A brüsszeli Európai Parlament plenáris ülésterme (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Európai Parlament plenáris ülésén emlékezett meg a Lisszaboni Szerződés és az Alapjogi Charta tizedik évfordulójáról. Deli Andor és Gál Kinga fideszes EP-képviselők a vita kapcsán emlékeztettek a kisebbségi jogok tiszteletben tartására és a tagállamok közötti kettős mérce alkalmazásának elkerülésére ezen a területen.

 Deli Andor vajdasági politikus kiemelte: „Immáron tíz éve annak, hogy hatályba lépett az Európai Unió működését meghatározó Lisszaboni Szerződés. Ez az évforduló kiemelten fontos az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek számára, hiszen

ez a dokumentum tartalmazza először közösségi szinten azt, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása közös európai érték.

A szerződés  néhány éven belül kiegészült a jogilag kötelező erejű Európai Unió Alapjogi Chartájával, mely egyértelműen kimondja, hogy tilos minden megkülönböztetés, többek között a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján történő megkülönböztetés, valamint az Európai Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűséget.”

A néppárti képviselő emlékeztetett: „Tíz év után azonban az is egyértelművé vált, hogy ezeknek a rendelkezéseknek valós tartalommal való megtöltése még mindig várat magára. Az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak megvalósítása számos uniós tagállamban nehézségekbe ütközik és az uniós jogszabályokban sem köszönnek vissza ezek az alapelvek. Ezért fontos, hogy ne vesszen kárba az elkövetkező tíz év!”

Deli kiemelte: „Az Európa jövőjéről szervezett konzultáció és a Minority Safepack kezdeményezés jó alkalmat és alapot teremtenek ahhoz, hogy a szerződés következő évfordulóján már olyan az alapelveken túlmutató, konkrét uniós jogszabályokat tudjunk felmutatni, melyek megfelelően támogatják az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségeket és az őket megillető jogokat.”

Gál Kinga fideszes EP-képviselő emlékeztetett:

Az a kiábrándító valóság, hogy következmények nélkül maradhatnak a nemzeti kisebbségeket érintő legfelháborítóbb jogsértések is, mint például Malina Hedvig ügye, a visszaállamosítások, vagy a kisebbségek nyelv- és szimbólumhasználatának korlátozása.

Az Európai Bizottság következetesen jogkörhiányra vagy tagállami kompetenciára hivatkozik, ha épp nem fűződik politikai érdeke a jogvédelemhez, az elvek melletti kiálláshoz.”

A képviselő megjegyezte: Napjainkban sajnos sok esetben ideológiai küzdelem eszközévé, s a kettős mércével mérés eszközévé válnak az alapvető jogok. Egyes, a sorba be nem álló, és szinte minden esetben keresztény-konzervatív vezetésű tagállamokon kifogásolhatók és számon kérhetőek nemzeti szuverenitásba ütköző kérdések is.

Ugyanakkor más, általában baloldali, liberális kormányú tagállamok felé eltűnik ez a szigor és marad a mindenre elnéző kompetenciahiány megállapítása – véli a képviselő.

Mint kiemelte:

a kettős mérce, melyet az Európai Bizottság és az Európai Parlament az elmúlt tíz évben alkalmazott, rombolta az Európai Unió koherenciáját és a közös Európába vetett hitet. Európa jövőjét illetően tehát bőven van még teendőnk!