A magyar nyelv szlovákiai használatával, a magyar állampolgárság megszerzésével (ill. a szlovák állampolgárság megszűnésével) kapcsolatos kérdésekben, valamint magyarsága miatti hátrányos megkülönböztetés esetén és egyéb, a szlovákiai magyar közösség szempontjából közérdekűnek tekinthető ügyekben segédkező Jogsegélyszolgálat eljuttatta szerkesztőségünkbe a 2019-es tevékenységéről szóló beszámolóját, melyet az alábbiakban teljes terjedelemben közlünk.
Pallér Péter állampolgársági ügye
2018. november 10-én helyi önkormányzati választások voltak Szlovákiában. Pallér Péter, felvidéki pedagógus hiába ment el szavazni, nem élhetett választójogával. A szavazóhelyiségben szerzett tudomást arról a fontos tényről, hogy nem szerepel a választásokra jogosultak jegyzékében, mivel 2018. április 4-i dátummal megszüntették szlovák állampolgárságát, s ennek következtében a lakossági nyilvántartásból is törölték. Mivel erről semmiféle értesítést nem kapott, nem is mérlegelhette, hogy a hatályos törvények értelmében EU-s polgárként bejelenti-e szlovákiai tartózkodását, és magyar állampolgárként adja le szavazatát. A meghiúsult választójog okait a telefonon megszerzett információk alapján az érintett kérésére a helyi választási bizottság egy rövid jegyzőkönyvbe foglalta.
Bár Pallér Péter soha nem titkolta különösebben, hogy felvette a magyar állampolgárságot, a kettős állampolgárságot tiltó 40/1993 sz. szlovák állampolgársági törvény 250/2010 sz. alatt megjelent módosítását kezdettől fogva alkotmányellenesnek tartotta, ezért nem teljesítette annak 9(19). §-a szerinti bejelentési kötelezettségét, miután megszerezte magyar állampolgárságát. Nem akart ugyanis ilyen módon önként lemondani a jogi védekezés lehetőségeiről. Arra azonban nem számított, hogy a szlovák hatóságok a tudta nélkül fogják bejegyezni szlovák állampolgárságának elvesztését. Mivel 2014-ben aktívan részt vett a Jobbik felvidéki kampányában, akkoriban számított rá, hogy napirendre kerül az állampolgársági ügye, most viszont váratlanul érte. A törvénytelen eljárás előzményeként 2018 júniusában és júliusában a belügyminisztérium kétszer felszólította őt, hogy mutassa fel a magyar állampolgárságának megszerzését igazoló iratot. Tekintettel arra, hogy ilyen kötelezettsége az érvényes szlovák jogrend szerint nincs, válaszában indokolást kért, milyen jogszabály alapján jár el a minisztérium, amire az természetesen nem reagált, így az érintett a felszólításoknak nem tett eleget.
A kettős állampolgárság tilalma miatt az elmúlt években nagyon sok probléma merült fel Szlovákiában, mivel a jogi szabályozás a mai napig hiányos, ami nyitott kaput biztosít a hatósági visszaélésekre. Ahogy az ismeretes, sajnos a Szlovák Alkotmánybíróság határozatképtelenség miatt 2014-ben három év várakozás után elutasította az állampolgársági törvény alkotmányosság-ellenességének megállapítását kezdeményező képviselői beadványt, politikai megegyezésre pedig egyelőre nincs kilátás. Akik eddig nyíltan felvállalták magyar állampolgárságukat, hiába hangsúlyozták bejelentési kötelezettségük teljesítése során, hogy nem kívánnak lemondani szlovák állampolgárságukról, nem jártak sikerrel semmilyen jogorvoslati eszköz használata során, még az EJEB előtt sem, bár ebben némileg közrejátszott a nem megfelelő jogi érvelés is (lásd Fehér és Dolník v. Szlovákia). Pallér Péter ügyében teljesen más a kiinduló helyzet, hiszen egyértelmű, hogy a hatóságok törvényellenesen jártak el, s így újabb bizonyságot szolgáltattak az állampolgársági törvény hiányosságairól. Az, hogy ennek köszönhetően meghiúsították a sértett választójogát, olyan jogi helyzetet teremtett, amely remélhetőleg segít sikerre vinni az ügyet.
