönetét fejezze ki évtizedes szolgálatukért.
Emlék-plakettet készítettek a szolgálati idő dátumával Tóth Mihály bogya-gelléri, Mártha Géza nagyszelmenci, Sallai Tibor szőlőskei, Szaszák József zempléni, Fülöp Sándor kaposkelecsényi, Szabó András nagymegyeri, Molnár László búcsi, Peres Imre pozsonyi és Sipos Klára jabloncai lelkipásztoroknak. Közülük négyen tudtak eljönni.
Sor került lelkészszentelésre is. Idén öt lelkipásztor – Hozák Magyar Ildikó, Kovácsné Smatarla Ibolya (Magyarországról), Andrea Korečková, Pavol Jašo, Peter Korpa – tette le lelkészi esküjét és szentelték fel lelkipásztori szolgálatra. Az esküt Géresi Róbert és Ján Semjan egyetemes lelkészi főjegyzők vették ki tőlük. Az Istentisztelet magyar és szlovák nyelven folyt. Énekkel szolgált a Gömöri Lelkészek Énekkara.
Fazekas László püspök végül imádságában hálát adott a szolgálati időért, az alkalmakért és áldást kért a most szolgálatukat kezdőkre, hogy hittel, erővel munkálkodhassanak a lelkek megtéréséért.
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata IX. ülésszakának 10. ülése november 16-án Rimaszombatban, a Csillagházban folytatódik. A napirendi pontok között szerepel az egyházi tisztségek betöltéséről és a Közalapról szóló törvény módosítása, valamint az új Közalapi törvény koncepciója az Egyetemes Egyház finanszírozásának tükrében.
