Leczo Bence tollából a Mandineren december 10-én jelent meg egy áttekintés a felvidéki magyar politikai közélet állapotáról.
Érdemes beleolvasni. Mint írja Szlovákiában hosszú évek után veszélybe került a magyarság parlamenti képviselete, és nagyon úgy tűnik, a magyar erők a különféle érdekek és személyi ellentétek mentén végleg szétforgácsolódnak. Az összeállításában végigvezeti az olvasót a felvidéki magyar politika útvesztőin, hogy tisztán láthassuk: mi vár a magyar szavazókra a februári választásokon.
Ismerteti a magyar érdekképviselet hőskorát és az MKP szétszakadásának kis krónikáját.
Emlékeztet arra az időre, amikor az MKP két cikluson keresztül volt a kormánypárt tagja, gyakorlatilag bebizonyította, hogy a magyarokra is lehet számítani a felelős kormányzásban.
„Az MKP-n belüli kampány sárdobálása pedig rányomta a bélyeget a későbbiekre: Bugár Béla azzal támadta Csáky Pált nyilatkozataiban, hogy szövetkezik Durayval, ez pedig a nemzeti-konzervatív eltolódáshoz vezet, illetve szerinte a 2007 utáni időszak mérgezett volt a felvidéki magyarság életében: árulózások, ellenségeskedésekkel telített kommunikációt folytatott az MKP, míg Csáky Bugár szlovákiai magyar oligarchákkal való kapcsolatára hívta fel a figyelmet. 2009-ben Simon Zsolt, volt agrárminiszter kilépett az MKP frakciójából és a pártból, majd egy héttől később, április 22-én Bugár Béla, A. Nagy László, Gál Gábor és Bastrnák Tibor is jelezték, elhagyják a frakciót” – írja Leczo.
Ekkor az MKP-ból távoztak Bugárral mindazok, akik felelősek voltak az MKP hatéves kormányzati szereplése alatt a párt korrupcióba való keveredéséért.
Mint ismert „Bugárék később bejelentették: létrehozzák a Most-Híd nevű pártot, mely az eddigiekkel ellentétben nem etnikai alapon kíván szerveződni és politizálni, hanem párbeszédet szeretne generálni a szlovákok és a magyarok között, és etnikum helyett elvek mentén határozza meg magát” – folytatódik a cikk.
Majd jött a Híd, ami nem kötött össze magyart a magyarral, nyakunkba szakadtak a botrányok, a Gorilla és Kuciak-ügy.
A Kuciak-ügy már csak terjedelme és hatásai miatt is megérdemelne egy különálló, nagyívű cikket, így ezzel itt konkrétan nem foglalkozunk, csak a felvidéki magyar politikumot érintő részeivel. A botrány kirobbanása után Bugár Béla nyaralni utazott a Maldív-szigetekre. Mint utólag kiderült, Marián Kočnerrel találkozott, illetve a találkozásokon részt vett Czucz István is, akit a Híd oligarchájának tartanak. A nyilvánosságra jutott üzenetek szerint Kočner elmondta Bugárnak, hogyan mentené meg a koalíciót, majd Bugár megszakította nyaralását, és hazautazott. A kormánykoalíció is megsínylette a válságot, kénytelen volt lemondani Robert Fico miniszterelnök és a belügyminiszter, Robert Kaliňák is. A távozásokat aligha magyarázhatnánk a rossz lelkiismerettel, leginkább a többhetes tüntetéssorozatnak köszönhetőek. 2018 őszén Simon Zsolt bejelentette, hogy megalapítja a Magyar Fórum nevű pártot, azzal indokolva, hogy a Hídra már nem fognak szavazni a felvidéki magyarok a Smerrel való koalíció és a botrányok miatt, az MKP pedig egyszerűen képtelen megszólítani a választókat. Ezzel négyre emelkedett a felvidéki magyar pártok száma. (…) Az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás közös platformjának a neve pedig Magyar Közösségi Összefogás lesz, míg a Híd és az MKDSZ tárgyalásokat folytat, megszólították a Dobrá voľba (Jó választás) nevű pártot, akik azonban elutasították a Híd közeledését – összegzi a történéseket Leczo Bence.
Helyzetkép a februári választások előtt
„Február 29-én parlamenti választás, és úgy tűnik, egyik pártnak sincs túl nagy esélye bejutni a szlovák parlamentbe. A legutóbbi felmérések a Hidat 3,9%-ra, míg az MKP-t 3,1%-ra mérik. Ha hozzávesszük az apró pártok (tized)százalékait, akkor sincs meg az 5%.
Az 1991-től 2011-ig 110.000 fős fogyatkozást megélő felvidéki magyarság ennél alighanem többet érdemel. Nagy kérdés a jövőt illetően, hogy a szlovák pártok magyar platformjai mennyire képesek bevonzani a magyar szavazókat: ha hatékonyan, akkor az etnikai alapú politizálásnak leáldozott Szlovákiában.
Mindenesetre megeshet, hogy a politikai csatározások közepette 2020-tól nem lesz a felvidéki magyarságnak parlamenti képviselete. Először akkor, másodjára pedig a 2021-es népszámláláskor szembesülünk majd a megdöbbentő adatokkal. Azokkal meg nehéz vitatkozni”
A teljes cikk az alábbi linken érhető el:
https://mandiner.hu/cikk/20191210_quo_vadis_felvideki_magyarsag