2019. január 11-én pert indítottunk a szlovák belügyminisztérium ellen kifogásolva annak két szervezeti egységének, a közigazgatási részleg állampolgársági szakosztálya és a Szlovák Rendőrfőkapitányság a felperes alapjogaiba gázoló eljárását. A febr. 28-i beadvánnyal módosított kereset célja, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az állampolgársági szakosztály törvényellenesen jegyezte be a felperes szlovák állampolgárságának elvesztését, a rendőrfőkapitányság pedig törvényellenesen szerezte meg a bejegyzés alapjául szolgáló állítólagos titkosított adatokat, s ebből kifolyólag a bíróság kötelezze az állampolgársági szakosztályt, hogy állítsa vissza a törvényellenes beavatkozás előtti állapotot. Az ügyet a Pozsonyi Kerületi Bíróság a 8Sa/3/2019-es aktaszám alatt vezeti, egyelőre nincs kitűzve a tárgyalás időpontja. A beadvány fontos részét képezi az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelem abból a célból, hogy a bíróság kezdeményezze az alkotmánybíróságon a szlovák állampolgársági törvény alkotmány-ellenességének megállapítását, amely 2010-től akadályozza más ország állampolgárságának megszerzését a magyart is beleértve, és nagyon sok bonyodalmat okoz az érintetteknek.
Tudomásunk szerint a belügyminisztérium nemcsak Pallér Péternek jegyezte be a feljebb említett jogsértő módon szlovák állampolgársága elveszítését, ezért az említett jogi lépésekkel párhuzamosan a 211/2000 sz. infotörvényre hivatkozva próbáltuk megszerezni azt az átfogóbb képet adó információt is, hány embert érint a szóban forgó probléma. A belügyminisztériumra jellemző módon ez sem megy könnyen, már két kérvény került beadásra (2018. december 12-én, majd december 31-én kicsit pontosítva), de mindkét esetben ugyanaz a válasz érkezett: a kért információ nem áll rendelkezésükre (?!). Az elutasító határozat elleni fellebbezést a belügyminiszter asszony a hiányos indokolás miatt pozitívan bírálta el, a minisztérium azonban ismételten elutasító határozatot adott ki. Mivel ebben a határozatban már ügyeltek a megfelelő indokolásra, ismételt fellebbezésünk nem volt sikeres (bírósági felülvizsgálatot nem indítottunk, mivel ez csak egy kiegészítő információ lett volna az ügyben).
Fehér István állampolgársági ügye
Fehér István 2011-ben megkezdett harca szlovák állampolgársága megtartásáért végleg befejeződött. A Jogsegélyszolgálat 2012-től lépett az ügybe, amikor az érintettre pénzbírságot róttak ki, miután nem adta le érvénytelen szlovák személyi igazolványát a szlovák állampolgársági törvény alkotmányellenességére hivatkozva. A Nyitrai Kerületi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság elutasító határozatait követően 2018 decemberében alkotmányjogi panaszt adtunk be az ügyben, melyben az igazságos eljáráshoz való jog, valamint a magán- és családi életbe történő jogtalan beavatkozások elleni védelemhez való jog megsértését kifogásoltuk. 2019 január végén érkezett meg az Alkotmánybíróság elutasító határozata, mely szerint a kirótt bírsággal kapcsolatban nem szükséges az állampolgársági törvény alkotmányosságának vizsgálata és nem is kell megindokolni az erre irányuló kérelem elutasítását. A jogilag erősen kétséges érvelés miatt májusban panaszt nyújtottunk be Strasbourgba, melyet sajnálatos módon az EJEB 2019. július 11-i határozatával gyorsított eljárásban elutasított nyilvánvalóan alaptalannak minősítve azt.
Bűnvádi feljelentés a DAC-Slovan február 16-i labdarúgó mérkőzéssel kapcsolatban
2019. február 26-án Polgár Hajnalka hathatós segítségével bűnvádi feljelentést tettünk azon magyarellenes megnyilvánulások miatt, melyekre a DAC-Slovan február 16-i dunaszerdahelyi labdarúgó mérkőzésen került sor. Extrémizmus gyanánt a nyomozás a NAKA nyitrai kirendeltségén folyik garázdaság, alapvető emberi- és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom iránti szimpátia kinyilvánítása, nemzetgyalázás, faji vagy vallási csoport elleni uszítás, valamint nemzetiségi, faji és etnikai gyűlöletkeltés gyanúja tárgyában. Az év során 2 kihallgatáson vettem részt, május 31-én és június 28-án.
Pered-ügy
2012. március 10-én Pered község lakosai a parlamenti választásokkal egyidőben helyi népszavazáson is részt vehettek, amely a község hivatalos szlovák megnevezésének megváltoztatását szorgalmazta. A népszavazáson a lakosság 64,47%-a vett részt, a szavazók 65,45%-a voksolt a község történelmi megnevezése, azaz Pered mellett, 33,59% pedig továbbra is az 1948-tól érvényes Tešedíkovo nevet támogatta. Az érvényes és sikeres népszavazás alapján a község kérvényezte a település megnevezésének megváltoztatását a magyar megjelöléssel megegyező „Pered” névalakra.
