Hatvani István, a magyar Faust, orvosdoktor, matematikus, bűvész, a Debreceni Kollégium tanára Rimaszombatban látta meg a napvilágot 1718. november 21-én Hatvani Gergely könyvkötő és Mester Judit gyermekeként.
Tizenöt éves koráig Rimaszombatban nevelkedett, ezután Losoncra került, ahol Kármán András volt a tanára, majd másfél év után Kecskeméten folytatta tanulmányait. Rév-Komáromban már mint tanító foglalatoskodott, majd 1738-ban iratkozott be a Debreceni Református Kollégiumba. Középiskolai tanulmányait 1745-ben fejezte be, miután hazatért Rimaszombatba.
A Debreceni Várostanács pártfogásába vette az ifjú tehetséget, így lehetősége nyílt rá, hogy külföldi egyetemen folytasson tanulmányokat. Szülőhazájába visszatérve 1749-ben foglalta el a Debreceni Református Kollégiumban a mértan és bölcselet tanári székét. Még ugyanebben az évben feleségül vette Csatári István debreceni szenátor leányát, Máriát.
Orvosként Debrecenen túlmutató hírnévre tett szert, külhonban is ismerték munkásságát.
A Debreceni Gyógyszertárak főfelügyelőjeként lehetősége nyílt rá, hogy hivatalát tudományos kísérletek színhelyéül használja. Mindemellett csillagászattal is foglalkozott, ő volt az, aki 1757-ben Debrecen városának földrajzi fekvését csillagászati szabályok szerint meghatározta. 1786. november 16-án hatvanhat évesen hunyt el epebajban.
A nevét viselő rimaszombati 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat 1991-ben állított emléket egykori szülőházának közelében, s minden évben a polihisztor születésének napján, november 21-én, megemlékezéssel tisztelegnek névadójuk emléke előtt.
Az idei évben a múltidézés nyitásaként felhangzott a Cserkészinduló, majd Csúsz Balázs ismertette a jelenlévőkkel Hatvani István életét, munkásságát, a róla szövődött legendák sorát.
A beszédet követően az emlékezés koszorúját helyezték el a cserkészek. Az „ördöngös professzor” életére és munkásságára való visszatekintést népi imádságunk zárta.