A belügyminisztérium javaslatával összhangban a szlovák kormány 2013. október 16-án elutasította a névváltozási kezdeményezést arra hivatkozva, hogy a Pered megnevezés nincs összhangban a községekről szóló 369/1990 sz. törvény 1.a § (1) bekezdésével, ill. az államnyelvről szóló 270/1995 sz. törvény 3.a §-ával, melyek szerint a községek megnevezése szlovák nyelvű. Az ügyben több jogorvoslati kísérlet is történt, melyek mögött aktivisták és civil szervezetek álltak. Miközben a belügyminisztérium a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom aktivistáinak kérdésére azzal védekezett, hogy a Pered név nem a szlovák nyelvkészlet része, Jana Dubovcová ombudsmani hivatala is megerősítette, hogy a szlovák hatóságok szakszerűtlenül jártak el az ügy kapcsán. A község panasszal fordult az alkotmánybírósághoz, ám az végül illetékesség hiányában, illetve arra hivatkozva, hogy jogosulatlan személy nyújtotta be a panaszt, 2014-ben elutasította a keresetet. Sikertelen volt a község bírósági felülvizsgálati keresete is.
A peredi névváltoztatást elutasító határozat kiadásának 3. évfordulóján három peredi lakos nevében pert indítottunk a szlovák kormány ellen, melyet a Galántai Járásbíróság a 8C/327/2016 aktaszám alatt vezetett. Keresetlevelünkben azzal érveltünk, hogy a kormány elutasító határozata sérti a felperesek közügyek gyakorlására vonatkozó jogát és nyelvi alapon diszkriminálja őket, amivel a kormány egyúttal belegázolt személyiségei jogaikba és emberi méltóságukba is. A felperesek emiatt írásos bocsánatkérést követeltek és a község névváltoztatásának jóváhagyását a népszavazás eredményei szerint. A Galántai Járásbíróság 2016. november 26-i határozatával megszüntette az eljárást, amit azzal indokolt, hogy a kormány határozatai nem képezhetik bírósági felülvizsgálat tárgyát, valamint a kormány perképességét sem sikerült bizonyítani. Miután ez ellen a határozat ellen fellebbeztünk, a Nagyszombati Kerületi Bíróság, mint másodofokú bíróság 2019. március 26-i 25Co/54/2018-69 sz. végzésével megerősítette az elsőfokú bíróság véleményét.
2019. június 26-án az ügyben alkotmányjogi panasz és rendkívüli jogorvoslati kérelem beadására került sor, mivel az eljárás megszüntetésével véleményünk szerint mindkét bíróság megsértette a felperesek igazságos eljáráshoz való jogát. A rendkívüli jogorvoslat célja, hogy hatályon kívül helyezze mindkét bíróság határozatát és visszautalja az ügyet az elsőfokú bíróságra új eljárásra. Az alkotmánybíróság is határozhat ugyanígy, de érdemi döntést is hozhat az ügyben. Feltett szándékunk továbbvinni az ügyet minden lehetséges nemzetközi fórumig, ehhez igazítottuk a felperesek számát is, hogy szükség esetén az összes jogorvoslati lehetőséget kihasználhassuk (EJEB, ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottsága).
A kétnyelvű anyakönyvi kivonatok ügye
A kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadására szolgáló nyomtatvány kizárólag szlovák nyelvű kitöltése miatti probléma orvoslására 2019. június 12-én bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményeztünk egy a Komáromi Anyakönyvi Hivatalban kiadott születési anyakönyvi kivonat kapcsán. A keresetlevelet a Nyitrai Kerületi Bíróság 23Sa/50/2019-20 aktaszám alatt kiadott 2019. június 26-án kelt és július 10-én kézbesített határozatával visszautasította a perindításra jogszabályban megállapított határidő elmulasztása okán. A bíróság érvelésében rámutatott, hogy adott esetben nem kellett volna kimeríteni a panasztörvény szerinti jogorvoslati lehetőségeket, ami miatt nem az anyakönyvi kivonat kiadásának napjától számított két hónapon belül indítottuk a pert. Emiatt a felperes júl. 30-án ismét kikérte kétnyelvűen születési anyakönyvi kivonatát (ezúttal Érsekújvárban), melynek szlovák nyelvű kitöltése miatt szeptemberben újra pert indítottunk.
Egyéb: találkozó a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját monitorozó szakértői bizottsággal (2018. dec. 2.), a nyelvi karta betartásáról szóló árnyékjelentés kidolgozása (2019 január), munka a Kisebbségi Bizottságban (4 ülés, részletek szlovák nyelven itt). kisebbségi jelentések kidolgozása, munka a terminológiai bizottságban (Horony Ákos) és a kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslat alapelveit kidolgozó munkacsoportban (Fiala-Butora János, Horony Ákos), válaszok a jogsegely.sk-n beérkezett kérdésekre (Lancz Attila).
Szekeres Klaudia
